Hírlevél feliratkozás
Avatar
2020. március 16. 17:07 Közélet

A kamionosok áldozatvállalása nélkül összeomlik az egész gazdaság

(A G7 Ekonomi a G7 véleményrovata.)

A járványhelyzet súlyos válságot idézett elő a magyar gazdasági életben, minden szereplőt döntéskényszerbe hozott az átlagembertől a kormányon át a vállalatvezetőkig. A járvánnyal szembeni védekezésben, de a gazdaságban is szükség lenne stratégiákra, ami alapján meg lehet hozni ezeket a döntéseket. Ehhez több információ kell. Az információ, ami tegnap még csak ijedelmet, pánikot okozott volna, ma már szükséges, hogy mérlegelni lehessen a döntéseknél. Ami reggel még érvényes és ésszerű volt, az estére idejétmúlttá válik.

Túl kell élnünk, de jó lenne, ha a rémálmainkból nem arra ébrednénk, hogy a gazdaság romokban hever, és az újjáépítés a legfőbb projektünk.

Nincs átfogó stratégia. Lehet, hogy megoldás lenne, de a gyakorlatban megvalósíthatatlan a gyárak teljes bezárása. Ha nem sikeres a teljes leállás, akkor mind a háztartások, mind pedig a cégek erőforrásokat, tartalékokat veszítenek, nehezebb lesz újraindítani a gazdaságot. Az elhúzódó járvány is a cégek tömegeinek a kivéreztetésével, a készletek felélésével járhat együtt. Az eddig látottak alapján az egyedi nemzeti válaszok kerülnek előtérbe. De sem egy integrált nemzeti stratégia, sem egy globális, vagy egy koordinált európai koncepció nem körvonalazódott.

Ha nincs átfogó stratégia, akkor legalább részterületeken kell előre lépni. Sok elemzésre van szükség, ebből lehet legalább részben megalapozott részstratégiákat csinálni, hogy a veszteségek minimalizálhatók legyenek. Koren Miklós elemzése ezt teszi, amikor a járványok terjedése és az iskolák bezárása közötti összefüggésről rendelkezésre álló ismereteket összegzi. Eszerint az iskolabezárás képes a fertőzések tovaterjedésének a mérséklésre.

Magam is úgy látom, hogy sok olyan – néha kis – lépést kell tennünk, ami egyértelműen pozitív hatással van akár a vírussal szembeni harcra, akár a gazdaság életben tartására.

Ha valóban elhúzódó járvánnyal kell számolnunk, akkor a termelés fenntartásának a legfontosabb célok közé kell tartoznia, legalább ott, ahol ez lehetséges.

A személyi szolgáltatásoknál – az egészségügy kivételével – ez nyilvánvalóan nem lehetséges, de a gazdaság legtöbb területén az ellátás miatt ez szükségszerűség, és a jövedelemszerzés miatt kényszer is.

A termelés fenntartásához életben kell tartani a szállítmányozást. Napjaink hősei az egészségügyi dolgozók után a kamionvezetők. Ha sikerül megoldani, hogy továbbra is járhassanak a kamionok, akkor tettünk egy fontos lépést a gazdasági összeomlás elkerülése érdekében.

Miért fontos ez? Egy, az ágazati kapcsolatok mérlegén alapuló elemzés az egyes ágazatok GDP multiplikátorait vizsgálta, vagyis azt, hogy egy százalék kibocsátás növekedés hány százalékkal növeli a GDP-t. Ha valamelyik terméknél, vagy szolgáltatásnál nem használunk fel importot – terméket, vagy szolgáltatást -, akkor egy százalék árbevétel egy százalék többlet jövedelmet jelent. Azonban ilyen termék valószínűleg nincs, még a színházban is van világítás, de a kellékek egy részében is van import, ahogy a jegy papírjában is. Tehát az életünk, munkánk, a jövedelmünk az importtól és az exporttól függ.

