Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2021. június 30. 05:53 Közélet

Zsidózó lapnak és liberális pártnak is juthat a magyar útépítések profitjából

Két, egymástól igen messze lévő világot sikerül Aczél Zoltánnak egyesítenie: a bécsi belvárosi székhelyű cégcsoportja Ausztriában gáláns művészeti, kulturális mecénásként jelenik meg, miközben bevételeinek jelentős része magyar közbeszerzésekből származik, Szlovéniában pedig a Fidesz-szövetséges SDS párt holdudvarába sorolható, a magyar NER-médiához hasonlóan Soros-összeesküvésekkel és migránsfélelemmel operáló médiában hirdet.

Ausztriában eddig nem sokan tudtak a magyarországi üzletről és a szlovéniai fellépésről. Amikor Aczél Zoltán kulturális központot és kávézót nyitott meg Alexander Zach nevű barátjával, üzlettársával, erről lelkesen számolt be a Die Presse című konzervatív lap – arról nem írva, hogy a nagystílűség forrása jó eséllyel nem kis részben az a pénz, amit – a Die Presse által egyébként korruptnak tartott – magyar közbeszerzéseken elnyert munkákkal keresnek meg.

Ezek a közbeszerzési sikerek azért is érdekesek, mert Aczélt Ausztriában liberális mecénásként ismerik, miközben Orbán Viktor megfogalmazásában a libernyákok nem éppen pozitív szereplők. Aczél és Zach az osztrák liberális közélet szereplője, a NEOS pártot az osztrák számvevőszék adatai szerint 2013 és 2017 között 161 ezer euróval, 2019-ben pedig 47,5 ezer euróval támogatta.

Ez osztrák léptékkel mérve sem kevés pénz, a párt második legnagyobb szponzorai ezzel – csak a Strabag alapítója előzi őket, aki a párt indulása óta 2 millió eurót utalt nekik. Ez a sorrend azért is érdekes, mert Aczél és Zach korábban a Strabag magyarországi lobbitevékenységén dolgozott. Kerestük a pártot, hogyan viszonyulnak egyik fő finanszírozójuk üzleti tevékenységéhez, de nem válaszoltak. Mindenesetre

közel 70 millió forint támogatást úgy adott az Aczél-Zach páros az osztrák liberálisoknak, hogy annak akár jelentős része magyar állami megbízásokból jöhetett.

A kapocs a Belfry nevű cégcsoport, amelyről korábban megírtuk, hogy konzorciumok tagjaként közel 300 milliárd forint út- és vasútépítési közbeszerzést nyert el Magyarországon. Azt nem lehetett megállapítani, hogy ebből pontosan mennyi jut kifejezetten a Belfry-re, de ennek összegét az egyik konkrét projektnél látható Belfry-részesedés alapján 60 milliárd forintra becsültük.

A csoport diadalmenete azért volt furcsa, mert egy alig több mint húszfős, elvileg egy bécsi ügyvéd tulajdonában lévő céget vett be konzorciumi társnak az európai és magyar útépítés nagyágyúja, a Strabag; alapított vele közös céget Horvátországban a legfontosabb magyar útépítő vállalat, a Duna Aszfalt; és dolgozott vele közösen Mészáros Lőrinc egyik vállalkozása. A dolog 2019 tavaszától lett érthetőbb, amikor a Belfry-cégek mögött megjelent Aczél és Zach, így immár az osztalékok is látható módon hozzájuk kerültek.

Márpedig sok pénzről van szó. A magyarországi Belfry cégek csak tavaly 25 milliárd forintos árbevétel mellett 3,8 milliárd forintos adózott eredményt értek el. A 15 százalékos profitráta kiemelkedően magas az építőiparban, a cégekből ezt az összeget osztalékként fel is vették.*A Belfry RE Kft.-ben bennhagyott 38 millió forintot leszámítva. Ha a 2015-ben kezdődött sikerkorszak egészét nézzük, akkor ezek a vállalkozások több mint 92 milliárd forint árbevételt és 12,8 milliárd forint adózott nyereséget értek el. Az utóbbit 150 millió forint híján el is utalták a bécsi tulajdonosnak osztalékként.

