Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2021. június 10. 12:21 Közélet, Vállalat

Sötétebben látja Európa jövőjét Matolcsy György, mint az Economist

Miközben a 2000-es évek elején még a világ 100 legértékesebb vállalata közül 41 volt európai, mára csak 15. Az olyan cégek, mint a Nokia, a Nestlé vagy a BP piaci kapitalizáció alapján évtizedekig a világ legnagyobb cégei között voltak, de manapság ritka az olyan év, amikor európai cég kerül a globális top 20-ba. 2000-ben a világ 1000 legnagyobb tőzsdei cége összesített értékének harmada, profitjának pedig negyede kötődött Európához, 20 évvel később mindkét mutató nagyjából lefeleződött – írja az Economist.

A angol liberális gazdasági lap új száma részletes elemzésben foglalkozik az európai cégek világgazdasági jelentőségének csökkenésével és annak okaival. Mindez a magyar olvasóknak azért is lehet érdekes, mert Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke nemrég megjelent írásában az EU felbomlását és gazdasági jelentőségének csökkenését jelzi előre, és amellett érvel, hogy Kína és az Egyesült Államok kettős világrendszerében az EU nem lesz ezekhez hasonlóan erős hatalom.

Matolcsy szerint ezért „Európának és az EU-nak nem szabad kimaradnia a 21. század legnagyobb üzleti lehetőségéből, tehát Ázsia, ezen belül Kína felemelkedéséből”.

Az Economist elemzése szerint részben szintén a kínai gazdaság felemelkedése áll Európa visszacsúszása mögött, másrészt ugyanakkor az amerikai gazdaság is komolyabb teljesítményt tudott felmutatni Európánál a globális szupersztár cégek kitermelésében. A lap cikkében idézett összesített piaci kapitalizációra vonatkozó adatok is ezt látszanak alátámasztani. Amíg ugyanis a 2000-es évek elején a globális piaci kapitalizáció harmadát tették ki európai cégek, manapság ez az arány már csak 15 százalék körül van. Ez a mutató ráadásul gyorsabban csökkent, mint Európa globális GDP-ből való részesedése.

A nagyvállalati listákat az Egyesült Államok évtizedek óta dominálja, az ázsiai gazdaságok felemelkedése ugyanakkor felkavarta az állóvizet.

Mára a világ 1000 legértékesebb vállalata közül 160 kínai, ami két évtized alatt négyszeres növekedés.

A lap szerint emiatt borítékolható volt a nyugati cégek egy részének kiszorulása a globális elitből, itt azonban az európai cégek gyengébben szerepeltek az amerikaiaknál. Amíg 2000-ben a 100 legnagyobb európai cég értéke 4,6 ezer milliárd dollár volt, az amerikaiaké 7,4 ezer. Most az európai összérték 8,9, az amerikai 26 ezer milliárd.

Habár a lap megjegyzi, hogy egy ország gazdasága versenyképes középvállatok sokaságával is lehet sikeres – ahogy azt a német Mittelstandot alkotó vállalkozások bizonyítják -, a nagyvállalatok más szempontokból is fontosak lehetnek. Például a komolyabb innovációs kapacitásaik vagy a szabályozási kérdések miatt. Ha ugyanis az EU csak külföldi nagyvállalatokat tud szabályozni, csökken a képessége, hogy globális szabályozási normákra is hatással legyen, mint amit az elmúlt években például adatvédelemben vagy manapság klímaügyekben tapasztalhatunk.

A lap három fő okot azonosít az európai cégek globális jelentőségének csökkenése mögött.

  • Az első ok, hogy a versenytársakat jobban menedzselték. Erre néhány példa az amerikai Nike és a német Adidas, az amerikai JPMorgan Chase és a svájci Credit Suisse, vagy az amerikai Walmart és a francia Carrefour, ahol az amerikai cégek minden esetben nyereségesebbek és felkészültebbek a jövőbeli kihívásokra.
  • A második ok, hogy kevéssé növekvő iparágakban vannak domináns európai nagyvállalatok. Például a telekommunikációban vagy a biztosításban, miközben az amerikaiak IT-ban, e-kereskedelemben, amiknek a relatív súlya az elmúlt 20 évben sokkal jobban nőtt.
  • A harmadik, legjelentősebb ok pedig az Economist szerint az, hogy nem jöttek létre olyan új domináns európai nagyvállalatok, mint az Amazon, a Netflix, a Tesla vagy a Facebook. A világ 142 százmilliárd dollárnál értékesebb tőzsdei cégek közül 43 jött létre az elmúlt fél évtizedben: ezek közül 27 amerikai és 10 kínai. Összesen egy európai cég tartozik ide, az 1972-ben alapított német SAP.

