(A G7 Ekonomi a G7 véleményrovata. A szerző a Budapest Intézet ügyvezető partnere, vezető kutatója.)
Az osztrák munkanélküli ellátás minimális időtartama is hosszabb, mint a magyar maximuma. A német kormány épp arról döntött, hogy átmenetileg az eddigi 12 hónap helyett 15 hónapig jár. Miért annyira fontos ez a lépés, és mire lenne szükség Magyarországon?
Miért nem elég a munkahelyeket menteni?
Az április 20-ig bejelentett válságkezelő intézkedések elsősorban a meglévő munkahelyek megmentését célozták (bár messze nem a kellő intenzitással, ahogy azt már mások megírták, például itt és itt). A vásárlóik nagy részét elvesztő kisvállalkozók, a szolgáltató- és kulturális szektorban dolgozó szabadúszók jó esetben (ha nem maradtak le a listáról) adókedvezményt kapnak, kieső jövedelmüket nem pótolja az állam. A munkájukat elvesztett álláskeresőknek legfeljebb 3 hónapig jár támogatás, a közmunkáról is hazaküldött legszegényebbeknek havi 28 500 forintból kell kihúzni a válság végéig.
A szolidaritás erkölcsi parancsa mellett (amit baloldaliként, keresztényként vagy felvilágosult európaiként is követendőnek tarthatunk) számos pragmatikus érv is szól a bajba jutott emberek és családjaik megsegítése mellett. Az első, hogy a nekik adott forintok szinte biztosan a hazai fogyasztást növelik (azaz hazai kereskedők és nagyrészt hazai termelők és szolgáltatók túléléséhez járulnak hozzá), és nem a megtakarítást vagy a külföldi fogyasztást. A második, hogy ezzel a segítséggel olyan személyes és családi kríziseket lehet megelőzni, amelyeknek a kezelése később már lehetetlen (öngyilkosság, válás) vagy sokkal többe kerülne (családon belüli erőszak, depresszió, más betegségek, lakhatás elvesztése, vagyontárgyak eladása használati érték alatt).
A harmadik érv kevésbé könnyen megragadható, de nem lebecsülendő. A gazdaság olajozott működése ugyanis nemcsak fizikai vagy pénzügyi tényezőkön, hanem információkon és a szereplők közötti kapcsolatokon is múlik: amikor a sarki boltos lehúzza a rolót, a rajziskola becsukja a kapuját, vagy a gyár kénytelen elbocsátani a tapasztalt műszakvezetőt is, akkor információk és kapcsolatok vesznek el, és apad a bizalmi tőke. Ezek a veszteségek nagyrészt maradandóak, ha új cég lép a régi helyébe, vagy másutt talál végül munkát a dolgozó, az újrainduláskor nem állnak helyre automatikusan: a felhalmozott információ- és tudástőke egy része végleg elvész. Amit a műszakvezető tudott arról, hogy hogyan lehet a csapatának egyes tagjait motiválni, az egy másik gyárban vagy másik csapatban már nem ér annyit.
Kit kell támogatni és mivel?
A válságokat többnyire a gazdaság rossz működése idézi elő, vagy egy olyan külső körülmény megváltozása (például az olajárak emelkedése) amihez muszáj alkalmazkodni. Ilyen helyzetben nem feltétlenül jó minden munkahelyet megmenteni, sőt, felgyorsíthatja a kilábalást, ha a hatékonyabbak, az alkalmazkodóképesebbek maradnak talpon (bár az álláskeresők mentése ilyenkor is indokolt). A mostani válság azonban nem ilyen: a hatékonyság vagy az előrelátás nem menti ki azokat a cégeket, vállalkozókat és munkavállalókat, akiket most közvetlenül érint a járvány és a megfékezésére hozott intézkedések. Ilyen helyzetben nem működnek az érdemesség megállapítására szokásosan alkalmazott mutatók: így például nem sokat mond egy cég hatékonyságáról, hogy 20 vagy 40 százalékkal csökkent a termelése. Ezért nem érdemes szűkre szabni a megmentendők körét sem.
