Ahogy tegnap megírtuk, akadt pár furcsaság, de statisztikai eszközök segítségével kimutatható rendszerszintű csalás nem történt a vasárnapi választásokon. Milyen jelek lehettek volna adott esetben a nemzetközi példák alapján?
Az egyik bevett választási csalási módszer az, hogy azokban a választókörökben, ahol kevesen mennek el szavazni, a számlálóbizottsági tagok maguk kitöltik a szavazólapokat a meg nem jelentek helyett. Ez akkor működik leginkább, ha a bizottságban csak az egyik párt támogatói vannak jelen.
Ilyen csalás esetében azonban kiugróan sok olyan szavazókör lesz, amelyek eredményei magas részvételi arány mellett nagyon magas szavazati arányt mutatnak az egyik párt részére. Az alábbi ábra azt mutatja, hogy különböző országok 2010-es évek elején rendezett – általában parlamenti – választásain hány szavazókör rendelkezett hasonló részvételi- és a győztes pártra leadott szavazati aránnyal.
Kép forrása: Klimek et al, 2012
Gyanús választás volt az oroszországi 2011-es parlamenti és a 2012-es elnökválasztás – ekkor tért vissza az elnöki posztra Vlagyimir Putyin -, valamint az ugandai 2011-es parlamenti választás. Itt a szavazókörök között sok olyan volt, amely elszakadt a többi eredménytől: 90-100 százalékos részvételi aránnyal rendelkezett és a győztes pártra leadott szavazatok aránya is 90 százalék körül alakul. Ugyanez az ábra a vasárnapi hazai választásokra így néz ki:
Adatok forrása: NVI, G7-számítás
Látszik, hogy nincsenek olyan szavazókörök, amelyekben irreálisan sokan mentek el szavazni, és életszerűtlenül sokan szavaztak volna a Fideszre. Ez megerősíti, hogy rendszerszintű választási csalás nem történt a választásokon. A Fideszre leadott voksok szavazókörönként 53 százalék körül szóródnak, hiszen országosan is ez a kormánypártra leadott szavazatok aránya.
A Fideszre leadott voksok aránya enyhén csökken a részvételi aránnyal. Ez annak tudható be, hogy például a budapesti szavazókörökben magas részvételi arány mellett nem teljesített olyan jól a kormánypárt. A kapcsolat nem túl erős, mivel a nagyvárosi részvételt ellensúlyozza, hogy a kistelepüléseken is sokan mentek el szavazni, és elég nagy arányban a Fidesz-KDNP listájára húzták be az ikszet.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
