A koronavírusjárvány előrehaladtával Európa-szerte jelentették be a kormányok az eredetileg Németországban alkalmazott munkaidőcsökkentésért cserébe járó bértámogatási intézkedés, a kurzarbeit valamilyen formáját. Ez a típusú támogatási forma azért különösen népszerű, mert az állam viszonylag alacsony költséggel tudja vele a válság idejére a vállalatoknál tartani munkavállalóikat, akik aztán a gazdasági bajok lecsengése után könnyedén vissza tudnak állni a munkába eredeti cégüknél.

Április közepén a többi országhoz képest viszonylag nagy késéssel a magyar kurzarbeit szabályait is kihirdették, azonban annyira szűkmarkúra és túladminisztráltra sikerült kitalálni, hogy a munkaadók nyomására már egy héttel később is lazítottak rajta.

Tény, hogy a német rendszert nem érdemes egy az egyben lemásolni, amikor a gyakorlatba ültetik egy másik országban, érdemes figyelembe venni a helyi gazdaság sajátosságait. 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy hét után máris barkácsolni kell a munkahelyvédő programot, de miért lett ennyire szűkmarkú?Van közgazdasági racionalitás amögött, ha nem másoljuk le egy az egyben a német kurzarbeitot, de egyre inkább úgy tűnik, hogy a kormány elmérte az arányokat.

De pontosan milyen lehet az így létrejövő feltételrendszer? Szerencsére a magyar gazdaságra a németnél sokkal inkább hasonlító visegrádi országok mindegyikében elfogadtak hasonló intézkedést, ezért utánanéztünk, hogy milyen a kurzarbeit Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban.

Bár azt csak utólag lehet majd megítélni, hogy a programok mennyire jelentettek valódi segítséget a helyi cégeknek, összességében az látszik, hogy

a többi visegrádi országban nagyobb támogatást jelent a kurzarbeit helyi verziója, mint Magyarországon.

Csehország

A cseh foglalkoztatástámogatási csomagot április 1-én fogadták el, és az “Antivirus” nevet kapta. Egy munkvállaló akkor kaphat állami támogatást, ha elkapja a vírust, ha az állami járványügyi intézkedés miatt nem működhet a cége, vagy ha a vállalatának a válság miatt gazdasági nehézségei vannak. Ez a utóbbi eset a leginkább hasonló a német kurzarbeithoz, ezért most ennek a részleteit mutatjuk be a Baker McKenzie és a Kinstellar nemzetközi ügyvédi iroda összefoglalói alapján.

Gazdasági problémák miatt három esetben juthat állami támogatáshoz egy cseh munkáltató (és ezen keresztül a munkavállaló). A munkaadó mindhárom esetben eltérő mértékben köteles a munkavállalók bérének és járulékainak egy részét kifizetni, viszont ennek az összegnek mindhárom esetben a 60 százalékát, de legfeljebb munkavállalónként 29 ezer koronát (nagyjából 294 ezer forintot) térít meg az állam.

• Az első esetben egy cégben a munkavállalók legalább 30 százaléka nem dolgozik, mert karanténban van, vagy mert a gyerekeire kell vigyáznia otthon és nem tud távmunkát végezni. Ebben az esetben a munkavállalók a bérük 100 százalékára jogosultak.
• A második eset akkor áll fenn, amikor a munkáltató azért nem tud munkát adni a munkavállalóinak, mert a járvány fennakadást okoz a beszállítói körében, tehát például nem jut hozzá alkatrészekhez, vagy alapvető szolgáltatásokhoz. Ilyenkor a munkavállalók a kieső időre a bérük 80 százalékára jogosultak.
• A harmadik esetnél a munkaadó azért nem tud munkát adni a munkavállalóinak, mert csökkent a cég szolgáltatásai vagy termékei iránti kereslet. Zuzana Ferianc, a Baker McKenzie ügyvédje a kérdésemre azt írta, Csehországban nincs felső korlátja annak, hogy mekkora visszaesés alatt kaphatnak a munkáltatók támogatást.

Ebben az esetben a munkavállalók a bérük 100 százalékára jogosultak, de a szakszervezet és a munkaadó közös megegyezése, vagy a munkaadó saját döntése alapján a visszatérítés lehet alacsonyabb is, 60 százaléknál azonban így sem lehet kevesebb. Zuzana Ferianc magyarázata alapján a munkaadó abban az esetben rendelheti el saját hatáskörben a munkaidőcsökkentést, ha az adott cégnél nincs szakszervezet. Ha van, akkor a cégvezetés és a szakszervezet egyeztetésén múlik, hogy 60 és 100 százalék között mekkora arányban fizeti ki a cég a bért a kieső munkaidőre.

