Az országgyűlési választás előtti év végéhez közeledve kirajzolódtak a kormány kampányidőszakra időzített ígéretei, juttatásai, kiosztott kedvezményei: februárban érkezhet meg a gyereket nevelők szja-visszatérítése, 2022 elejétől él a fiatalok szja-mentessége, és 2021-2022-ben igényelhető a lakásfelújítási támogatás is. A bőkezűen szórt kedvezményeknek fontos része a nyugdíjasoknak kiosztott juttatáscsomag is.
A nyugdíjasok megvásárlási kísérlete választások előtt azonban egyáltalán nem a mostani Orbán-kormány találmánya, olyannyira, hogy még nem dőlt el, a következő hónapokban Orbán Viktor ad többet nekik, vagy Gyurcsány Ferenc 2006 tájékán, Medgyessy Péter ígéreteit beváltva.
Hogy megértsük ezeknek az intézkedéseknek a kontextusát, menjünk végig a nyugdíjasoknak tett ígéretek történetén, a 2002-es választások előtti kampánnyal kezdve. Az első Orbán-kormány 2002 tavaszán csupán egy extra 3 százalékpontos, a választási és az azt megelőző évre vonatkozó nyugdíjemelést hajtott végre. Az MSZP akkoriban 19 ezer forintos nyugdíjkiegészítéssel (mai értékén 36 800 forint) és 50 százalékos özvegyijárulék-emeléssel kampányolt, egészen addig, amíg Medgyessy Péter be nem dobta a 13. havi nyugdíj bevezetésének ígéretét, amiről a Fidesz akkor azt mondta, hogy az ország gazdasági helyzete nem teszi lehetővé.
A 13. havi nyugdíj bevezetését az MSZP-kormány a ciklus végére fejezte be, erre ráígérni már nem is tudott. A Fidesz azért megpróbálta: akkoriban dobták be a 14. havi nyugdíj ötletét egy törvényjavaslat formájában. Mivel azonban azt a választást a párt elvesztette, ebből nem lett semmi.
A 2008-as válság kitörése után természetesen nem az volt a kérdés, hogy mit adnak a nyugdíjasoknak, hanem hogy mit vesznek el. A Bajnai-kormány megszüntette a 13. havi nyugdíjat, törvénybe foglalva helyette a nyugdíjprémium intézményét, pontosabban a prémium jövőbeni ígéretét.
A 2014-es választások előtt a rezsicsökkentés volt a mindent vivő kampányfegyver, de ez értelemszerűen nem csak a nyugdíjasokra vonatkozott. A 2018-as ciklus vége előtt egyrészt – a juttatást a GDP-növekedés mértékéhez kapcsoló Bajnai-törvénynek megfelelően – a kormány épp 2017 novemberében adhatott először nyugdíjprémiumot. Emellett a választás előtti karácsonyi bónuszként, aztán húsvéti ajándék címén a választások előtt egy héttel érkezett meg az idősekhez egy-egy tízezer forintos Erzsébet-utalvány. Ez azonban eltörpül a mostani pénzosztás mellett.
Az idősek ebben a hónapban kapják kézhez a – tervezettnél magasabb infláció miatt járó – 1,2 százalékos kiegészítő nyugdíjemelést, valamint a nyugdíjprémiumot, amely az előzetes tervekkel ellentétben egységesen, minden nyugdíjjogosult számára 80 ezer forint.
A 13. havi nyugdíjat a kormány tavalyi terve szerint a 2021 és 2024 közötti években heti részletekben akarta bevezetni, éppen úgy, mint a Medgyessy Péter, majd Gyurcsány Ferenc vezette kormányok 2003 és 2006 között. De Orbán a rádióban szeptember végén erre is ráígért: azt mondta, szeretné, ha 2022 februárjában a nyugdíjasok nemcsak a 13. havi nyugdíj felét, hanem a teljes összeget megkapják. Erről azonban egyelőre nincs végleges döntés, nemrég a miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy ott lohol a pénzügyminiszter nyakán, hogy teremtse elő ennek a fedezetét.
Mennyibe kerül ez a pénzosztás, és mennyiben köszönhető ez a mostani kormánynak? Mivel a nyugdíjprémium intézményét még a Bajnai-kormány foglalta törvénybe, helyesebb, ha csak azzal az összeggel számolunk, amennyivel az egységesen 80 ezer forint miatt meghaladja a kifizetés a költségvetésben tervezettet. Ez az összeg 146,5 milliárd forint.
A 13. havi nyugdíj kétheti részének kifizetése jövőre 160 milliárd forintba kerülne, ha viszont tényleg teljes hónapnyi összeget utalnak majd a nyugdíjasoknak, akkor ennek értelemszerűen a duplája, 320 milliárd forint a költségvetési hatás.
