Ha valaki autóval utazik Ausztriába, akkor szinte minden úton találkozhat osztrák rendőrökkel. Ők nem az autókat ellenőrzik, hanem uniós jóváhagyással ideiglenes határellenőrzést végeznek. A hivatalos indoklás szerint a migráció okozta vészhelyzet miatt van erre szükség.

Ez az idézőjelben “ideiglenes” helyzet most már öt éve tart, és nem látni szándékot arra, hogy felhagyjanak ezzel. Azaz most már lehetne akár állandónak is mondani, erre utal az is, hogy tavaly év végén egy 1,5 milliárd forintos beruházás keretében visszaépítették a pár évvel korábban lebontott határ infrastruktúrát.^*A Hegyeshalom-Nickelsdorf határátkelőnél már a 2004-es EU csatlakozásunk után elbontották az osztrák oldali határt, ehelyett a magyar oldalon együtt végezték a határellenőrzést az osztrák és magyar tisztviselők. A magyar hatóság eközben az üres határátkelő épületeinek elbontását tervezi.

Az mindenesetre biztosnak tűnik, valójában nem a migrációs vészhelyzet indokolja a kényelmetlen határellenőrzést. Ehhez egy pillantást vetni a következő grafikonra: 

Egy évtizede most az egyik legalacsonyabb az illegális határsértők száma Ausztriában, mégis vészhelyzetre hivatkoznak.

A fenti grafikonon azt is megjelenítettük, hogy mennyi olyan illegálisan Ausztriában tartózkodó embert találtak, akik Magyarországról érkeztek nyugati szomszédunkhoz. Már csak a magyar kormány Európában kifejezetten keménynek számító migránsok elleni fellépése és a déli határzár miatt is életszerűtlennek tűnik, hogy hazánkból jelentős számú illegális migráns érkezzen Ausztriába.

Az utolsó elérhető adatok szerint 2018-ban összesen 1648,  tehát naponta átlagosan 4,5 illegális bevándorló érkezhetett Ausztriába Magyarországról. Eközben Olaszországból jóval többen, 5170-en érkeztek, de az olasz határ ellenőrzését mégsem tartja szükségesnek Ausztria. 

Azt is fontos azonban kiemelni, hogy a Magyarországról érkező migránsok számába nem csak azok tartoznak bele a statisztikai jelentés módszertana alapján, akiket a határ közelében találnak meg, hanem az is, ha például valaki évek óta Bécsben él, és kihallgatásakor azt mondja, hogy Magyarországról jött. 

E-mailben kerestük  hónapokon keresztül az osztrák rendőrség központi, bécsi és brugenlandi kommunikációs munkatársait, illetve az osztrák belügyminisztériumot is számos alkalommal, hogy árulják el, mennyi határsértőt fognak az ideiglenes határellenőrzés segítségével, választ azonban nem kaptunk. Nem lehet véletlen a hallgatás, feltehetően elképesztően alacsony lehet a szám. A “határellenőrzés” a gyakorlatban annyit jelent, hogy a kisteherautókat félreállítják és bekukkantanak. A személyautók esetében látványosan diszkriminatívan járnak el: az osztrák és magyar rendszámú autókra jellemzően rá se néznek, de az ukrán, moldáv vagy román autók utasait tüzetesebben átvizsgálják.

2017 és 2019 között a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ) kormányzott együtt, akik a belügyminisztérium vezetését is megkapták, így nem lehetett azon csodálkozni, hogy a rendőrség látványos fellépését propagálták a határokon. Ez azonban inkább szolgálta a tévéhíradókhoz a vágóképeket, minthogy valós hatásuk is lett volna.

Hiába omlott össze azonban a koalíció a szabadságpárti Heinz-Christian Strache ibizai korrupciós videója után, a magyar határon mégsem változott a helyzet. Az új, konzervatív-zöld kormány is a migránsok elleni fellépést tűzte zászlajára.

