A Jászai Mari-díjas színész és operaénekes, Zsadon Andrea 2016-ban alapította meg Zsadons Nonprofit Kft. nevű cégét egy táncproducerrel közösen. A december 13-án bejegyzett cég már abban az évben, bő két hét alatt több mint 400 millió forintos árbevételt ért el. A következő évben a cég forgalma már meghaladta az egymilliárd forintot.
Ekkor még működött az azóta visszaélések miatt megszüntetett állami támogatási rendszer, a kultúr-tao*A 2009-ben bevezetett tao-törvény értelmében a színházak a nézőszámuk függvényében használhatják ki a támogatást. Az éves jegybevételük 80 százalékáig gyűjthetnek pénzt a nyereséges, társasági adót (tao) fizető vállalatoktól., amelyen keresztül évente több tízmilliárd forint közpénz áramlott a kultúrába. A Zsadons Nonprofit Kft. bő egy év alatt 600 millió forint támogatást kapott. Amikor azonban 2018-ban felszámolták a tao-rendszert, egy év alatt 0 forintra zuhant az egymilliárdos bevétel.
Az nem világos, hogy a Zsadons Kft. mivel tett szert bő egy év alatt 1,4 milliárd forintos árbevételre, illetve ennek köszönhetően 600 millió forint közpénzre. Az interneten nem találtam érdemi információt a tevékenységéről, a cég sem reagált a megkeresésemre, és a céges papírokból is mindössze annyi derült ki a vállalkozás profiljáról, hogy „művészeti tevékenység, előadásban részvétel”. Mindenesetre a tao-rendszer után is kapott állami támogatást: egy 2019-es döntési lista alapján 100 millió forintot.
A Zsadons Kft. több hozzá hasonlóan rejtélyes szervezethez kötődik, amelyeknek hirtelen több százmilliósra ugrott a bevétele, majd a tao-rendszer után lényegében lenullázódott. Ilyen például a Hart Protect nevű cég, amelyet 2017 nyarán alapítottak meg. Pár hónap alatt közel 900 milliós bevétele lett, majd az ezt követő években már semennyi.
A neten és a céges dokumentumokban szintén nincs érdemi információ a tevékenységéről, a jelenlegi és volt tulajdonosok – köztük Miller Zoltán színész vagy a mátraszentimrei önkormányzat – pedig szintén nem válaszoltak a megkeresésemre. A cég ugyanakkor tavaly 16 millió forint támogatást kapott az Emberi Erőforrások Minisztériumától.
Szintén kötődik ezekhez a cégekhez a Hivatásos Ír Sztepp Táncművészek Egyesülete, amelynek 2017-es 810 millió forintos árbevétele tavaly ennek a 0,04 százalékára, 355 ezer forintra csökkent. Szintén nem találtam róluk érdemi információt, szintén nem válaszolt a vezetőjük, a rekordbevételt hozó 2017-es beszámolójukban mindössze ennyi szerepel a tevékenységükről: „az ír sztepp tánc népszerűsítése, oktatása, előadások szervezése”. Az egyesület az elmúlt években mintegy egymilliárd forint állami támogatást kapott, akárcsak a hozzá szintén kapcsolható Színház-Zene-Tánc Közhasznú Alapítvány.
Az említett szervezeteket az is összeköti, hogy 2017-ben valamennyien az ötven legnagyobb előadó-művészeti szervezet közé tartoztak. A négy szervezetnek azonban hiába volt akkor összesen 3,3 milliárd forintos árbevétele, ez 2019-re, a tao-rendszer utáni első teljes évre 99,7 százalékkal, mindössze 11 millió forintra olvadt.
Tízmilliárdos támogatás fiktív előadásokért
Ez a totális bezuhanás egyáltalán nem kivételes a tao-rendszer megszűnése után. Korábban két olyan csoportosulást mutattunk be, amelyeknek tagjai számos szálon kötődtek egymáshoz, egyenként mintegy tíz-tízmilliárd forint állami támogatásban részesültek, majd a tao-rendszer megszűnése után teljesen összeomlottak.
Az egyik hálózat a tao-rendszer egyik kitalálójához, Megyeri Lászlóhoz kötődik. Tagjai akár több százezres nézettségeket blöfföltek be, és olyan külföldi kollaborációk után igényeltek állami támogatást, amelyekben a külföldi partnerek szerint nem is vettek részt. A másik csoportosulás számos szálon kapcsolódik Rahimkulov Ruszlanhoz, Magyarország egyik leggazdagabb emberéhez. Az érdekeltségébe tartozó szervezeteknél a NAV is nyomozott, és olyan előadások után jutottak közpénzhez, amelyekről a társulatok egyes művészei sem tudtak.
