A Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) Mobilitás Kutatási Centruma nemrég mutatta be a tavaly év végén készített 5000 fős kérdőíves vizsgálatának első eredményeit. A kutatás egyik része a helyi identitás és a helyi elitek befolyásolásának képességét, pontosabban az arról alkotott percepciót mérte fel.

A vizsgálatból kiderült, hogy a lokalitás szempontjából a magyarok számára a leginkább identitásformáló tényezők a következők:

• az, hogy magyar (76,4 százaléknak),
• a település, ahol él (62,2 százaléknak),
• a térség, régió, ahol él (36,4 százaléknak).

Érdekes, hogy a születési-származási település, illetve az európaiság kevésbé identitásformáló tényező, mindkettő hátrébb szerepel a listán: előbbi 34,3, utóbbi 31,7 százalékkal.

A lokális identitás összetételét nem befolyásolja a nem és az iskolai végzettség, ahogy az alapvető politikai irányultság sem. A pártpreferencia viszont igen: a kormánypárti szavazók körében általában nagyobb arányban találunk olyanokat, akik számára a lakóhelyük fontos identitásformáló tényező.

Befolyástudat

A kutatás másik részében a lokális közösségi integrációként értelmezett „énérvényesítést” is mérték: a megkérdezettek alapvetően úgy gondolják, hogy a helyi ügyekre a helyi politikai elitnek van a legnagyobb befolyása.

A befolyásolási sorrend a válaszok alapján a következő, a befolyás mértékének sorrendjében:

• polgármester,
• önkormányzati képviselő,
• nagyvállalkozó,
• nagybirtokos,
• körzeti orvos,
• iskolaigazgató,
• civilszervezet vezetője,
• sportegyesület vezetője,
• átlagos állampolgár,
• megkérdezetthez hasonló személy.

Ha településtípus szerint nézzük ugyanezt, azt látjuk, hogy leginkább a megyeszékhelyeken élők érzik úgy, hogy konkrétan nekik és a hozzájuk hasonló státuszú embereknek befolyása van a helyi ügyekre. Ez Budapesten és a nem megyeszékhely városokban valamivel alacsonyabb.

Meglepő, hogy a befolyástudat, vagyis a lokális közösségi életbe való involvátság és annak alakítási képessége éppen a falvakban a legkisebb: a legkisebb településeken élők érzik legkevésbé úgy, hogy a hozzájuk hasonló embereknek befolyása van a helyi ügyekre, írják összegzésükben a kutatók.

„Ez valóban kontraintuitív, azt várnánk, hogy minél kisebb egy település, egy lakosnak annál nagyobb a beleszólása a közösség ügyeibe. Feltehetően a kis településméretet ellensúlyozza a közösség szigorú hierarchizáltsága, amin sokan kívül rekednek, legalábbis a saját percepciójuk szerint” – mondja Kristóf Luca, a TK Szociológiai Intézetének kutatója.

„Az összes vizsgált metszetben a kisvárosi polgármester mutatta a legnagyobb értéket, amikor azt kérdeztük, hogy véleménye szerint kinek van legnagyobb befolyása a helyi ügyekre. A megyeszékhelyeken élők saját magukat lényegesen hatékonyabbnak érzik az énérvényesítésben, mint mások. Valószínűleg azért, mert a kisebb városokban már erősebb az eszköztelenségérzet, a fővárosban élők pedig inkább egyfajta össztársadalmi szintet néznek, és azt gondolják, hogy az országosan ismert politikusokhoz képest nekik nincs befolyásuk.”

Hellyel-közzel

Az ilyen összefüggések és történetek bemutatására jött létre szeptemberben a Partizán irányításával a Helyközi Járat együttműködés, amelyben a G7 mellett további négy szerkesztőség – Átlátszó, Magyar Hang, Mérce, Szabad Pécs – vesz részt.

A G7-en a projekt keretei között többek között írtunk még 

• a vidékfejlesztés és elvándorlás ellentmondásos összefüggéseiről; 
• a magyar öngyilkossági adatok területi eloszlásáról; 
• és a 6,5 milliárd forinttal megtámogatott kisvárdai csigafeldolgozó és a magyar csigabiznisz földbe állásáról.

A Helyközi Járat a Partizán korábbi elkötelezett támogatója, a szeptember 17-én elhunyt Varga Imre vállalkozó végakarata és támogatása következtében jöhetett létre és működhet jelenleg.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAmikor sok pénzt öntenek egy elmaradott faluba, lehet, hogy jobban el akarnak költözni onnan az emberekA fejlesztés megteremti annak a lehetőségét, hogy azok is elköltözzenek, akik menni akartak, de beragadtak oda. A vidékre költött milliárdok hasznosulása egyáltalán nem egyszerű kérdés.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHátrasorolják a romának tűnő feladótól jött leveleket a magyar önkormányzatok A figyelmeztetése után átmenetileg javul a helyzet, de gyorsan visszatérnek a diszkriminatív eljárásrendhez.

Tarts velünk, szállj fel a Helyközi Járatra! Ha van egy jó sztorid, oszd meg velünk, és ha teheted, támogasd munkánkat, hogy hosszú távon, kiszámíthatóan és magas színvonalon tudjunk dolgozni. Támogatással és ötletekkel kapcsolatban írj nekünk a [email protected] címre.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet civil szervezet civil szféra Helyközi Járat polgármester társadalom társadalomkutatás társadalomtudomány Olvasson tovább a kategóriában