Mit érdemes tenni, ha van egy benzinmotoros autókat gyártó vállalkozásunk, de már elég jól látszik, hogy előbb-utóbb mindenki elektromos autókkal fog járni? Felfoghatjuk a piac változását jó lehetőségnek, és még időben lépve mi is elkezdhetünk e-autókat gyártani, nehogy lemaradjunk az induló vonatról. Kereshetünk a formálódó új piacon számunkra előnyös réseket, és akár piaci részesedésünk növelését is kitűzhetjük célul.

Vagy megpróbálhatunk szembemenni a globális trenddel, megpróbálhatjuk az embereket rávenni arra, hogy mégis maradjanak a benzinnél, és kikiálthatjuk ördögnek a teljes e-autó-ipart, miközben mi nem tágítunk a benzines autóink mellől, abban a csodában bízva, hogy a világtrend egyszer csak összeomlik. Vagy választhatjuk még a klasszikus géprombolás esetét is, megpróbálhatjuk adminisztratív eszközökkel ellehetetleníteni az e-autók gyártását, kereskedelmét és használatát.

A magyar élelmiszeripar egy hasonló döntés előtt áll, és egyelőre nagyon úgy tűnik, hogy a kormány stratégiája az utóbbi forgatókönyvet követi.

Magyarország a magyar sertés, baromfi és tejtermékek hazája, és a kormány minden jel szerint fikarcnyit sem hajlandó engedni ebből az alapvetésből. Ami nem is lenne baj, ha ez teljes mértékben ellent nem mondana az utóbbi évek egyre erősödő, globálisan meghatározó fogyasztói trendjének: a hús- és tejfogyasztás mérséklődésének.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKérdezze meg kezelőorvosát, mielőtt a kormányra hallgat a konyhábanA táplálkozás-egészségtani adatok alapján felesleges, a környezetvédelmi szempontok miatt nem jó irány, de még a nemzetközi trendeknek is ellene megy a húsfogyasztást ösztönző intenzív magyar kampányok sora.

A számok teljesen egyértelműen azt mutatják, hogy az élelmiszeriparon belül alacsony szintről ugyan, de nagyon gyorsan növekszik az olyan növényi alapú termékek piaca, amelyeket a fogyasztók a hús és a tej alternatívájának gondolnak (teljesen függetlenül attól, hogy hivatalosan azok vagy sem). Ilyenek tipikusan a növényi alapú italok, illetve desszertek, valamint a növényi fehérjéből készülő, húshoz hasonlító, de nem hústermékek.

A növényi alapú italok fogyasztásának aránya az unióban 5-6 százalék körül van, de a növekedés éves üteme 10 százalék.

Indul egy új vonat, amelyre most lehetne felszállni, mert aki lemarad, az hosszabb távon is kimarad. Rések nyílnak meg, amelyekbe kisebb országok gyártói is be tudnak lépni, ha időben kapcsolnak. Átalakulóban van a piac, már a globális nagy gyártók is gőzerővel helyezkednek rajta, a tejesek és a húsosok is, mert látják, hogy készülni kell a jövőre.

A napnál is világosabb, hogy 

a fejlett világban, és így Magyarországon is 5-10 éven belül fogyasztók tömegei fognak a tej és a hús helyett mást keresni a boltokban.

Most is létezik ez a réteg, Magyarországon is, csak még szűk, de ismerve a hatékonyan működő kiskereskedelmi láncok kíméletlen beszerzési politikáját, biztosra vehetjük, hogy

nem mutatóba van zabital és növényi alapú desszert szinte minden boltban, hanem azért, mert már most is megveszik a vásárlók.