Milliárdos magyar károk

A határellenőrzés és a növekvő idegenellenesség Magyarországnak milliárdokban mérhető károkat okoz. Egyrészt az immár közel 60 ezer naponta Ausztriába ingázó magyar vendégmunkás életét nehezíti meg a leginkább forgalomlassító akciónak tekinthető határőrizet. Ha kevés autót állítanak is meg, az 5 km/órára történő kötelező lassítás érezhetően lassítja a forgalmat, ami rontja a helyzetet a 2007 decemberi schengeni csatlakozásunk óta minden akadály nélkül átjárható határokon.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem csoda, ha úgy érzed, hogy folyton magyarok szolgálnak ki AusztriábanMár közel 100 ezer magyar dolgozik nyugati szomszédunknál teljes állásban, de lassul a növekedés üteme. Burgenlandban minden hatodik dolgozó magyar állampolgár.

Különösen a hegyeshalmi és a Sopron melletti ágfalvai határátkelőnél torlódnak fel rendszeresen az autók. Ez pedig nagyban nehezíti a Sopron környékéről munkába járók életét, akiket a szükséges útfejlesztések elmaradásával is nehéz helyzetbe hoz az osztrák állam. A határellenőrzésekről beszámoló osztrák közmédia is foglalkozik a negatív hatásokkal, és kiemelik, hogy politikailag megosztó intézkedésről van szó.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsillagászati áron épül autóút az osztrák határig, de a dugók nem fognak megszűnniAz M85-ös utolsó, 4 kilométeres szakasza 44 milliárd forintért készül, ezzel fajlagosan ez lesz Magyarország valaha épült legdrágább gyorsforgalmi útja.

A nyugati kormányok sok mindent megtesznek a keleti közúti árufuvarozó cégek csuklóztatására, és már számos új uniós és nemzetállami intézkedést kitaláltak erre. Ha a határok átjárhatósága egyre nehezebb, az nekik is érezhető károkat okoznak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért fojtogatják a közép-európai sikerágazatot a nyugati kormányok?A német, francia és osztrák kormány vezetésével olyan szabályozást vittek keresztül az EU-ban, amely viccet űz a közös piacból, és adminisztratív eszközökkel igyekszik a sikeres keleti közúti fuvarozó cégeket kiszorítani.

Megkerestük a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületét (MKFE), hogy a mindennapokban mennyire okoz mindez problémát a hazai kamionosoknak. Tapasztalatuk szerint leginkább az M1-es autópályán időszakosan a Hegyeshalom/Nickeldorf határátkelőnél  kezdenek az osztrákok tüzetesebb ellenőrzésbe, de szerencsére egyre ritkábban.

Az elmúlt években előfordult néhány olyan alkalom, amikor akár 5-8 kilométeres kamionsor alakult ki, és a várakozási idő is több órás volt. Ez leginkább azoknál a munkáknál okoz gondot, ahol a fuvarozónak időablakos le- vagy felrakóhelyi kötelezettségük van. Ilyenkor konkrét kárt okoz, hogy kötbért kell fizetni, ha nem érnek oda időben. A késés pedig csökkenti, hogy egy nap milyen messze tud egy kamion eljutni. Ennek azonban csak közvetett hatása van.

A határellenőrzésnél jelenleg nagyobb gond, hogy az M1 és a kőszegi határ között nem igazán lehet legálisan átjutni kamionnal Ausztriába. Sopron téréségben az Ágfalva-Klingenbach és a Kópháza-Deutschkreutz határról is kitiltották a 7,5 t feletti teherautókat. Erről sem a magyar hatóságokat, sem a fuvarozókat nem értesítették, a médiából olvastak csak róla.

A tiltást Burgenlandban fogadták el 2019-ben, nem országos döntésről van szó. Ez fontos téma volt tavalyi helyi választási kampányban is. A tartományt idén januárig a helyi szinten csak harmadik helyen álló szocialisták vezették a szélsőjobb támogatásával, ami miatt sok kritika éri őket még az országos pártvezetéstől is. A szélsőjobb számára fontos témák, így a bevándorlók és a vendégmunkások elleni felszólalások és akár csak szimbolikus lépések is fontosak lettek. Mivel idén februárban ismét választanak, ezek elcsillapodására is kevés esély van.

