Magyarországon közel egy hónapot kell várni, hogy a KSH adataiból megtudjuk, mennyi embernek van munkája. Ez általában nem is szokott problémát okozni, de a koronavírus-járvány okozta gazdasági hatások felmérése szempontjából fontos lenne ezt minél előbb megismerni.
A Bisnode céginformációs adatbázisa segítségével most gyorsabban meg tudtuk nézni, hogyan változott a foglalkoztatottak száma a cégeknél. Fontos kiemelni, hogy ezek havi átlagos foglalkoztatotti adatok, és csak a vállalkozásokra vonatkoznak – további módszertani részletek a csillagra kattintva érhetők el*A vállalkozások minden hónap 12. napjáig jelentik a NAV felé a foglalkoztatottaik után fizetendő járulékokat, így ezekből lehet azt is tudni, hogy mennyien dolgoztak a megelőző hónap végéig a cégnél.
Az így meghatározott átlagos statisztikai létszám érhető el a NAV rendszereiben, amiket a Bisnode használ. A statisztikai létszám azonban gyors változások idején csalóka lehet: ha valaki egy hónapban 30 napot dolgozott, és 1 nap már nem volt munkaviszonya, akkor 0,97 főnek számítják egy 31 napos hónapban.
Az adatok a felmondási időszakot sem mutatják meg, tehát ha valaki még felmondási idejét tölti, akkor is munkavállalónak számít.
Az átlagos statisztikai létszám azt is elfedi, ha egy vállalatnál egy elbocsájtott munkavállaló mellett új felvétel is van, így a valóságban a növekedés és csökkenés mellett biztosan több elbocsájtás és felvétel történt..
A KSH adatai szerint 2020 első negyedévében 4,25 millióan dolgoztak Magyarországon nem közfoglalkoztatottként. A közalkalmazottak és köztisztviselők száma 817 ezer, 540 ezren egyéni vállalkozók, a nonprofit szektorban is közel 166 ezren dolgoznak.
A Bisnode gyűjtése igen pontos: a hazai vállalatok e szerint februárban még 2,573 millió főt foglalkoztattak, míg a KSH-adatokból az derül ki, hogy a cégek foglalkoztatottsága 2,7 millió fő lehetett év elején*Sajnálatos módon vállalati, állami és nonprofit megosztásban nem közlik havonta a foglalkoztatási adatokat.. Elemzésünkben hangsúlyozottan nem a teljes magyar foglalkoztatottságot, csak az annak közel kétharmadát kitevő céges adatokat elemezzük.
Ahogy korábbi cikkeinkben is kiemeltük, a felmondási időszakok miatt csak késleltetve jelenik meg a foglalkoztatási adatokban a koronavírus-járvány miatti elbocsájtási hullám: márciusban még csak 4 ezerrel csökkent a vállalkozások átlagos foglalkoztatotti létszáma, áprilisban azonban további 58 ezerrel.
Ahogy az alábbi grafikonon látható, igen jelentős az elbocsájtások mértékének eltérése tulajdonosi forma szerint. A többségében magyar tulajdonú vállalkozások közel kilencszer annyi embert küldtek el, mint a külföldi kézben lévők. Az eltérés nagy részét persze az eltérő bázis (az összes foglalkoztatott száma) magyarázza, ezt figyelembe véve az látszik, hogy
a hazai tulajdonú vállalkozások arányaiban 3,5-szer több munkavállalót építettek le, mint a külföldiek.
Az eltérés egyik oka az lehet, hogy a magyar cégekhez képest a multinacionális vállalatok pénzügyileg jellemzően erősebbek, baj esetén általában számíthatnak anyavállalatuk támogatására. Ha leépítés mellett döntenek, az jó eséllyel nem azért történik, mert rövid távon enélkül veszélyben lenne a túlélésük, hanem azért, mert tartósabban a kereslet visszaesésére számítanak.
Másrészt a jellemzően multinacionális külföldi cégek a gyártásban, nemzetközi szolgáltatások területén dolgoznak globális piacra, míg a hazai cégek túlnyomó többsége a hazai piacon dolgozik, sokan ráadásul olyan ágazatban, ahol a járvány miatt szinte azonnal eltűnt a kereslet jelentős része.
Így például az éttermek, szállodák azonnal megérezték a válságot. A legnagyobb visszaesést arányaiban és abszolút értékben is a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szenvedte el: minden hetedik alkalmazottat elküldtek. A 16,5 ezer fős leépítés a turisztikai szezon kezdetén annyira jelentős, hogy az összes csökkenés negyedét ez az ágazat adta.
A második helyen a szolgáltatástámogatás és adminisztráció áll. Ebbe a kategóriába tartozik a konferenciaszervezés is, ami szinte teljesen ellehetetlenült. Ide tartozik a munkaerő-közvetítés is, ahol nagyon jelentős visszaesést tapasztaltak.
Míg márciusban enyhe növekedést lehetett látni az építőiparban, mára itt is visszaesés következett be. A két különösen súlyosan érintett iparágon kívül azonban viszonylag enyhe volt a visszaesés, 1,4 százalékkal csökkent a munkavállalók száma. Ugyanakkor a leépítés – néhány kisebb jelentőségű ágazat kivételével – már a gazdaság szinte minden szektorában érezhető volt áprilisban.
Minden negyedik cégek által foglalkoztatott magyar munkavállaló a feldolgozóiparban dolgozik. Itt az átlagosnál jóval kisebb, 1 százalékos volt eddig a visszaesés. Ez jó hír, mert a magyar exportban is ez a gazdasági ág a legfontosabb.
Az országon belül is nagyok a különbségek: Jász-Nagykun-Szolnok megyében volt a legkisebb a visszaesés, 0,5 százalékos. A kisebb jövedelmű megyék egyelőre általában kisebb foglalkoztatási veszteséggel vészelték át a gazdasági visszaesést.
A fővárosban az átlagosan 2,4 százalékkal csökkenő foglalkoztatáshoz képest enyhén magasabb, 2,8 százalékos volt a visszaesés. A legjelentősebb munkahelyszám-csökkenés Zalában (3,8 százalék), Csongrád (3,3 százalék) és Győr-Moson-Sopron megyékben (2,9 százalék) volt még.
A következő egy-két hónapban feltehetően további elbocsájtások nélkül is csökkenni fog a foglalkoztatottak létszáma a minimálisan egy hónapos felmondási időszak miatt. Ha újabb sokk nem éri a gazdaságot, jó esély van rá, hogy viszonylag kevés, 100-150 ezer elvesztett munkahellyel megússza Magyarország a koronavírus-járvány miatti visszaesést.
Közélet
Gyomros a magyar gazdaságnak: fél hónapra teljesen leállhat Budapesten a konténerszállítás
Olyan rosszul ütemezték a pályafelújítást, hogy a nemzetközi áruforgalom tizedét lebonyolító terminálok egyikére sem lehet majd eljutni.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
A földgáznál már lazán kiválthatná a kormány az orosz szállításokat
Az orosz gáz nagy részét már akkor is nélkülözni lehetne, ha a külügyminiszter tárgyalásain lebeszélt ügyleteknek csak a fele valósul meg.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