Ennek döntő része vagy egésze állami megrendelésekből származik, a cég honlapján ugyanis csak ilyen referenciákat találni. (És ez a csoport tevékenységi köre alapján is adja magát, hiszen út- és vasútépítést Magyarországon leginkább csak az állam vagy önkormányzatok rendelnek meg.)

Ahogy korábbi cikkünkben írtuk, az elérhető információk alapján valószínűleg az egész Belfry-csoport tevékenységének Magyarországon van a súlypontja, noha honlapja alapján több más régiós országban is van leányvállalata. A bolgár cég (Belfry Bulgaria AD) nyomát nem találtuk sem az európai cégregiszterben, sem a bolgár cégadatbázisban, az interneten is csak annyit találtunk a cég nevével kapcsolatban, hogy a Levszki Szófia első osztályú futballcsapat szponzora lett – a Strabag mellett. A román leányvállalatról (Belfry Construction SRL) annyit tudni, hogy osztrák tulajdonban van és aradi bejegyzésű, a cégadatok alapján bevétele nem volt. A szlovák cég (Belfry Slovakia s. r. o.) a bécsi Belfry Holding GmbH és a budapesti AZH Holding tulajdonában van a cégadatbázis alapján, éves beszámoló nem lelhető fel még róla. A horvát Osijek Asfalt a Belfry Holding GmbH és a Duna Aszfalt közös cége, 2020-ban 6 millió forintos árbevételt ért el (128 ezer horvát kuna).

„Strabag Demokraták”

A profittermelés szempontjából valószínűleg szintén a magyarországi Belfry-cégek – és így a magyar állami megrendelések – adják a súlypontot Aczél Zoltán érdekeltségei között. Igaz, Ausztriában sajnos messze elmarad a vállalatok pénzügyi átláthatósága a magyartól, ezért pontos bevételeket nem ismerünk, de mint rögtön látni fogjuk, az ausztriai cégek tevékenysége alapján nem valószínű igazán nagy forgalom és nyereség. Az alábbi ábra az Aczél-Zach páros céges érdekeltségeit szemlélteti tulajdonosi arányokkal:
 
 
Az osztrák cégek közül csak a magyar építőipari cégeket tulajdonló Belfry Holding tűnik meghatározónak. A többi közül:
  • Satzbau Verlag GmbH: a Datum nevű hetilap kiadója korábban volt a cégcsoporté, ennek már idéntől Loudon Sebastian lett a 90 százalékos tulajdonosa,
  • KALENDER Gastronomie GmbH: kávézóüzemeltető,
  • AZH Beratungs GmbH: vagyonkezelő cég,
  • UPD Urban Property Development GmbH: semmilyen érdemi információ nem érhető el a cégről.

A Satzbau Verlag a Datum nevű, Wikipédia-oldala szerint 10 ezer példányban fogyó liberális hetilap kiadója. Ebben Orbán Viktorról és rendszeréről is több cikk jelent meg, 2020 májusában például arról írtak, hogy Magyarországon már a koronavírus-járvány előtt is kiüresítette a demokráciát a Fidesz. Igaz, pozitívabb cikkekben is feltűnik a magyar miniszterelnök.

Aczél Zoltán bécsi vállalatcsoportja eddig főleg a magyar médiában keltett feltűnést, lapunk mellett a Válasz Online is írt több cikkben a Belfry-ről, illetve korábban még a Heti Válasz az MSZP-SZDSZ kormány idején is. 2010 előtt ugyanis Aczél a Strabag lobbistája volt – akkoriban a Strabag Demokraták Szövetsége gúnynévvel is illették a kisebbik kormánypártot. Aczél Zoltán és későbbi üzlettársa, Alexander Zach ekkoriban az osztrák Liberális Fórum*az SZDSZ-szel volt közösen európai pártszövetségben, utódpártja a NEOS tagjai voltak, így itt látszott az ideológiai kapcsolat.

A politizálással felhagytak, igaz, lobbitevékenységük egyébként is ismertebb volt. A két üzletember Eurocontact nevű cége PR-tevékenységre kapott főként megbízásokat – részben a Strabagtól -, és több esetben (M5-ös autópálya PPP-szerződése, metrókocsitender, autópálya-építések) korrupciós vádak fogalmazódtak meg, eljárások zajlottak, az elmúlt évek során ugyanakkor a bíróságok minden esetben felmentették a vádak alól az érintetteket. (A metrókocsitender egyik kapcsolódó ügyében viszont épp tegnap utasította az eljárás folytatására az elsőfokú bíróságot a Fővárosi Ítélőtábla.)