És habár az új amerikai cégek közül sok a techcég, az elemzés szerint olyan iparágakban sem mutattak fel erős teljesítményt az európai gazdaságok, amikben akár dominálhattak volna. A nem éppen a jó kávéjáról híres USA termelte ki a Starbucks-t, és nem a komoly autógyártási hagyományokkal rendelkező Európából jött a Tesla. A lap által idézett adatok szerint az elmúlt évtizedben 661 olyan cég kapott kockázati tőkefinanszírozást, aminek az értéke később 1 milliárd dollár fölé emelkedett.

Ebből csak 78 volt európai, ami a lap szerint azt vetíti előre, hogy az európai cégek globális jelentőségének csökkenése folytatódni fog.

Efelé hat a lap szerint az is, hogy amíg a kínai és amerikai cégeknek hatalmas belső piac áll rendelkezésére, az európai cégeknek az EU minden ilyen jellegű törekvése ellenére sokkal nehezebb dolga van a jogi és kulturális vonalak mentén is jóval töredezettebb piacon. Példaként az elemzés a bankszektort, a telekommunikációt, a kiskereskedelmet és a légi közlekedést emeli ki, ahol a kínai és amerikai cégek az európaikhoz képest jobban ki tudják használni a méretgazdaságosságból származó előnyöket és gyorsabban tudnak növekedni.

És habár mostanában uniós körökben is divatosabb az állami beavatkozás növelése, az iparpolitika felélesztése és a „győztes cégek kiválasztása”, az Economist szerint az európai cégek globális relevanciájának visszanyeréséhez a közös piac mélyítésén és a verseny erősítésén vezet az út, ami viszont politikailag nem kifejezetten népszerű irány. Ennek ellenére az Economist elemzése nem fogad annyira egyértelműen Európa ellen, mint Matolcsy.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA keleti multik ugyanarra használnak minket, mint a nyugatiakÖsszeszerelést igen, kutatás-fejlesztést nem, vagy csak elenyésző mértékben hoznak ide a régióban befektető feltörekvő piaci cégek. A G7 Podcast vendége Szunomár Ágnes.

Közélet Vállalat economist EU Kína matolcsy györgy nagyvállalat usa válllalatok Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Bucsky Péter Váczi István
2021. június 22. 06:51 Közélet

Az úthálózat legjobb részét passzolja le a kormány 35 évre, a tönkrement utak maradnak az állam nyakán

A gyorsforgalmi tender generációnyi időre bebetonozott nyertese annyi bevételre számíthat 2057-ig, mint az államosított nyugdíjpénztári vagyon.

Avatar
2021. június 21. 15:07 Közélet

Egy nagy port kavart nyugdíjjavaslat védelmében

A humántőke-alapú nyugdíjrendszer nem diszkriminál, és megszerzett jogokat sem vesz el - írja a rendszer bevezetése mellett érvelő nyugdíjszakértő szerzőnk.

Fabók Bálint
2021. június 18. 16:50 Közélet

„Fizetés alig van, megbecsülés nulla” – miért merült fel, hogy tüntessenek az ápolók?

A járvány csillapodásával ismét felmondhatnak az ápolók, és szakmai szervezetek szerint több ezren hagyhatják el az évek óta emberhiányos ágazatot.

Fontos

Jandó Zoltán
2021. június 22. 14:56 Adat

Az elmúlt 50 év leghalálosabb hetével tetőzött a harmadik hullám Magyarországon

Az elmúlt fél évszázadban népességarányosan egyetlen héten sem veszítették annyian életüket Magyarországon, mint az idén március 22 és 28. között.

Hajdu Miklós Jandó Zoltán
2021. június 21. 06:03 Adat, Vállalat

Sok helyen újra munkaerőhiány van, pedig külföldre még vissza sem indultak a magyarok

Bár az ország egészében még többen keresnek állást, mint a járvány előtt, egyes régiókban már nem ez a helyzet, néhány ágazat pedig már munkaerőhiánnyal küzd.

Stubnya Bence
2021. június 20. 07:01 Világ

A járvány sokkal láthatóbbá tette az ingatlanpiacon a társadalom szétszakadását

Egyre kevesebb embernek elérhető a saját tulajdonú ingatlan a fejlett világban, az alternatívák pedig csak az egyenlőtlenségeket növelik. Ideje újragondolni a pénzügyi rendszer és a lakáspiac kapcsolatát?