Ahogy a cikk elején felsorolt szervezetek is mutatják, ez a két csoportosulás messze nem fedi le azokat a társulatokat, amelyek megkérdőjelezhető módon juthattak közpénz milliárdokhoz a kultúr-tao tíz éve alatt.
A tao csúcséve, 2017 legnagyobb árbevételű előadó-művészeti szervezeteit átnézve szembeötlő a rendszer visszássága. Az ötven legnagyobb szervezet összbevétele kevesebb mint a harmadára zuhant: 52 milliárd forintról 16 milliárdra*Az ötven legnagyobb árbevételű szervezetet a Bisnode 2017-es árbevétel alapján készült céglistája és a 2018-ban legtöbb taót kapó szervezetek listája alapján állítottuk össze..
Az ötven szervezet közül mintegy harmincnak lényegében lenullázódtak a milliárdos vagy sok százmilliós bevételei.
Ezek jellemzően a tao-rendszer 2009-es indulása után megalapított, színházi vezetők számára is ismeretlen szervezetek, homályos tevékenységgel és hirtelen összeomlással. A legnagyobbak döntő többsége nem válaszolt a megkeresésemre, és az a néhány, amelyik igen, a tao-rendszer megszűnésével indokolta a bezuhanást. Lényegében ugyanerre hivatkozott korábban a rendszer egyik legnagyobb nyertese, a szintén összeomló Magyar Virtuózok Kamarazenekar, amely a tao-rendszer utolsó éveiben évi egymilliárdos profitot csinált, a nyeresége többször meghaladta az árbevétele 80-90 százalékát.
Az ekkora mértékű visszaesést azonban nem indokolja a tao-rendszer felszámolása a szélesebb körben ismert előadó-művészeti szervezetek alapján. A támogatás átalakításának legnagyobb és leghangosabb vesztesei jellemzően magánszínházak és alternatív társulatok voltak, de ezek jellemzően nem jártak be hasonló pályát.
Az új támogatási rendszer ellen talán legaktívabban fellépő Átrium Színház ugyan veszteséges volt 2017-ben és 2018-ban, az árbevétele azonban jelentősen nőtt, és tavaly már nyereséget is termelt. A Centrál Színház szintén jelentős veszteséget könyvelt el, de árbevétele azóta is évről évre nőtt. A Játékszínnek szintén jelentősen nőtt a forgalma 2017 óta.
Kaptak 15 milliárd forintot, majd lenullázódtak
A 2017-es csúcsév legnagyobb előadó-művészeti szervezeteit átnézve még egyértelműbbé válik, hogy a kultúrtámogatási rendszert milyen mértékben behálózták ezek a semmiből százmilliókat csináló, zavaros hátterű, homályos tevékenységű, majd hirtelen összeomló társaságok.
A 25 legnagyobb szervezet közül mindössze hatnak nem csökkent jelentős mértékben a bevétele a tao-rendszer megszűnése után: a Broadway Jegyirodának, a Vígszínháznak, az Operaháznak, a Madách Színháznak, a Budapesti Fesztiválzenekarnak és a Havasi Balázs-féle Symphonic Concert Managementnek. (Illetve ilyen lenne még a listáról lemaradó Operettszínház, amely az Operaház mellett nem cégként, hanem költségvetési szervként működik, de többszöri kérésre sem küldte el a 2019-es jegyárbevételét, amelyet a honlapján sem találtam).
A listát vezető Rivalda Stúdió az egész tao-rendszer legnagyobb nyertese volt. Összesen több mint 11 milliárd forint közpénzhez jutott a rendszer tízéves fennállása alatt. A Rivalda Stúdió működtette az Experidance nevű táncegyüttest, amely a Magyar Narancs korábbi cikke szerint volt, hogy évi 1200 előadásban vett részt.
Miután maximálták az évente adható tao-támogatást 1,5 milliárd forintban, az Experidance ezt úgy kerülte meg, hogy innentől kezdve két cég működtette a táncegyüttest. Az így létrehozott Globe Production szintén szerepel a 25-ös listán. Ezeken kívül szintén Román Sándor és Vona Tibor tulajdonába tartozik a Tálentum Művészeti Alap, amelynek 2018-ban 1,9 milliárd forintos forgalma volt.
A három szervezetnek 2017-ben több mint 5 milliárd forint volt a bevétele, 2019-ben viszont a 120 milliót sem érte el. Az Állami Számvevőszék tavaly készített egy jelentést, amelyben a Globe Production gazdálkodását is vizsgálta. Ez alapján a cég nem szabályszerűen számolta el a tao-támogatás felhasználását. A vizsgálat szerint felmerül annak a gyanúja, hogy a Globe Production a tao-támogatást a jóváhagyott céltól eltérően használta fel, és „ezért a központi költségvetésnek vagyoni hátránya keletkezett”. A Rivalda Stúdió, a Globe Production és a Talentum több mint 15 milliárd közpénzt kapott. Megkeresésemre Vona Tibor társtulajdonos nem kívánt nyilatkozni.