Reklámpénzek helyi jelenlét nélkül

Ilyen előzmények mellett különösen érdekes, hogy a Belfry vállalatcsoport mire költi a pénzét. Az osztrák liberális mecenatúrának pontosan az ellenkezőjére: az osztrák Profil hetilap számolt be arról, hogy a Škandal24 hírportálnál és bulvár hetilapnál, illetve a Nova24TV-nél hirdet a Belfry.

Ez utóbbi tévébe a Schatz Péter és Habony Árpád nevével fémjelzett befektetői kör szállt be. (A NER balkáni médianyomulásáról a Balkan Insight írt részletes elemzést.) Az említett felületeken úgy jelent meg fizetős hirdetéseivel a Belfry, hogy nincs érdemi tevékenysége az országban. Ezt a Profilnak azzal magyarázta Aczél Zoltán, hogy évek óta terveznek megjelenni az országban.*A Belfry magyar honlapján Szlovénia is szerepel az Ahol jelen vagyunk című térképen, de (más országokkal ellentétben) semmit nem lehet olvasni az esetleges ottani tevékenységéről. A szlovén ügyészségnek is szemet szúrt a NER médianyomulása az országban, ezért azt vizsgálni is kezdték. Ilyen helyzetben jól jöhetett egy osztrák vállalat hirdetési bevétele, amely kevésbé direkt, mint a magyarországi tőkejuttatás.

A szlovén kormányfő, Janez Janša SDS pártját támogató médiumok talán még le is körözték a hazai NER-média tempóját a Soros Györggyel kapcsolatos összeesküvés-elméletek és migrációellenes anyagok kapcsán. A Skandal24.si az itthon megszokottnál is jóval durvább nyelvezetű portál, például Sorosra „gonosz zsidó milliárdosként” hivatkoztak. Mindez azért is érdekes, mert Aczél és cégtársa a Profil cikkére reagálva közleményt adott ki, amiben kikérik maguknak, hogy azzal vádolják őket, hogy antiszemitizmust támogatnak Szlovéniában.

Aczél azzal érvel, hogy mivel családját is tragikusan érintette a holokauszt, abszurdak a vádak. Szerinte minden piacon helyi médiatanácsadókkal választják ki azokat a felületeket, ahol hirdetni érdemes – ezek szerint így esett Magyarországon választásuk a Pancho Arénára, hiszen a Puskás FC szponzorai is. Ahogy arra a Profil válasza is rávilágít, azt a tényt Aczél és üzlettársa nem vitatta, hogy jelentős összegeket költenek a szlovén hecc-médiában.

A védekezés érdekes része, amiben elhunyt édesanyájáról elnevezett alapítványát mutatja be, mint ami fontos és hasznos társadalmi szerepvállalás. A Dr. Kahán Éva Alapítvány Budapesten van bejegyezve, és Aczél Zoltán felesége vezeti. Ahogy arra sajtóközleményében utal, az alapítvány roma fiataloknak biztosít képzési ösztöndíjakat, Bécsben és Budapesten kiállítási tereket, illetve Olaszországban alkotási lehetőséget egy villában.

Az alapítvány pénzügyei azonban más megvilágításba helyezik az önzetlenséget: a 2019-ig elérhető beszámolók tanúsága szerint 2016-os alapítása óta 15 millió forintot költött ösztöndíjakra az alapítvány, így nehéz átlátni, hogy mindez hogy lehetett elegendő a megjelölt sokszínű célokra. Aczél Zoltán márciusi megkeresésünkkor kiemelte, hogy az alapítás óta 31-en kaptak jogi, művészeti tanulmányi, alkotói ösztöndíjat.

Az alapító Aczél Zoltán 2,7 millió forintot biztosított, emellett 2018-ban érkezett egy 85 milliós adomány. 2019-ben az alapítványnak 154 millió forint pénzügyi bevétele volt, és

238 millió forintnyi eszköz felett rendelkezett, a 4 év során pedig 222 millió forint adózás előtti eredményt ért el.