Egyes dinamikus iparágakban, mint például az autóiparban, vagy a számítógépiparban a hazai hozzáadott érték, vagyis a hazai jövedelemforrás igen alacsony, 25, illetve 22 százalék. Ha tehát az autóiparban 1000 forint jövedelmet akarunk szerezni, akkor kb. négyezer forintot kell értékesíteni és háromezer forint értékű árut kell behozni közvetlenül az autógyártókhoz, vagy azok beszállítóihoz. Nem sokkal jobb a helyzet a feldolgozóipar legtöbb ágazatában, vagy a gyógyszeriparban sem. Az utóbbiban a hazai jövedelem aránya az értékesítésből 37 százalék. A mezőgazdaság, vagy az élelmiszeriparnál pozitívabb a kép, de a 70, vagy 58 százalékos hazai hozzáadott érték arány azért azt jelezi, hogy import nélkül ezek az ágazatok sem tudnak működni: kell gép, alkatrész, permetszer, és sok más, hogy jövőre is legyen kenyerünk és be lehessen takarítani a búzát. Rövidebb távon, akár egy-két hónapig a készletekkel talán menedzselhető a probléma, de nem tovább. A termelési és ellátási láncból minél több elem esek ki, annál mélyebb a visszaesés, annál nagyobb az esélye az összeomlásnak.

A szállítmányozást ezért mindenáron fenn kell tartani.

Ezért ijesztő az a hír, hogy pénteken az olasz határon 60 kilométeren keresztül álltak a kamionok. Az a néhány ezer kamion biztosan nem érkezik meg időben és biztosan nem vesz fel újra árut. Igaz ez a hírek szerint arra két hét karanténba küldött magyar kamionosra is, aki Olaszországba vitt és hozott árut. Ő biztosan nem fog árut szállítani, de a kollégája sem. Ha megállítjuk a külkereskedelmet, megállítjuk a termelést. Például Olaszországban már bezárt néhány tejfeldolgozó, hisz az olasz tejipar közel egyharmadban európai import tejre épül, ami már nem érkezik be.

Az Európai Unió legnagyobb előnye és sikere az, hogy nemzeti gazdaságok végtelenül összefonódtak. Az egyoldalú, a gazdasági kapcsolatokat szétziláló intézkedés még részlegesen sem vezet nyerő pozícióhoz, ez legfeljebb jól eladható politikai pótcselekvés.

Mit lehet csinálni? Józan paraszti ésszel végiggondolva vannak azért megoldási lehetőségek. Ha már pont a kamionosok által terjesztett vírustól félünk, akkor miért nem szervezünk a határokon átrakókat, ahol a konténereket át lehet tenni egy másik vontatóra, vagy miért nem cseréljük ki a gépes vontatót, hogy a fogadó ország kamionosa vigye tovább a szállítmányt, esetleg a következő határig? Nyilván kell nyomon követés és kell hozzá intézményi háttér és biztosítás is. Ha ez nem oldható meg polgári személyzettel, miért nem léptetjük be a katonaságot, legalább a szervezésre, a vezénylésre? A hadsereg ereje a logisztikai képességétől is függ, miért nem használjuk ki? Miért nem egyeznek meg valamiben európai szinten? Miért nem csinálunk részstratégiákat, olyan megoldásokkal, amelyek mindenkinek előnyösek lehetnek?

A nem döntés is döntés. Ha nem döntünk a szállítmányozás megoldásáról, akkor az valójában egy döntés a bezárásról, a mély és elhúzódó válságról. A határok lezárása, az áruforgalom visszaesése, bezuhanása nemcsak visszaesést, de súlyos ellátási problémákat is hozhat magával.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet járvány koronavírus logisztika Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Bucsky Péter
2024. július 25. 08:56 Közélet

Gyomros a magyar gazdaságnak: fél hónapra teljesen leállhat Budapesten a konténerszállítás

Olyan rosszul ütemezték a pályafelújítást, hogy a nemzetközi áruforgalom tizedét lebonyolító terminálok egyikére sem lehet majd eljutni.

Bucsky Péter
2024. július 23. 05:19 Közélet, Vállalat

A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?

Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.

Jandó Zoltán
2024. július 22. 04:50 Közélet, Világ

A földgáznál már lazán kiválthatná a kormány az orosz szállításokat

Az orosz gáz nagy részét már akkor is nélkülözni lehetne, ha a külügyminiszter tárgyalásain lebeszélt ügyleteknek csak a fele valósul meg.

Fontos

Bucsky Péter
2024. július 25. 18:19 Élet, Pénz

Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál

Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.

Jandó Zoltán
2024. július 24. 05:46 Adat

Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma

Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.

Torontáli Zoltán
2024. július 23. 15:58 Adat, Vállalat

A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban

Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.