4 milliárd közpénzből százmilliós adótartozás
A második helyen az Esztrád Színház áll, amely honlapja alapján a színház-, tánc-, zene- és a cirkuszművészet elemeit felhasználó produkciókat hoz létre, a legismertebb alkotásuk talán az Itt élned, halnod kell című musical a magyarság történelméről. Az Esztrád hivatalosan egy színházi csoport része: a Sacravia Színház, a Fortissima Kft. és a Művészeti Produkció Kft. egy kivétellel szintén az 50 legnagyobb előadó-művészeti szervezet közé tartozott.
Erről a három cégről azonban lényegében semmilyen információ nincs sem az interneten, sem a céges beszámolókban. A csoport vezetője levelében azt írta, hogy 2017-ben a Sacravia Színház és a Művészeti Produkció egy franciaországi előadássorozatban vett részt koprodukciós partnerként, előbbi egy nyári színpadot is működtetett Balatonszemesen. A Fortissima pedig Olaszországban turnézott nagyzenekarral, színházi társulatával pedig Magyarországon.
A négy szervezetnek 2017-ben négymilliárd forintos összbevétele volt, tavaly ez teljesen lenullázódott. Az Esztrád Színház csődeljárás alatt áll, és a Sarcraviához hasonlóan 100 millió forintot meghaladó adótartozása van a NAV szerint. Az ÁSZ szintén vizsgálta az Esztrád Színházat, és a dokumentum szerint a szervezet „nem biztosította a támogatások felhasználásának átláthatóságát és elszámoltathatóságát”. Mivel nem igazolta a tao-pénzek szabályszerű felhasználását, a „támogatások felhasználása nem volt szabályszerű”. A csoport összesen több mint 4 milliárd forint tao-támogatást kapott.
Az Esztrád-csoporthoz több szálon kötődik az Icon Produkció, amely a harmadik legnagyobb előadó-művészeti szervezet volt 2017-ben. A 2016-ban létrejött egyesületnek már az első évében 1,2 milliárd forint volt az árbevétele. A Vígszínházét meghaladó árbevételt két produkcióval érte el a beszámolója alapján: egyrészt a budapesti Gerbeaud-házban rendeztek előadásokat, illetve Szabó Péter motivációs tréner előadásait szervezték meg.
A következő évben, 2017-ben már a kétmilliárd forintot is meghaladta a forgalma, mostanra azonban felszámolás alá került. Tavaly már beszámolót sem adott le, a NAV szerint több mint százmillió forintos adótartozása van. Az ÁSZ szintén vizsgálta az egyesületet, a jelentés szerint „a társasági adó támogatást a jóváhagyott céltól eltérően használta fel, és ezért a központi költségvetésnek vagyoni hátránya keletkezett”. Az Icon összesen közel kétmilliárd forint közpénzhez jutott a tao-rendszer alatt.
Az Operaházat is veri a csepeli lakás színháza
A negyedik legnagyobb szereplő a 2017-es listán a Center Line Seventeen Big Band Musical Kft. volt. A cég egy évvel korábban még közúti teherszállítással foglalkozott. 2017-ben pedig már közel kétmilliárdos jegyárbevételű színház lett, amellyel többek között a Magyar Állami Operaházat is megelőzte.
A csepeli, harmadik emeleti lakásba bejegyzett szervezetről annyit lehet találni az interneten és cégpapírokban, hogy Balatonakarattyán 44 előadásból álló parti színházat szerveztek, majd Törökbálinton folytatták a tematikát. A cég egyik 50 százalékos tulajdonosának hat másik üzleti érdekeltsége volt, valamennyi céget kényszertörölték vagy felszámolás alatt áll.
A Center Line honlapján ez a kétperces videó foglalja össze az 1,2 milliárd forint közpénzhez jutó színház tevékenységét:
A 2017-es lista ötödik helyén a Magyar Virtuózok áll, amelyről korábban részletesen írtunk. A társaság több szálon kötődik Rahimkulov Ruszlanhoz, a Virtuózokon kívül még három ilyen szervezet van a top 50-ben. Az egyik ilyen a 2017-ben még 1,3 milliárd forint árbevételű, jelenleg felszámolás alatt álló Tulipántündér Produkciós Kft., amelyben Rahimkulov tulajdonos is volt. Illetve szintén az élmezőnyben volt az irodájába bejegyzett Variations, amely ellen a NAV végrehajtást indított.