Az egyéb pénzügyi bevételek feltehetően abból származnak, hogy az alapítvány a tulajdonosa a KHN Art Invest Kft.-nek, amelynek 2018-ban 206, 2019-ben 200 millió forint árbevétele volt, az adózott eredménye pedig 154, illetve 131 millió forint volt, amit osztalékként megkapott az alapítvány.

2020-ban a KHN Art Invest Kft. már csak 192 ezer forint árbevételt ért el, és 2,8 millió forint veszteséget hozott össze. A 2019 decemberében bejegyzett KHN Artspace Kft. – amely szintén az alapítvány tulajdona – azonban 200 millió forintos bevétel mellett 160 milliós adózott eredményt tudott elkönyvelni, amit osztalékként ki is fizetett az alapítványnak.

Tehát az alapítvány 2019-es 154 milliós bevétele a cégből jött, és 2020-ban is jóváhagytak további 131 millió forint osztalékot, majd idén további 160 millió forintot szavaztak meg neki.

Az említett kft-k a Nagydiófa utcában működő Kahán Art Space Budapest galériát működtetik. A galériák világában otthonosan mozgó forrásaink szerint a fenti számok egy része nehezen érhető, hiszen a galériák alapvetően jutalékból élnek, 50 százalék feletti nyereségesség már csak emiatt is nehezen elképzelhető. Forrásaink szerint a hasonló méretű galériák esetében a két cégnél (KHN Art Invest és Artspace) kimutatott 45-55 millió forintos éves költség megfelel a piaci viszonyoknak, viszont az árbevétel kiemelkedően magas. Ennek oka nem olvasható ki a vállalkozások beszámolóiból.

Az alapítványba tehát több százmillió forint osztalék és adomány érkezett, ami jóval jelentősebb összeg, mint az ösztöndíjakra 2019-ig kifizetett 15 millió forint. A galériától a nyereség az alapítványhoz kerül, ami az elérhető beszámolók szerint jövedelmeinek csak egy elhanyagolható részét fordítja ösztöndíjakra, ellenben nagyon jelentős vagyont kezel.

Megkeresésünkre Aczél Zoltán kiemelte, hogy az alapítványi és az üzleti tevékenységet nem keveri össze, a tulajdonában lévő vállalatok nem támogatták az alapítványt. Alapítóként nem szól bele az alapítvány működésébe, az a kuratórium feladata, az alapítvány tevékenysége után adókedvezményt nem is tudnának a támogatók igénybe venni.

További Strabag-szálak

Aczél Zoltán ugyanakkor feladatot vállal egy sokkal nagyobb magánalapítvány vezetésében:

a Strabag-alapító fia, Sebastian Haselsteiner magánalapítványának egyik vezetője.

A SEBA Privatstiftung működéséről azonban nem lehet gyakorlatilag semmit megtudni, hiszen Ausztriában ezt a magánalapítványi formát éppen azért hozták létre, hogy a nyilvánosságtól elzárva lehessen a vagyont tartani. A jogi forma lehetőséget ad a tehetősek számára a fizetendő adók csökkentésére vagy elkerülésére, hiszen így a nyereség után nem, vagy csak sokkal kevesebb adót kell fizetni.

Annyit sikerült megtudnunk, hogy a minimálisan előírt 70 millió eurós alaptőkével 2019. december 17-én alapított magánalapítvány tulajdonosa Sebastian Haselsteiner és felesége, illetve a családi alapítvány (Haselsteiner Familien-Privatstiftung).

Az ügyvezetést két ügyvéd mellett Aczél Zoltánra bízta a Strabag-alapító fia. Sebastian befutott befektetőnek számít Ausztriában, főként startupokba fektet. De a kulturális filantrópia sem áll távol az építész végzettségű férfitől, a bécsi Künstlerhaus felújítására 25 millió eurót adott. Sőt, fontos számára a közösségi innováció is – de az adófizetés fontosságáról és a transzparenciáról nem nyilatkozott.

