Hírlevél feliratkozás
Avatar
2020. április 24. 09:57 Közélet

Az emberség és a gazdasági érdek most egy irányba mutat

(A G7 Ekonomi a G7 véleményrovata. A szerző a Budapest Intézet ügyvezető partnere, vezető kutatója.)

Az osztrák munkanélküli ellátás minimális időtartama is hosszabb, mint a magyar maximuma. A német kormány épp arról döntött, hogy átmenetileg az eddigi 12 hónap helyett 15 hónapig jár. Miért annyira fontos ez a lépés, és mire lenne szükség Magyarországon?

Miért nem elég a munkahelyeket menteni?

Az április 20-ig bejelentett válságkezelő intézkedések elsősorban a meglévő munkahelyek megmentését célozták (bár messze nem a kellő intenzitással, ahogy azt már mások megírták, például  itt és itt). A vásárlóik nagy részét elvesztő kisvállalkozók, a szolgáltató- és kulturális szektorban dolgozó szabadúszók jó esetben (ha nem maradtak le a listáról) adókedvezményt kapnak, kieső jövedelmüket nem pótolja az állam. A munkájukat elvesztett álláskeresőknek legfeljebb 3 hónapig jár támogatás, a közmunkáról is hazaküldött legszegényebbeknek havi 28 500 forintból kell kihúzni a válság végéig.

A szolidaritás erkölcsi parancsa mellett (amit baloldaliként, keresztényként vagy felvilágosult európaiként is követendőnek tarthatunk) számos pragmatikus érv is szól a bajba jutott emberek és családjaik megsegítése mellett. Az első, hogy a nekik adott forintok szinte biztosan a hazai fogyasztást növelik (azaz hazai kereskedők és nagyrészt hazai termelők és szolgáltatók túléléséhez járulnak hozzá), és nem a megtakarítást vagy a külföldi fogyasztást. A második, hogy ezzel a segítséggel olyan személyes és családi kríziseket lehet megelőzni, amelyeknek a kezelése később már lehetetlen (öngyilkosság, válás) vagy sokkal többe kerülne (családon belüli erőszak, depresszió, más betegségek, lakhatás elvesztése, vagyontárgyak eladása használati érték alatt).

A harmadik érv kevésbé könnyen megragadható, de nem lebecsülendő. A gazdaság olajozott működése ugyanis nemcsak fizikai vagy pénzügyi tényezőkön, hanem információkon és a szereplők közötti kapcsolatokon is múlik: amikor a sarki boltos lehúzza a rolót, a rajziskola becsukja a kapuját, vagy a gyár kénytelen elbocsátani a tapasztalt műszakvezetőt is, akkor információk és kapcsolatok vesznek el, és apad a bizalmi tőke. Ezek a veszteségek nagyrészt maradandóak, ha új cég lép a régi helyébe, vagy másutt talál végül munkát a dolgozó, az újrainduláskor nem állnak helyre automatikusan: a felhalmozott információ- és tudástőke egy része végleg elvész. Amit a műszakvezető tudott arról, hogy hogyan lehet a csapatának egyes tagjait motiválni, az egy másik gyárban vagy másik csapatban már nem ér annyit. 

Kit kell támogatni és mivel?

A válságokat többnyire a gazdaság rossz működése idézi elő, vagy egy olyan külső körülmény megváltozása (például az olajárak emelkedése) amihez muszáj alkalmazkodni. Ilyen helyzetben nem feltétlenül jó minden munkahelyet megmenteni, sőt, felgyorsíthatja a kilábalást, ha a hatékonyabbak, az alkalmazkodóképesebbek maradnak talpon (bár az álláskeresők mentése ilyenkor is indokolt). A mostani válság azonban nem ilyen: a hatékonyság vagy az előrelátás nem menti ki azokat a cégeket, vállalkozókat és munkavállalókat, akiket most közvetlenül érint a járvány és a megfékezésére hozott intézkedések. Ilyen helyzetben nem működnek az érdemesség megállapítására szokásosan alkalmazott mutatók: így például nem sokat mond egy cég hatékonyságáról, hogy 20 vagy 40 százalékkal csökkent a termelése. Ezért nem érdemes szűkre szabni a megmentendők körét sem.

A mostani válság annyiban is szokatlan, hogy nem csak a kereslet visszaesése vagy a beszállítói láncok megszakadása miatt állhat le a termelés. Az is előfordul, hogy nincs, aki elvégezze a munkát: aki beteg, iskolás gyerekéről kell gondoskodnia (a 30-49 éves, dolgozó nők körülbelül 40 százalékának van óvodás-kisiskolás korú gyereke), vagy veszélyeztetett, idős szüleivel él, az már nem vállalja az ingázást, nem olyan hatékony a távmunkában, vagy egyáltalán nem tud dolgozni.

Az érintettek köre ezért nagyon széles: nemcsak az álláskeresők (köztük azok is, akik korábban feketén dolgoztak, így a járadékra nem jogosultak), a szolgáltató szektorban működő kisvállalkozók és a szabadúszók, hanem ágazattól függetlenül a gyermeket nevelők, idős családtagot gondozók, azok, akik munkaképesek, de valamilyen krónikus betegségük miatt számukra veszélyesebb a vírus. És azok is, akik még nem vesztették el a munkájukat, de rövidített munkaidőben dolgoznak, vagy fizetés nélküli szabadságra kellett menniük. Egy április eleji felmérés szerint az aktív korúak 7 százaléka elvesztette az állását, de ennél jóval többen, harmaduk-felük a korábbitól eltérő munkarendben (otthonról vagy rövidebb munkaidőben) dolgozott.

Hogyan érdemes adni a támogatást?