A mostani válság annyiban is szokatlan, hogy nem csak a kereslet visszaesése vagy a beszállítói láncok megszakadása miatt állhat le a termelés. Az is előfordul, hogy nincs, aki elvégezze a munkát: aki beteg, iskolás gyerekéről kell gondoskodnia (a 30-49 éves, dolgozó nők körülbelül 40 százalékának van óvodás-kisiskolás korú gyereke), vagy veszélyeztetett, idős szüleivel él, az már nem vállalja az ingázást, nem olyan hatékony a távmunkában, vagy egyáltalán nem tud dolgozni.
Az érintettek köre ezért nagyon széles: nemcsak az álláskeresők (köztük azok is, akik korábban feketén dolgoztak, így a járadékra nem jogosultak), a szolgáltató szektorban működő kisvállalkozók és a szabadúszók, hanem ágazattól függetlenül a gyermeket nevelők, idős családtagot gondozók, azok, akik munkaképesek, de valamilyen krónikus betegségük miatt számukra veszélyesebb a vírus. És azok is, akik még nem vesztették el a munkájukat, de rövidített munkaidőben dolgoznak, vagy fizetés nélküli szabadságra kellett menniük. Egy április eleji felmérés szerint az aktív korúak 7 százaléka elvesztette az állását, de ennél jóval többen, harmaduk-felük a korábbitól eltérő munkarendben (otthonról vagy rövidebb munkaidőben) dolgozott.
Hogyan érdemes adni a támogatást?
Gyorsan, célzottan, érdemben. A segítség akkor tud gyorsan célba érni, ha a meglévő csatornákon keresztül, minél kevesebb diszkrecionális döntéssel és adminisztrációval adják, akár igénylés nélkül, automatikusan. A célzás akkor jó, ha azok kapnak segítséget, akiknek a válság alatt nagyot esett a jövedelme, és/vagy nőttek a kiadásai, és nincsenek tartalékai. És végül, akkor érdemi a segítség, ha a kieső jövedelemmel arányos, ahhoz hasonló mértékű. Az eddigi javaslatok csak az első kritériumnak felelnek meg. Egyetlen lépéssel valószínűleg nem is lehet elérni az érintettek sokféle csoportját, de három-négy intézkedés talán még nem haladja meg a kormányzat adminisztratív kapacitásait.
A kisvállalkozóknak szóló, már bejelentett intézkedések célzottak és gyorsak, de a kieső jövedelmet nem pótolják. A rövidített munkaidős állásokat mentő támogatás célzása túlságosan szűk, és az előbb 75 ezer, majd az április 21-i módosítás szerint 112 ezer forintban maximált összege is alacsony. Mindkét intézkedést ki kellene terjeszteni – ahogy az április 20-i bejelentések szerint a kormány is tervezi.
A munkanélküli és szociális ellátások meglévő csatornái meglehetősen szűkösek, ezért e téren biztosan nem elegendő, ha csak a német vagy az osztrák válságintézkedések példáját követjük. Ausztriában például nem kellett növelni a munkanélküli segély időtartamát, mivel ott – ahogy volt már róla szó – a minimum is hosszabb (20 hét), mint Magyarországon a maximum. Az álláskeresési járadék időtartamának emelése mellett ajánlatos lenne egy egyszeri, negatív adó jellegű különleges juttatás azoknak, akiknek március 15. után 30 százaléknál nagyobb mértékben csökkent a munkajövedelme vagy a vállalkozói bevétele.
Segítene a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének (10 év óta 22 800 forint) emelése, az igénylés feltételeinek (a jövedelmi és különösen a vagyoni küszöb) átmeneti enyhítése, vagy legalább a már megítélt ellátások folyósítási időtartamának meghosszabbítása (ahogy azt a települési segélyek esetében jó néhány önkormányzat már meglépte). Végül, bár csekély az összege, fontos gesztus lenne a családi pótlék átmeneti megduplázása legalább az egyszülős és a három- és többgyermekes, illetve a beteg gyermeket nevelők számára – akik a legkevésbé rendelkeznek tartalékokkal.
Közélet
Gyomros a magyar gazdaságnak: fél hónapra teljesen leállhat Budapesten a konténerszállítás
Olyan rosszul ütemezték a pályafelújítást, hogy a nemzetközi áruforgalom tizedét lebonyolító terminálok egyikére sem lehet majd eljutni.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
A földgáznál már lazán kiválthatná a kormány az orosz szállításokat
Az orosz gáz nagy részét már akkor is nélkülözni lehetne, ha a külügyminiszter tárgyalásain lebeszélt ügyleteknek csak a fele valósul meg.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
