Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2022. május 10. 15:59 Közélet, Világ

Von der Leyen után Macron is tárgyalt a vétózó Orbánnal, az EU a héten áttolná az olajembargót

Az új szankciócsomag egyik legfontosabb eleme az orosz olajembargó, ami Orbán Viktor miniszterelnök szerint a magyar finomítói kapacitások átrendezését és alternatív ellátási infrastruktúrát tenne szükségessé. Ahogy múlt heti, a Financial Times-nak kiszivárgott, Ursula von der Leyennek írt levelében fogalmazott, az ilyen felesleges beruházások “piaci alapon nem finanszírozhatók.” Az Unió viszont növelné az Ukrajnát lerohanó Oroszországgal szembeni gazdasági nyomást egy újabb szankciócsomag elfogadásával. 

Vétó vs. Macron

Ursula von der Leyen május 9-én hétfőn utazott Magyarországra, és az Orbánnal folytatott munkavacsora után azt nyilatkozta, hogy bár közeledtek az álláspontok, további tárgyalásokra van szükség.

A másnap délelőtti és kora délutáni órákban már a nemrégiben újraválasztott francia elnök, Emmanuel Macron tárgyalt Orbánnal, telefonon, a miniszterelnök sajtósának közlése szerint a beszélgetésen a biztonságos európai energiapolitikáról volt szó. 

A vétóját egyelőre fenntartó magyar miniszterelnökkel tehát 24 órán belül az Európai Unió két legbefolyásosabb politikusa tárgyalt. Von der Leyennel keddre lett volna esedékes egy EU-s videokonferencia Magyarország és szomszédai részvételével, ám ezt egyelőre indoklás nélkül későbbre halasztották. A panelbeszélgetésen az érintett országok energiaellátásának biztosításáról és szolidaritási mechanizmusokról lett volna szó, és mivel Franciaország a soros elnök az EU-ban, Macron is részt vett volna a beszélgetésen. 

Mennyi idő, mennyi pénz?

A megállapodás az EU-nak sietős, ugyanis korábbi közlések alapján a héten szeretné szavazásra bocsátani az Oroszország elleni új, hatodik szankciós csomagot.  Magyarország álláspontja szerint az orosz olajembargó úgyis csak hónapok múlva léphetne életbe, ezért a mostani szűk időablak a megállapodásra “mesterséges”.

A csomagban szereplő olajembargó a következő 6 hónapban, január elejére valósulna meg. Orbán viszont akkor tudná támogatni a csomagot, ha Magyarországnak minimum 5 éves időintervallumot és több millió eurós forrásokat biztosítana az Európai Unió. Emellett további garanciákat is szeretne kapni arra, hogy más forrásokból és más útvonalon is elegendő energia érkezik majd az országba. 

A Bloomberg információi szerint a Kazahsztánból érkező nyersanyagellátás központi témája a beszélgetéseknek, ahogy a Horvátországban kiépítendő infrastruktúrára biztosított EU-s pénzügyi források is.

Az Európai Unió korábban engedményeket ajánlott az orosz olajtól függő Magyarországnak, Szlovákiának és Csehországnak, eszerint nekik elég lenne 2024 közepéig vagy végéig elvágniuk magukat az orosz energiahordozótól. Bulgária és Horvátország szintén EU-s segítséget és későbbi határidőt szeretne.

Magyarország olajimportjának mintegy kétharmada Oroszországból érkezik, nagyrészt a Barátság-csőhálózaton.

Kihúzni a vétó méregfogát

A megszavazás előtt álló szankciócsomag vétóját belengető Orbán keddre a Bloombergtól a Guardianon át a Wall Street Journalig világ számos vezető lapjának címoldalán szerepelt. A lapok megemlítik: a vita mögötti indíték lehet az is, hogy az EU nemrég indította el a jogállamisági eljárást Magyarország ellen, valamint visszatartja az úgynevezett helyreállítási alap több ezer millió eurós forrásait, amikre nyilvánvalóan nagy szüksége lenne a magyar költségvetésnek. Ráadásul kiszivárgott levelében maga Orbán is összekapcsolta a vétóját ezekkel. 

A vitával párhuzamosan felerősödtek azok a hangok is, amelyek szerint az EU-ban korlátozni kellene a vétójogot, és sima többségi szavazással kellene biztosítani a hatékony fellépést. Maga Von der Leyen is azt mondta az Európai Parlamentben a napokban: amennyiben az EU gyorsabban akar előrehaladni, az egyhangú döntéshozatal már nem működik a kulcsfontosságú területeken. “A demokrácia működését szilárd alapokra kell helyezni: támogatom azokat, akik az EU reformjai mellett vannak, annak jobb működése érdekében”.

Ez egybevág Macron távlati elképzeléseivel, aki egy összehívandó konventen keresztül úgy változtatná meg az EU alapszerződéseit, hogy szinte teljesen megszüntetné az egyhangú döntéshozatal követelményét, például a kül- és biztonságpolitika, valamint a hetes cikkelyes jogállamisági eljárásban. Ezeket az elképzeléseket 13 ország kormánya biztosan nem támogatja.

Leválni lehetséges

Mindeközben a G7 országok egységesnek tűnnek az orosz olajimport megszüntetésében, bár a közös közleményük nem tért ki arra, hogy az országok pontosan mit és milyen határidővel vállalnak az orosz energiafüggés megszüntetéséért. 

Az orosz olajról való leválást Magyarország minden jel szerint akarhatná lényegesen jobban is. Bár az tagadhatatlan, hogy sok nyűggel, a Mol számára profitcsökkennéssel járna, nem annyira elképzelhetetlenül nehéz, mint ahogy Orbán lefesti. Ahogy azt korábbi cikkünkben írtuk, szakértői számítások szerint szerint a folyamat 2-4 év alatt és egy körülbelül 500-700 milliós leválási fejlesztéssel kivitelezhető lenne. A Mol tőkebefektetéseinek értéke évi 1,8 milliárd dollár, a működési cash flow ennél várhatóan 1-1,5 milliárd dollárral több lesz, azaz két év alatt 700 millió dollár elég komfortosan belefér a vállalat működésébe, ha ebbe az irányba akar (tovább)menni. Jelenleg a Mol által is finomított, orosz Ural olaj piaci ára sokkal alacsonyabb, mint a Brent olajé, így például a Magyarországon bevezetett üzemanyagárstop kellemetlen hatásait ezzel egy ideig kompenzálni tudják.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz olcsó orosz olaj menti meg Orbánék benzinárstopjátA nagykereskedelmi piacon az árstop miatt tízmilliárdokat bukó Mol az orosz olajra épülő finomítói tevékenység megugró hasznából fedezheti ezt a veszteséget.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJobban is akarhatnánk a leválást az orosz olajról, mert nem lehetetlenA Mol már évekkel ezelőtt próbált lazítani az orosz kőolajtól való függőségen, de akkor még üzleti okokból. Tényleg olyan borzasztóan nehéz lenne az átállás?

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Világ Magyarország olajembargó Orbán Viktor Ursula von der Leyen Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2024. április 16. 04:36 Közélet

Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?

Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.

Bucsky Péter
2024. április 12. 04:34 Adat, Közélet

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.

Fontos

Gergely Péter
2024. április 20. 04:31 Pénz

Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát

A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.

Váczi István
2024. április 19. 04:34 Világ

Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?

Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.

Bucsky Péter
2024. április 18. 04:32 Adat, Vállalat

Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra

A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.