Nehéz elképzelni, hogy ez ne múlná felül magasan a 2002 és 2006 közötti kormányok kampányígéretek nyomán nyugdíjasokra fordított összegeit, pedig ez a helyzet, csak figyelembe kell venni az infláció hatását is.
A nyugdíjprémiumhoz leginkább a már említett 2002-es egyszeri 19 ezer forintos kifizetés – amelyet a nyugdíjszámítás szabályának megváltoztatását kritizálva ígért meg az MSZP – áll a legközelebb, amely abban az évben 53,6 milliárd forintba került a költségvetésnek. Ez mai áron (már az idei inflációval is számolva*4,8 százalékos ütemet feltételezve) mintegy 102 milliárd forintnak felel meg.
Mint említettük, a 13. havi nyugdíjat fokozatosan vezették be, ez a költségvetésnek 2003-ban 30 milliárd forintba került, 2004-ben 65,5 milliárdba, 2005-ben 107,4 milliárdba, majd 2006-ban az immár teljes havi összeg 155 milliárdba. Ekkor persze már nem Medgyessy Péter, hanem Gyurcsány Ferenc kormányzott, de ha már úgyis őt tette meg a fideszes kommunikáció a fő ellenféllé, számoljunk ezzel az évvel. A 155 milliárd forint mostani árszínvonalon 256 milliárd forint.
De ez még nem minden, mert az MSZP-SZDSZ kormányok megvalósították az özvegyi nyugdíjak jelentős emelését is, igaz, elég kacifántos módon. A ma már 30 százalékosként ismert özvegyi nyugdíjat ők emelték fel 20 százalékról, két lépcsőben, 2003., illetve 2004. november 1-jétől. Emiatt elég nehéz megmondani, hogy ez pontosan mekkora terhet jelentett a költségvetésnek, de az elszórt információk arra utalnak, hogy akkor egy évre vetítve 36 milliárd forintról lehetett szó. Ez mai áron mintegy 62 milliárd forint.
Emellett, ha már 2006-ot tettük meg viszonyítási évnek, számolni kell a ma már 60 százalékosként ismert ideiglenes özvegyi nyugdíj emelésének első (50-ről 55 százalékra történő) emelésével is, amely akkor 10,6 milliárdba került, mai áron 18 milliárd forintba. (A mérték 2007-ben emelkedett 60 százalékra, ez az 5 százalékpontos emelés akkor 12,6 milliárdba került, de ezzel már nem számoltunk.)
A könnyebb áttekinthetőség érdekében mindezt táblázatba is foglaltuk:
Mint látható,
Orbánnak ígéretben már sikerült felülmúlnia a 2002-es szocialistákat, a megvalósításban azonban csak akkor jön ez össze, ha tényleg a teljes 13. havi nyugdíjat kifizetik jövőre.
Módszertanilag persze vitatható, hogy össze lehet-e adni a 2002-es egyszeri kifizetést a 2006-os összegekkel, de egyrészt az akkori ígéreteket igyekeztünk számszerűsíteni, és a fokozatos megvalósítás miatt ez csak 2006-os adatokkal lehetséges. Másrészt ha jövőre mégis csak kétheti plusznyugdíj érkezik, akkor mindenképp elmaradna a mostani kormány 2006-tól, akkor is, ha a 19 ezer forintokkal nem számolnánk. (Az alábecsült inflációt kompenzáló emelést, továbbá a nyugdíjak számításának vagy a korhatárnak a megváltoztatását egyik oldalon sem vettük számításba.)
Más a sorrend, ha mindezt az ország gazdasági teljesítményéhez viszonyítjuk. A fenti intézkedések 2006-ban (a 2002-es összeggel itt már nem számolva) az ország bruttó hazai termékének körülbelül 1,38 százalékát tették ki. Az idénre várható adatok alapján viszont a két eltérő évre eső kifizetést együtt számolva 0,92 százalék a GDP-arányos összeg teljes 13. havi nyugdíj esetén, félhavival pedig csak 0,6 százalék.
Ha viszont az államadósságot nézzük, kevesebb tér látszik az osztogatásra. Ez 2006 végén a GDP arányában 62,4 százalékot tett ki, jelenleg viszont 77-78 százalék körül van. Igaz, most kedvezőbb az adósság szerkezete, és egyelőre az EU is elnézőbb. Ahogy Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese a 24.hu-nak mondta, mivel felfüggesztették a költségvetési hiánynál a szigorú 3 százalékos uniós korlátot, a politikusok azt érezhetik, hogy a válságra hivatkozva megnőtt a mozgásterük a költekezésre.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