A támogatási kérelmeket a munkaadók április 6-tól adhatták be, ami azt jelenti, hogy a márciusi fizetéseket már ki kellett fizetniük.

Szlovákia

Szlovákiában április 14-én jelentették be a munkabértámogatás szabályait, ugyanakkor már március végén több könnyítést is bejelentettek a cégeknek. Ezek közül a legfontosabbak, hogy a kijárási korlátozások miatt kinyitni képtelen vállalkozások alkalmazottainak bérét 80 százalékban átvállalta a kormány, és a 40 százaléknál nagyobb bevételkiesést elszenvedő cégek a járulékfizetések elhalasztására is lehetőséget kaptak.

A cseh rendszerhez hasonlóan Szlovákiában itt is több esetben kaphat támogatást egy cég. A munkaidő rövidítésének támogatását azok a cégek kérvényezhetik, amik csökkent kereslet vagy korlátolt nyitva tartás mellett is megtartják az alkalmazottjaikat, de csak azok a cég igényelhetik a támogatás, amik február 1. előtt kezdték meg a tevékenységüket – írta e-mailben a szlovák szabályozás részleteire vonatkozó kérdésemre válaszolva a Paragraf Szlovák – Magyar Adótanácsadó és Könyvelő Iroda.

A munkáltató választhat, hogy melyik támogatást veszi igénybe. Az első opciót akkor választhatja, amikor a munkaadó egyáltalán nem tud munkát adni az alkalmazottjának, mert a cég működése akadályokba ütközik. Ebben az esetben a dolgozó átlagos bérét az állam 80 százalékban, legfeljebb 880 euróig (kb. 314 ezer forintig) állja.

A másik esetnál egy munkavállaló az eredeti munkaidejének felénél kevesebbet tud dolgozni valamilyen oknál fogva. Ebben az esetben az állam a cég árbevételének csökkenése mértékében támogatja a cégeket a bérköltségek átvállalásában. A támogatás összege legfeljebb 540 euró (193 ezer forint), de sávosan változik, ahogy az alábbi táblázatban szedtünk össze. Az összege eltérő márciusra, áprilisra és májusra vonatkozóan. A visszaesést mindig az előző év azonos hónapjához képest kell megadni.

Lengyelország

Lengyelországban a 250 vagy annál több alkalmazottat foglalkoztató cégek, tehát a nagyvállalatok kaphatnak bértámogatást, ha nem bocsátják el a munkavállalóikat, csak a munkaidejüket csökkentik. A támogatás a bérekre és a járulékokra is vonatkozik.

Sonia Buchholtz, a lengyel munkaadókat képviselő Konfederacja Lewiatan közgazdásza érdeklődésemre e-mailben foglalta össze a lengyel program részleteit. Ez alapján ahhoz, hogy egy nagyvállalat Lengyelországban bértámogatást kapjon az államtól, több feltételnek kell megfelelnie.

Az árbevételcsökkenésre vonatkozó feltétel kapcsán itt a magyar rendszer tükörképe működik, ugyanis felső határa nincs a csökkenésnek, viszont olyan cégek nem kaphatnak állami pénzt, amiknek 25 százaléknál kisebb arányban esett vissza a forgalmuk. Itt is csak olyan cégek kaphatnak támogatást, amiknek nincs adótartozása, emellett pedig a szakszervezet vagy az üzemi tanács beleegyezése is szükséges a munkaidőrövídítéshez. A támogatás legfeljebb három hónapig jár. Az egy munkavállalóra jutó támogatás mértéke attól függ, hogy a cég teljesen leállt-e, vagy csak csökkentett munkaidőben foglalkoztatja az alkalmazottat.

Abban az esetben, hogy ha a cég teljesen leállt,

• a munkaadó az eredeti bér legalább 50 százalékát fizeti ki, és a kifizetett összeg nem lehet kevesebb a 2600 zlotys (kb. 204 ezer forintos) minimálbérnél,
• a kormány pedig legfeljebb a minimálbér és az erre rájövő járulékok 50 százalékát állja, ami legfeljebb 1533 zloty (kb. 120 ezer forint),
• azoknak a munkavállalóknak a bérére nem lehet támogatás kapni, akik a támogatási kérelem beadását megelőző hónapban az előző negyedév átlagos havi bérének 3-szorosánál többet kerestek.

Ha a cég nem állt le, csak a munkavállalók munkaidejét csökkentik:

• a munkaadó legfeljebb 20 százalékkal csökkentheti a munkaidőt legfeljebb a teljes állásban dolgozók fele esetében
• az állami támogatás legfeljebb 2452 zloty lehet (ami a lengyel átlagbér 40 százaléka, és az ehhez tartozó járulékok)
• azoknak a munkavállalóknak a bérére nem lehet támogatás kapni, akik a támogatási kérelem beadását megelőző hónapban az előző negyedév átlagos havi bérének 3-szorosánál többet kerestek.