Nem csak a korlátozásokkal van baj, a kampányüzemmód miatt nem sikerül a szabályokat alaposan kidolgozni. Mert bár a célforgalom továbbra is átmehet elvileg a határokra, azt nem szabályozták pontosan, hogy ez alatt mit is értenek. Például egy kapuvári kamionos csak akkor mehet erre, ha a határ közvetlen túloldalán kapna fuvart, vagy ha például Bécsbe menne? Mert ha nem, akkor nagyon sokat kell kerülniük. Az MFKE  most a bécsi külgazdasági attasé segítségével szeretne ésszerű és egzakt szabályokat elérni.

Súlyos milliárdokba kerülnek a késések

Nem könnyű megbecsülni, hogy mekkora hatása lehet a magyar gazdaságra az osztrák ideiglenes határellenőrzéseknek, ezért a most következő számítás sok feltételezéssel operál. A személygépkocsik esetében 1,2 átlagos utassal számolva, a 2019-es átlagbér egy órára vetített összegéből indultunk ki. A valóságban ennél biztosan magasabb a kár, hiszen az Ausztriában dolgozó magyarok átlagbére ennek közel duplája, ahogy korábban bemutattuk. A tehergépjárművek és a buszok esetében az említett EU módszertanát vettük alapul és aktualizáltuk annak 2012-es adatait.

A személyautó és teherautó forgalmat a Magyar Közút forgalmi adatai alapján vettük figyelembe, és azt feltételeztük, hogy a határt átlépő forgalmak fele magyar. Sajnos pontos adatok nincsenek, a schengeni határokról ugyanis nem vezet statisztikát a rendőrség – nem is tudnának, hiszen itt nem ellenőriznek.

Ez alapján minden perc késés az osztrák-magyar határon napi legalább 3,5 millió forint kiesést okoz.

Ennél már azt vettük figyelembe, hogy a határforgalom felét adják csak a magyarok. A tehergépjárműveknél is csak a közvetlen károkat számszerűsítettük, az esetlegesen elvesztett fuvarok, a kötbérek hatását figyelmen kívül hagytuk. A számításaink alapján reálisnak tűnik, hogy évi akár 6-10 milliárd forintos kárt okoz a tejesen értelmetlennek tűnő osztrák intézkedés.

Az alábbi térkép azt is megmutatja, hogy mely utakon mekkora forgalom van – elég látványosan az M1 és Sopron térségében koncentrálódik a két ország közti határforgalom.

A kormányt nem zavarja a magyarok csuklóztatása

A magyar Belügyminisztériumot is megkerestük, hogy mit tudnak tenni a hazai gazdaságnak érezhető károkat okozó intézkedésekkel szemben. Mint kérdésünkre elmondták,  “az illetékes rendőri szervek helyi, megyei és központi szinten egyaránt folyamatosan egyeztetnek osztrák partnereikkel annak érdekében, hogy a magyar–osztrák határon a közlekedés zavartalanságát biztosítani lehessen”.

Nem mérték azonban eddig fel, hogy a magyar gazadáságnak az ideiglenes határőrizet mekkora károkat okoz. Arra a kérdésünkre, hogy van-e információjuk arról, hogy Ausztriában mennyi Magyarország felől érkező illegális határátkelést regisztráltak, nem kaptunk konkrét választ^*Szó szerint ezt a választ kaptuk: “Természetesen folyamatos az információcsere a két ország rendőri szervei között. Ez elengedhetetlen nemcsak az illegális migráció, hanem a határon átnyúló bűnözés elleni küzdelem érdekében is, hogy a folyamatosan változó elkövetői módszerekre haladéktalanul reagálni lehessen. “. Magyarország pedig eddig még nem tett panaszt az Európai Bizottságnál sem a hazai állampolgárokat és vállalatokat negatívan érintő, az uniós jogszabályokat kicselező osztrák “ideiglenes” határellenőrzés miatt.