Az élelmiszeripari szereplők között totálisan meddő vita folyik. A nemzetközi tejipar és húsipar abba az érvelésbe görcsölt be, hogy a növényi alapú élelmiszerek tudományos alapon, táplálkozás-élettani szempontból nem összehasonlíthatók az „igazi” termékekkel. Most úgy tűnik, hogy a húsosok vesztésre állnak, mert az unióban a „vegán burger” kifejezést például lehet használni (ők azt szerették volna elérni, hogy ne lehessen), a tejesek pedig talán jobban állnak, az ő ügyükben még folyik az uniós vita arról, hogy mennyire kell a két termékcsoportot minden szinten megkülönböztetni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz unió odacsaphat a vegánoknakBrüsszelben olyan szabálymódosítás van az asztalon, amely totálisan ellentmond a hétköznapoknak.

A vita azonban azért meddő, mert a fogyasztókat nem a biológia érdekli, ők akkor is a tej és a hús alternatívájaként kezelik ezeket a készítményeket, ha tudományos alapon nem azok. A problémát pedig az fogja okozni a két hagyományos iparágnak, hogy az üzletekben a vásárlók nem a biológia, hanem a meggyőződésük alapján fognak dönteni.

A haszonállat-tenyésztésből származó élelmiszerek iránti kereslet csökkenésének ugyanis olyan mélyen gyökerező etikai alapjai vannak, amelyek ezen a piaci torzsalkodáson felül állnak.

A fejlett világban a vásárlók többnyire vagy azért fordulnak el a tejtől, mert laktózérzékenyek, vagy azért, mert problémáik vannak az állattartással (állatjóléti és/vagy környezetvédelmi szempontból).

Bármennyire is próbálja azt mondani a tej- és húsipar, hogy zölden, környezetbarát módon és az állatok jólétét figyelembe véve működik, gyakorlatilag semmilyen jele nincs annak, hogy (akár igaza van, akár nem) a nemzetközi trendet nemhogy megfordítani, de akár késleltetni tudná.

Egy friss magyar példa, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezetőjével készült interjú is jól mutatja, hogy mi az iparág válasza ezekre az aggályokra. Ahogy Harcz Zoltán a Magyar Mezőgazdaságnak a napokban mondta, olyan „PR és kommunikációs kihívásról” van szó, amelyre a tejágazatnak reagálnia kell, mert

a fogyasztók jelenleg 90 százalékban a tejtermelést és a tejtermékeket kritizáló üzenetekkel, cikkekkel, „tényekkel” találkoznak a médiában.

Olyan mennyiségben, és olyan magabiztossággal zúdítják ránk a bloggerek, az internet, a közösségi média és a növényi termékeket előállító cégek fizetett hirdetései a legképtelenebb maszlagokat, hogy az már tényleg eltorzítja az emberek tejjel kapcsolatos realitásérzékét, megváltoztatja az azokat befogadó közönséget

– mondta Harcz Zoltán a lapnak.

A tejesek és a húsosok kommunikációs reagálását a jelek szerint hamarosan hivatalos magyar tudományos alapokra is lehet majd helyezni.

Nagy István agrárminiszter hétfőn ugyanis bejelentette, hogy

az alternatív fehérjeforrások fogyasztásában rejlő kockázatok feltérképezése és értékelése érdekében komplex vizsgálatsorozat lefolytatásával bízta meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt.

Természetesen nem tudhatjuk, mi lesz ennek a komplex vizsgálatsorozatnak az eredménye, de a miniszter már most kiemelte, hogy

egyre többen fordulnak – és nem feltétlenül valós egészségügyi okból – az alternatív fehérjeforrások felé, kiiktatva étrendjükből az állati termékeket. Beszédében példaként említette a rovarokat, a lombikban tenyésztett húst és a mellékesből fő összetevővé tett szóját, amit a fogyasztó a mindennapi étkezése részévé tenne, miközben a kockázatáról még keveset tud.

Azt is mondta, hogy

elhelyezkedésünknek, agrármúltunknak és élelmiszeriparunknak köszönhetően nem vagyunk kényszerhelyzetben, nem vagyunk rászorulva az alternatív megoldásokra.

