Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2020. augusztus 27. 06:47 Adat, Közélet

Havonta sok százezer kerületi lap végzi olvasatlanul a szemétben, mégsem tesznek ellene

Aki budapesti társasházban él, alapélménye lehet a kerületi lapokról, hogy egy stószban porosodnak a lépcsőház valamelyik szegletében, vagy éppen egy kertes társasház kerítésén hagyva áznak az esőben. Havonta sok százezer, egy felmérésből kiindulva egymilliónál is több kerületi újság végzi olvasatlanul a kukákban.

A nyilvánvaló pazarlás, az önkormányzatok költségvetésének és a környezet felesleges terhelése ellen azonban a legtöbb önkormányzat mégsem akar tenni, igaz, a megoldás valóban nem magától értetődő. A kerületi önkormányzatok ingyenes újságjai – amellett, hogy olykor a hatalomhoz közeli embereket gazdagítanak és sok esetben leginkább a polgármester promotálását szolgálják – fontos közéleti funkciót töltenek be.

A lakók tájékoztatása a helyi közérdekű hírekről, rendeletekről elsősorban ezeken a rendszerint kéthetente megjelenő újságokon keresztül történik. Az önkormányzatok szerint különösen az idősebb lakosok számára fontos információforrás a kerületi újság. A lapoknak kétségtelenül van közösségépítő szerepe is, számos alulról jövő kezdeményezésről, szabadidős lehetőségről vagy éppen a helyi történelem egy-egy epizódjáról lehet olvasni bennük.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTaláltunk egy titkos fideszes kádertemetőtValószínűleg senkinek nem tűnne fel, ha egyik napról a másikra megszüntetnék a megyei önkormányzatokat. Kivéve a képviselőket és bürokratákat, akik onnan kapják a fizetésüket.

A helyi lapokkal kapcsolatban valamennyi kerületet megkerestem, többek között azzal, hogy mi alapján határozzák meg a példányszámot, milyen adataik vannak az olvasottságról, és tervezik-e racionalizálni, a valós igényekhez szabni a lap kiadását. A kerületek mintegy kétharmada válaszolt, a nem válaszolók többségének pedig fel van tüntetve a példányszáma az online verziójában, így viszonylag pontos képet lehet kapni a lapok teljes mennyiségéről.

A pazarlást már a nyers példányszámok is sejtetik. Számos kerületben több újságot nyomtatnak, mint amennyi lakás van. Ezt leginkább azzal magyarázzák, hogy a kerületi közintézményekbe, hivatalokba is juttatnak a lapból, bár ezeket az intézményeket – mint például egy orvosi rendelőt – jellemzően helyi lakosok látogatnak.

 

A csúcstartó feltehetően az V. kerületi önkormányzat, bár ez pont egyike annak a három kerületnek, amelyik nem válaszolt, és az újságja impresszumából sem derül ki a példányszáma. Az interneten több forrás szerint is 25 ezer példányban nyomtatják, amely azt jelentené, hogy 26 százalékkal több példányt osztanak szét, mint amennyi lakás van a Belvárosban.

Önmagában már csak azért is havi több százezer újságot küldenek ki fölöslegesen, mert a budapesti lakások 12-13 százaléka üresen áll, a belső kerületekben pedig számottevő a magyarul nem beszélők aránya (például az V., VI. és VII. kerületekben 2018-ban a lakások mintegy öt százalékát használták rövid távú lakáskiadásra).

Az összesített budapesti adatok jobban kidomborítják, hogy mennyi példányt nyomtatnak ki fölöslegesen. A KSH adatai alapján a budapesti háztartások száma 803 ezer, a kerületi újságokból pedig összesen 945 ezret osztanak szét lapszámonként, tehát egy háztartásra 1,18 újság jut.

Még szembetűnőbb a pazarlás, ha a 18 évnél idősebb, állandó lakosság létszámával vetjük össze a példányszámokat. Az V. kerületben – amennyiben valós a feltételezett példányszám – több újságot nyomtatnak, mint ahány felnőtt lakik a kerületben. Számos kerületben közelíti a kinyomtatott lapszám a felnőtt lakosság létszámát. A belső kerületekben szinte minden nagykorúra jut egy újság, míg számos külső kerületnél csak minden másodikra (ebben persze az is szerepet játszik, hogy a külső kerületekben magasabb az egy háztartásban élők száma).

 

Sok helyre tehát fölöslegesen küldik ki a lapot, de ennél is jóval jelentősebb lehet azoknak a száma, akik kapnak újságot, de ki sem nyitják. A válaszoló kerületek egy kivétellel azt írták, hogy nem állnak rendelkezésre adataik a tényleges olvasottságról (bár többen is írták, hogy ősszel készülnek erről felmérést végezni). Egyedül a XV. kerületnek vannak adatai az olvasottságról: mint írták, „az elmúlt években végzett nagy közvélemény-kutatások” adatai alapján

a lakosság 19 százaléka olvassa a helyi lapot.