Az egyaránt a top 25-ben szereplő Bakelit Multi Art Center, Fregoli Színészegylet és Mozgó Ház Alapítvány között szintén van/volt személyi átfedés. Hármójuk összbevétele közel négymilliárd forint volt 2017-ben, tavaly pedig 55 millióra csökkent.
A Mozgó Házról vagy a Fregoliról lényegében ugyancsak nem lehet információt találni. Az ÁSZ a Fregolit vizsgálta, és azt írta róla, hogy „nem biztosította a támogatások felhasználásának átláthatóságát és elszámoltathatóságát”. Mivel nem igazolta a tao-pénzek szabályszerű felhasználását, a „támogatások felhasználása nem volt szabályszerű”. A három szervezet közel ötmilliárd közpénzt kapott a tao-rendszer révén.
A 25-ös listán szerepel még például a Műhely Produkció, amely a Megyeri-féle hálózathoz tartozott, vagy a Finálé Színház. Ez utóbbi kisebbségi tulajdonosa el van tiltva a cégvezetéstől, a többségi pedig a Broadway Jegyiroda egyik tulajdonosa. A Fináléról szintén nem találtam érdemi infókat az interneten, és ők sem válaszoltak kérdésekre.
Az ÁSZ jelentés alapján a Finálé esetében sem volt szabályszerű a tao-támogatás felhasználásának nyilvántartása és elszámolása. A jelentés alapján felmerül a gyanú, hogy „a támogatást a jóváhagyott céltól eltérően használták fel, és ezért a központi költségvetésnek vagyoni hátránya keletkezett”. A Finálé több mint egymilliárd közpénzt kapott összesen.
Évente tízmilliárdokba került a rendszer
Ahogy az eddigi listából is kitűnik, a jobbára ismeretlen, gyanús módon milliárdos közpénzeket kapó színházak nem a kivételt képezték, hanem alapvetően meghatározták a rendszer működését. Ha a mértékével nem is feltétlenül, de a probléma súlyával a kormányzat is tisztában volt, mivel éppen visszaélésekre hivatkozva számolták fel a támogatási rendszert 2018-ban.
Hiába telt el azóta több mint két év, nyilvános információ nem jelent meg arról, hogy vizsgálnák az érintett színházakat. Mindössze az Állami Számvevőszék idézett jelentése készült el, amelyben egyébként is csak húsz, „kockázati alapon kiválasztott” szervezet gazdálkodását vizsgálták meg. Többek között olyanok sem kerültek sorra, amelyekről egyértelműen kiderült korábban, hogy csaltak.
Ahogy korábban szintén írtunk róla, a visszaélések mértékét az is jelzi, hogy a kultúr-taóra szánt összeg a sokszorosára nőtt. A tervezet elfogadásakor, 2009-ben úgy kalkuláltak, hogy 2015-ben összességében 6 milliárd forint közpénzbe kerül majd a program, a valóságban azonban ennek közel a négyszeresét költötték el (2015-nél távolabb ekkor nem terveztek).
Ahogy az ábrán is látszik, a következő négy évben pedig még több mint kétszeresére, 48 milliárd forintra nőtt a kifizetett kultúr-tao összege. Szintén szemléletes, hogy 2010 és 2018 között a támogatásban részesülő szervezetek száma közel a triplájára emelkedett.
Közélet
A kormány gazdaságélénkítési svájci bicskája lett a SZÉP-kártya
A turizmus és vendéglátás helyett az építőiparba és a barkácsáruházakba áramolhat jövőre potenciálisan akár több százmilliárd forint.
Van pénz, mégis állami tartozás fojtogatja a patikákat és a kórházi beszállítókat
Gyógyszertárak és kórházi beszállítók is válságos helyzetbe kerülhetnek, pedig a költségvetés állapota nem indokolja a tartozás felhalmozódását.
A MÁV óriás megrendelése tarthatja életben a nyugaton felsült NER-es gyártót
Megmentheti a széteséstől a MÁV intercity flottáját a Magyar Vagonra szabott kiírás, de ezzel korszerűtlen megoldást betonozhatnak be több évtizedre.
Fontos
Félmilliárdos kedvezménnyel árulják a hetvenéves magyar téglagyárat
Árverésen értékesítik az egykor szebb napokat látott mályi téglagyárat. Az üzem az energiaválság hatására elszálló költségek miatt roppant meg végleg.
Fogynak az olyan magyarok, akik jobban keresnek a románoknál és bolgároknál
A román társadalom több mint fele már lehagyta magyar társait az uniós jövedelmi rangsorban a vásárlóerő-paritáson mért adatok alapján.
Nem érdemes várni a drága lakáshitelek kiváltásával
Nincs esély arra, hogy a közeljövőben tovább csökkenjenek a lakáshitelek kamatai, így érdemes most kiváltani a régebbi, kedvezőtlenebb feltételű kölcsönöket.