Sonia Buchholtz szerint alapvetően pozitív fejlemény, hogy a lengyel kormány ezzel a támogatással elősegíti, hogy elbocsátások helyett a cégek a munkaidő csökkentése mellett dönthessenek, azonban szerinte az intézkedés nem jelent rendszerszintű megoldást. Buchholtz szerint jobb megoldás lenne lehetővé tenni a cégek számára a hosszabb, akár két éves munkaidőkeret alkalmazását^*Ennek elrendelésére vonatkozó szabályokat a magyar kormány nemrég lazította., ami könnyebb alkalmazkodást tenne lehetővé a most lecsökkenő, de a közeljövőben várhatóan növekvő kereslethez. A közgazdász azt is megemlítette, hogy a lengyel kormány által meghatározott 3 hónapos határidő nincs összhangban a növekedési előrejelzésekkel.

Egyik visegrádi ország sem kezdett őrült költésbe

A visegrádi országok válságkezelése eddig egyébként alapvetően hasonló, azt azonban egyelőre nehéz összehasonlítani, hogy milyen bátran használnak fel költségvetési forrásokat az egyes országokban a bajba jutott cégek és állampolgárok megsegítése érdekében.

Szabó Balázs, a Hold Alapkezelő elemzője szerint a visegrádi országokat összehasonlítva az látszik, hogy az adókedvezmények, a hitelmoratórium, és a rövidített munkavégzés támogatásának valamilyen formája mindenhol megjelenik. És bár a hitelmoratóriumot Magyarországon az elsők között hirdették ki a V4-ek között, a többi intézkedést jelentős késéssel jelentették be a többi országokhoz képest. Magyarország válságkezelése abban is jelentősen kilóg, hogy a kurzarbeit mellett nem indult másik célzott támogatási program, például azok számára, akiket elbocsátottak, vagy fizetés nélkülis szabadságra küldek, vagy egyéni vállalkozóként jelentősen bezuhant a bevételük.

Csehországban az IMF gyűjtése alapján az egyéni vállalkozók egyszeri 25 ezer koronás (325 ezer forintos) segélyre voltak jogosultak, Szlovákiában pedig márciusra 105 (37 ezer forint), áprilisra pedig 210 euró (74 ezer forint) támogatást kaphatnak azok az egyéni vállalkozók, akiknek március 13. óta nem volt semmilyen bevételük. Lengyelországban pedig egy olyan mikro-, kis- és középválallkozások számára elérhető állami hitelprogramot hoztak létre, amiben a kihitelezett összeg 60 százalékát elengedik a későbbeikben bizonyos feltételek (csökkenő bevétel és foglalkoztatás fenntartása) megléte esetén.

A csomagok nagyságának összehasonlítását az is nehezíti, hogy a GDP változására vonatkozó előrejelzések szórása alapján az látszik, hogy alapvetően az elemzőintézetek is a sötétben tapogatóznak. Magyarországon esetében például egész más lesz a költségvetési hiányának végleges nagysága, ha az IMF által előrejelzett 3,1 százalékos visszaesés, vagy ha a magyar jegybank által várt plusz 2-3 százalékos bővülés teljesül. “Van olyan ország, ahol a GDP 20, van ahol 3 százalékról beszéltek a csomagok bejelentésekor, ezért csak az olyan kiadásokat érdemes összehasonlítani, amiket a költségvetések már a következő hónapokban biztosan kifizetnek” – mondta Szabó, aki szerint ez alapján az látszik, hogy Lengyelországban tette a legbátrabb vállalásokat a költségvetés, Magyarország pedig lefele lóg ki a többi országhoz képest.

A magyar költségvetés esetében az 5 százalékos visszaesés melletti 5 százalékos hiány reálisabb Szabó szerint, de ilyesmit a magyar kormány úgy tűnik, hogy egyelőre nem mer kommunikálni. Azzal kapcsolatban is zavaros a kommunikáció, hogy a mentőcsomagok mekkora részét csoportosítják át a költségvetésen belül és mennyi jön új forrásból, de Szabó szerint ez megint nem magyar sajátosság. Szabó szerint

“a csomagok bejelentésnél kommunikált számok mindenhol félrevezetőek, mert minden országban jelentős a hitelgaranciák szerepe az intézkedések között, és ezekről csak utólag, a fizetésképtelenné váló cégek számától függően tudjuk majd meg, hogy a költségvetés számára mekkora terhet jelentettek.”

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Vállalat állami támogatás Csehország koronavírus kurzarbeit Lengyelország Szlovákia V4 Olvasson tovább a kategóriában