Gyorsan, célzottan, érdemben. A segítség akkor tud gyorsan célba érni, ha a meglévő csatornákon keresztül, minél kevesebb diszkrecionális döntéssel és adminisztrációval adják, akár igénylés nélkül, automatikusan. A célzás akkor jó, ha azok kapnak segítséget, akiknek a válság alatt nagyot esett a jövedelme, és/vagy nőttek a kiadásai, és nincsenek tartalékai. És végül, akkor érdemi a segítség, ha a kieső jövedelemmel arányos, ahhoz hasonló mértékű. Az eddigi javaslatok csak az első kritériumnak felelnek meg. Egyetlen lépéssel valószínűleg nem is  lehet elérni az érintettek sokféle csoportját, de három-négy intézkedés talán még nem haladja meg a kormányzat adminisztratív kapacitásait.

A kisvállalkozóknak szóló, már bejelentett intézkedések célzottak és gyorsak, de a kieső jövedelmet nem pótolják. A rövidített munkaidős állásokat mentő támogatás célzása túlságosan szűk, és az előbb 75 ezer, majd az április 21-i módosítás szerint 112 ezer forintban maximált összege is alacsony. Mindkét intézkedést ki kellene terjeszteni – ahogy az április 20-i bejelentések szerint a kormány is tervezi.

A munkanélküli és szociális ellátások meglévő csatornái meglehetősen szűkösek, ezért e téren biztosan nem elegendő, ha csak a német vagy az osztrák válságintézkedések példáját követjük. Ausztriában például nem kellett növelni a munkanélküli segély időtartamát, mivel ott – ahogy volt már róla szó – a minimum is hosszabb (20 hét), mint Magyarországon a maximum. Az álláskeresési járadék időtartamának emelése mellett ajánlatos lenne egy egyszeri, negatív adó jellegű különleges juttatás azoknak, akiknek március 15. után 30 százaléknál nagyobb mértékben csökkent a munkajövedelme vagy a vállalkozói bevétele.

Segítene a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének (10 év óta 22 800 forint) emelése, az igénylés feltételeinek (a jövedelmi és különösen a vagyoni küszöb) átmeneti enyhítése, vagy legalább a már megítélt ellátások folyósítási időtartamának meghosszabbítása (ahogy azt a települési segélyek esetében jó néhány önkormányzat már meglépte). Végül, bár csekély az összege, fontos gesztus lenne a családi pótlék átmeneti megduplázása legalább az egyszülős és a három- és többgyermekes, illetve a beteg gyermeket nevelők számára – akik a legkevésbé rendelkeznek tartalékokkal.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy hét után máris barkácsolni kell a munkahelyvédő programot, de miért lett ennyire szűkmarkú?Van közgazdasági racionalitás amögött, ha nem másoljuk le egy az egyben a német kurzarbeitot, de egyre inkább úgy tűnik, hogy a kormány elmérte az arányokat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA fejlett világ legszűkmarkúbb ellátása vár a sok százezer magyar munkanélkülireA munkanélküli segélyezés hazai rendszere kirívóan és szükségtelenül szigorú. Ez már nem a munkára ösztönöz, hanem válság esetén rontja a kilábalás esélyeit.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÚgy tűnik, az út szélén hagy pár százezer munkanélkülit a kormány egy időreHiába javasolják sokan a munkájukat elvesztők rendkívüli megsegítését, eddigi bejelentései alapján a kormány semmi ilyesmit nem tervez.

Közélet álláskersési járadék járvány koronavírus munkanélküliség Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2021. szeptember 20. 06:00 Közélet

Indul a Helyközi Járat, együtt szállítjuk a vidéki híreket

Sajtótörténeti pillanat? Hat magyar szerkesztőség fogott össze, hogy minél több emberhez jussanak el a vidék ügyei. Szeptember 20-án indul a Helyközi Járat, az Átlátszó, a G7, a Magyar Hang, a Mérce, a Partizán és a Szabad Pécs közös projektje. A Partizán által életre hívott együttműködés célja, hogy minél alaposabban mutassuk be a Budapesten túli világot, amely eddig méltatlanul kevés figyelmet kapott.

Zemplényi Antal
2021. szeptember 16. 16:06 Közélet

Mikor túl drága egy orvosi kezelés ahhoz, hogy kifizesse az állam?

Senki sem szereti, ha nem jut pénz egy új egészségügyi technológiára, de súlyos következményei lennének, ha nem húznák meg valahol a határt.

Avatar
2021. szeptember 16. 06:43 Közélet

Mégsem aszfaltoznak a Szigetcsúcson, de az erdőt így is meg kell menteni

Az utolsó percben fékezett a kormány, nem lesz a Dunakanyar talán legszebb helyén erdőkárosító turisztikai strandfejlesztés. Megoldás mégsem körvonalazódik.

Fontos

Hajdu Miklós
2021. szeptember 19. 17:03 Adat

Egy órát sem kell utazni, és egészen megváltoznak az életkörülmények az országon belül

Észak-Magyarország több szempontból is az unió egyik legkedvezőtlenebb életkilátásokkal kecsegtető régiója, de más hazai térségekben sem sokkal jobb a helyzet.

Torontáli Zoltán
2021. szeptember 19. 07:11 Adat

Tényleg olcsóbb a Lidl külföldön?

Elvégeztük ugyanazt a nagy bevásárlást egy francia és egy magyar Lidlben, és az eredmény több szempontból is tanulságos lett.

Hobot Péter
2021. szeptember 18. 16:25 Világ

Az arab világ alapjait változtatja meg az afganisztáni kivonulás

A konfliktusok súlypontja a Közel-Keletről Afganisztán felé tolódik, ahol Kína és Pakisztán, illetve India és Irán szövetsége nézhet szembe egymással.