Aczél Zoltán a Profil cikke szerint továbbra is a Strabag-alapító Hans Peter Haselsteiner bizalmasa. Olyannyira, hogy információik szerint a szélsőjobboldali politikus, Heinz-Christian Strache bukását hozó Ibiza-videót is felajánlották neki, hogy közvetítse Haselsteiner felé. A parlamenti meghallgatásán azt mondta Aczél Zoltán, hogy ő ezt elutasította. Az eset mindenesetre így is jól szemlélteti, hogy Aczél Zoltán Ausztriában a gazdasági-politikai elit fontos és kulturális szerepvállalásának köszönhetően elismert szereplője; nem okoz gondot neki, hogy otthon liberális és demokrata, miközben cégcsoportja a milliárdokat az illiberális ideológiát hirdető kormány által vezetett Magyarországon keresi meg, sok esetben állami tendereken.

Ez a cikk az Európai Unió Belső Biztonsági Alapjának (Internal Security Fund – Police) támogatásával jött létre. A cikk a szerzőjének álláspontját tükrözi, annak tartalmáért az Európai Bizottság nem vállal felelősséget.

 

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNégy szerződéssel annyit dobott ki az állam, mint a nyugdíjpénztári vagyonSzámításaink szerint 2853 milliárd forinttal járt volna jobban az ország, ha az M5-ös és M6-os autópályánál ppp-szerződések helyett inkább hitelt vesz fel.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzínre lépett a NER és a Strabag közé besimult építőipari csodacég tulajdonosaA semmiből jött cég mesés szerencsével százmilliárdos közbeszerzéseket nyert, a nyereséget Bécsbe utalták.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMészáros Lőrinccel együtt dübörög az osztrák ügyvéd nevére bejegyzett, 60 milliárddal kitömött csodacégA Belfry-cégek rakétához hasonlítható karriert futottak be az utóbbi hónapokban a magyar közbeszerzésekben. Nem nehéz kikövetkeztetni, ki állhat a cég mögött.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkImádják a magyar közbeszerzések sztárjai Mészáros Lőrinc horvát focicsapatátEgymást váltják a magyar, illetve Magyarországon is aktív építőipari cégek az eszéki focicsapat szponzorfalán, amióta Mészáros Lőrinc lett a tulajdonos.

Közélet aczél zoltán belfry janez jansa korrupció ner sns Strabag szlovénia Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Hajdu Miklós Kasnyik Márton
2021. július 29. 05:19 Közélet

A melegellenes retorikával akár új szavazókat is próbálhat szerezni magának a Fidesz

A magyar szavazók 15 százaléka nem fideszes, de ellenzi a melegek jogegyenlőségét. Ők és a hezitáló fideszesek lehetnek az LMBTQ-ellenes fordulat precíziós célpontjai.

Torontáli Zoltán
2021. július 27. 16:36 Közélet, Vállalat

Miért kell a kasszánál a papírnyugtát átvenni, ha legtöbbször azonnal kidobjuk?

Ma már elég egyszerű megoldani, hogy digitálisan kapja meg a vásárló a bizonylat hű másolatát, ám ennek ellenére is nyomtatunk ezerrel.

Jandó Zoltán
2021. július 26. 06:49 Közélet, Vállalat

Jól hangzik, hogy a kormány intézi az építőanyagot, de az élet bonyolultabb

Teljesíthetetlennek tűnő elvárásokat fogalmaz meg az építőanyag-exportőrökkel szemben az új szabályozás, és ez sokaknak elveheti a kedvét a külföldi értékesítéstől.

Fontos

Torontáli Zoltán
2021. július 29. 16:15 Élet

Száz év és egy nap kellett ahhoz, hogy a világ egyik legfontosabb gyógyszerének piacán árverseny induljon

Melyik inzulint kéri, a drágábbat vagy az olcsóbbat? - ezt a kérdést eddig nem tehette fel a patikus, de most már nem kizárt, hogy egyszer ilyen is lesz.

Avatar
2021. július 28. 16:11 Világ

Most már az EU is azt mondja, hogy a klímaválságra nincs csodaszer, alkalmazkodnunk kell

Az unió nemrég elfogadott adaptációs stratégiája ambiciózus, de kérdés, hogy elég ambiciózus-e? A Green Policy Center elemzése erre keresi a választ.

Hajdu Miklós
2021. július 28. 06:06 Vállalat

Nagyon erős következő évvel pattanna vissza a Budapest Park, miután megtizedelte a járvány

Annyi külföldi koncertet kellett elhalasztani, hogy ha ezt mind bepótolják, akkor rendkívül erős szezon jöhet össze.