Uniós gumiszabályok

Nem egyedi esetről van sajnos szó: a schengeni ideiglenes határőrizetet a 2015-ös migrációs hullámot megelőzően leginkább egy-egy nagy sportesemény vagy NATO, G7 csúcstalálkozók estén néhány napra vagy hétre vezették be a tagállamok. Mára azonban normalitás lett a kivétel, évek óta számos belső, schengeni határon folyamatossá vált a határőrizet.

Jelenleg az alábbi szakaszokon nem lehet megállás nélkül áthaladni az Európai Bizottság jóváhagyásával:

• Norvégia: a Dánia, Németország és Svédország felől érkező kompok termináljaiban
• Svédország: az összes belső határon bármikor végezhetnek határőrizetet, a gyakorlatban az Öresund hídon mindennaposak az ellenőrzések
• Dánia: szintén az Öresund hídon, illetve a német és svéd kompok termináljaiban
• Ausztria: a magyar és szlovén határon
• Németország: az osztrák-német határon
• Franciaország: az összes belföldi határon, illetve Párizs térségében, ám a gyakorlatban csak ritkán, eseti jelleggel

A lista alapján feltűnő, hogy csak a nyugati országok élnek a lehetőséggel, míg a keleti, a migrációval kapcsolatos fenntartásaik miatt sokat bírált keleti tagállamok, illetve Görögország és Olaszország nem alkalmazzák ezeket az eszközöket. Igaz, ebben szerepe lehet a migráció irányának is.

Megkerestük az Európai Bizottságot (EB) is, hogyha a statisztikák szerint messze alacsonyabb az illegális migráció, mint a 2015-ös válságot megelőzően, akkor miért lehetnek érvényben a folyamatosan immár öt éve meghosszabbított “ideiglenes” határőrizetek? Válaszuk alapján a tagállamok felelőssége, hogy eldöntsék, hogy erre mikor és meddig van szükség. Azt már nem tették hozzá, hogy ehhez az EB jóváhagyása is szükséges – amit eddig meg is adtak.

Bár adatokkal és tényekkel is alá kell támasztani a határellenőrzések szükségességét, ezeket nem hozzák nyilvánosságra. Az EB is foglalkozik azonban a negatív hatásokkal, tanulmányaik szerint napi 3,5 millió ember utazik a belső schengeni határokon, így rengeteg embert érint, ha nem lehet (teljesen) szabadon utazni.

Európai szinten is jelentős összegek forognak kockán: egy 2016-os jelentés szerint a határok lezárás 10 év alatt 29,31 milliárd és 56,26 milliárd euró kárt okozna. A belső piaci negatív hatásokkal is számoló újabb tanulmány már 100 és 230 milliárd euró közti károkat becsült. Ez egy évre bontva az EU 18,3 ezer milliárd eurós GDP-jének ugyan csak 0,1 százaléka, de mégis jelentős összeg ahhoz, hogy teljesen feleslegesen lemondjunk róla. 

Az Európai Bizottság szerint ugyan joguk van arra a tagállamoknak, hogy a biztonságuk érdekében meghozzák a megfelelő intézkedéseket, ám ezeknek arányosaknak kell lenniük, és csak addig szabad őket fenntartani, ameddig szükséges. Úgy látszik azonban, hogy ezeket az elveket a nyugati tagállamok esetében mégsem veszik olyan komolyan.

Bizakodásra adhat azonban okot, hogy von der Leyen bizottsági elnök kiemelt céljának tartja a schengeni övezet külső határainak megerősítését. Idén tavaszra tervezik, hogy bemutatják az új migrációs és menedékjogi reformterveket, amelynek hatására végre helyre állhat a schengeni övezet. 

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet ausztria határellenőrzés kamion közúti áruszállítás migráció országhatár schengen Olvasson tovább a kategóriában