Nem nehéz kitalálni, hogy a küszöbén állunk annak, hogy a magyar kormány a hazai tej- és húsipar állásainak védelmében feltárja és bemutassa a növényi alapú termékek fogyasztásában rejlő kockázatokat. Vagyis mi megpróbáljuk rávenni az embereket arra, hogy forduljanak szembe a globális élelmiszeripar egyik legmeghatározóbb trendjével, és maradjanak az igazi hús- és tejtermékek mellett.

A szakmára rálátó szakértőkkel folytatott beszélgetéseink alapján ugyanakkor nem is ez a kommunikációs program az aggasztó, hiszen azt megnyerni úgysem lehet. Egy zabalapú kávéízesítő krémhez szokott huszonéves már nem fog tehéntejet önteni a kávéjába, akármit mond neki az agrárminiszter.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKötelező lesz nemzeti színű zászlót tűzni a sertéshúsba a boltok húspultjainEzzel megint a magyar disznóhúst szeretné megtolni a kormány, de a lépésnek valószínűleg zéró közeli hatása lesz a piaci folyamatokra.

A nagyobb probléma gazdasági jellegű: nem látszik ugyanis, hogy magyar élelmiszeripari vállalkozások kezdenének bele ezeknek az újfajta növényalapú termékeknek a gyártásába. Nem indul el időben az az innováció, amely lendületet adhatna a jobb sorsra érdemes magyar élelmiszeriparnak, és ha minden piaci szereplő azt látja, hogy a magyar kormánynak enyhén szólva nem tetszik ez az új vonal, akkor joggal számíthat arra, hogy az itthoni piaci boldogulása is igencsak nehézkes lesz.

Mit lehet reálisan elérni egy ilyen kampánnyal? Leginkább azt, hogy szabályozói eszközökkel ne támogassák az új termékek gyártását és forgalmazását. Elképzelhető például, hogy a következő uniós támogatási ciklusban a hasonló projekteket célzó pályázatokat eleve lepontozzák. Elképzelhető, hogy a növényi alapú termékeknek már nemcsak a megnevezését, de a forgalmazását is teljesen szeparálják az igaziaktól.

Jelenleg még egy zabból készült desszertet be lehet rakni a (tehéntejes) gyümölcsjoghurt mellé egy boltban, de ezt a keveredést bármikor meg is lehet tiltani. Ezt egyébként egy valós forgatókönyvként emlegetik a szakmában, de ha meglépik, azzal sokak szerint öngólt lőnek. Az alternatívát kereső vásárló ugyanis a kötelező pultbeli szétválasztás után sokkal könnyebben fog rátalálni arra, amit keres, és a tejes pulthoz ezentúl már el sem fog menni, még arról is leszokik, amit ma ott megvesz.

Visszatérve az autós hasonlathoz, olyan a helyzet most, mintha a magyar kormány az elektromos autók kockázatainak felmérésével bízná meg egy intézményét, és várhatóan e-autó ellenes kampányba kezdene.

Mindez akkor lehetne eredményes, ha a világ vezető autógyárai/élelmiszerüzemei magyar tulajdonban lennének, és diktálhatnák a tempót a világpiacon. Sajnos azonban Magyarország globális perspektívából – minden ellenkező híresztelés ellenére – egyetlen jelentős élelmiszeripari szegmensben sem rúg labdába. Nagyon kis méretű termelők vagyunk, így a modernizációs stratégiánkat szinte kötelező lenne az új piaci változásokhoz való gyors és rugalmas alkalmazkodásra építeni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy végtelenül egyszerű termékre húznak fel éppen egy óriási üzletetA zabital egy most berobbanó globális biznisz kiváló kiindulási terméke. Bár zabot vízbe áztatni mindenki tud, mégis csomagolva veszi meg, 15-20-szoros áron.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet agrárminisztérium élelmiszer élelmiszeripar hús kampány NÉBIH növényi alapú élelmiszerek tej Olvasson tovább a kategóriában