Amennyiben ez az arány nem teljesen ellentétes Budapest más kerületeiben, a havi közel kétmillió kinyomtatott újság jelentős része olvasatlanul válik hulladékká. Mivel egy példány nyomtatása és terjesztése jellemzően 25-30 forint körül mozog, a példányszámok racionalizálásával éves szinten összesen sok százmillió forintot spórolhatnának meg az önkormányzatok (ha felére csökkentenék a példányszámokat, nagyságrendileg 600-700 millió forint takarítanának meg). Ennek ellenére a legtöbb kerület nem tervezi a terjesztés igényre szabását, hatékonyabbá tételét a válaszaik alapján.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár azelőtt padlóra kerültek az önkormányzatok, hogy a kormány tovább ütötte volna őketAz iparűzésiadó-bevételeket a gazdasági visszaesés, a gépjárműadót és a parkolási bevételeket a kormány radírozza le.

Van azonban néhány kerület, amely fenntarthatóbbá tenné a lapkiadást. Az egyik legegyszerűbb, mégis legéletszerűbb megoldásról a II. kerület számolt be. Mint írták, terveik szerint ősszel minden újsággal kiküldenek egy postaládára ragasztható matricát, valami hasonló szöveggel: „Nem kérünk nyomtatott Budai Polgárt, az újságot online olvasom”.

Szinte az összes kerületi lap ugyanis online is elérhető, így más kerületek is leginkább az online olvasók leválasztásában gondolkodnak. Újpesten például néhány hónap alatt több ezren iratkoztak fel a kerületi lap e-mailes elküldésére. Ezzel az is a céljuk, hogy a nyomtatott lap kézbesítését kiváltsák az elektronikus küldéssel, ám erre a „jelenlegi terjesztési feltételek mellett nincs lehetőség”. Mint írták, a céljuk az, hogy ezen változtassanak a közeljövőben.

A VI. kerület azt írta, náluk felmerült, hogy a lapot csak azok kapják meg, akik ezt feliratkozással igénylik, de „nem találták meg azt a formát, ami az ehhez tartozó rugalmasság, a folyamatosan változó kézbesítési címek, fel- és leiratkozások, illetve a terjesztői és a – közbeszerzést igénylő – nyomdai szerződés miatt kivitelezhető lenne”.

A néhány kivétellel egyelőre erőtlennek ható tervek azt mutatják, hogy aki tenni szeretne a fölöslegesen kiszállított újságok ellen, egyénileg léphet csak fel. A legtöbb kerületnél van lehetőség visszamondani a háztartásunknak szánt példányt, jellemzően vagy külön kérésre az önkormányzatnál vagy egy matrica kiragasztásával a postaládára. A visszamondással mindenesetre alig néhányan élnek. Pesterzsébeten, a XV. kerületben vagy Zuglóban például még nem találkoztak ilyen esettel, Ferencvárosban pedig kevesebb mint tízen kérték ezt tavaly ősz óta.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKormányközeli üzleti körök tarolták le a közéleti lapok piacát, aztán állami pénzből tőkésítik felNagy pénzt lehet csinálni közéleti nyomtatott lapokkal Magyarországon. A baj csak az, hogy a nyereség forrása túlnyomó részt az állami támogatás.

Adat Közélet Budapest kerületek nyomtatott média Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Hajdu Miklós
2021. január 20. 12:10 Adat

A magyar járványadatok a legbiztatóbbak a visegrádi régióban

A november közepén bevezetett szigorítások fenntartásának köszönhetően mostanra a magyar adatok lettek a legbiztatóbbak a V4-es országok járványstatisztikái között.

Fabók Bálint
2021. január 19. 12:44 Adat

Rekordmértékben estek tavaly az európai autóeladások

Több déli országban harmadával kevesebb új személyautót regisztráltak, mint 2019-ban. Magyarországon az átlagosnál kevésbé estek vissza az eladások.

Bucsky Péter
2021. január 16. 16:19 Adat, Élet

Vagy kinyírta, vagy a feketepiacra tolta a koronavírus a dohányzás jelentős részét

A szigorú járványügyi szabályok alatt akár tizedével is csökkent a cigarettavásárlás, de a feketepiac szerepe növekedhetett.

Fontos

Stubnya Bence
2021. január 20. 06:54 Vállalat

Már a februári minimálbér-emelést is veszélyezteti a tárgyalási patthelyzet

Közel van egymáshoz a munkaadói és a munkavállalói szervezetek ajánlata, mégsem tudtak eddig megegyezni az emelés mértékéről.

Fabók Bálint
2021. január 19. 06:56 Közélet

Milliárdos cégek tömeges összeomlása mutatja, hogyan lophattak szét egy állami programot

Rendszerszintű visszaélések ritkán válnak annyira egyértelművé, mint a kulturális tao-támogatások esetén. Hogyan uraltak le visszás cégek egy egész szektort?

Hajdu Miklós
2021. január 18. 06:32 Közélet

A beoltások felpörgetését tényleg nem a magyar ellátórendszer kapacitásai nehezítik

Ha a számokat nézzük, az ellátórendszer korlátai nem látszanak, a szűk keresztmetszet egyelőre az, hogy nincs elég oltás, és sokan nem is akarják felvenni.