Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2020. február 28. 06:57 Közélet

Egyre idősebb tanárok küzdenek egyre problémásabb gyerekekkel az iskolákban

Egyre fokozódik a kormányon a nyomás, hogy rendezze a tanári életpálya körüli problémákat. Az ágazatért felelős miniszter, Kásler Miklós hétfőn jelentett be tíz százalékos béremelést, amit technikailag egy ágazati szakmai pótlék formájában kapna meg minden pedagógus munkakörben dolgozó idén júliustól.

Nyomorúságos, béremelésnek álcázott pótlékkal próbálják kiszúrni az egyre dühösebb ágazati dolgozók szemét

– a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) így fogadta a bejelentést. Az érdekképviselet szerint a kormány az intézkedéssel csak megosztani igyekszik az elégedetlen tanárokat. Hozzátették, a pótlék helyett a helyzeten egy egyszeri, legalább 60 százalékos fizetésemeléssel lehetne érdemben javítani, illetve a béreket a mindenkori, és nem a 2014-es minimálbérhez kellene igazítani. A szakszervezet kiemelte, hogy a pótlék bármikor elvehető, és nem is egészen világos, hogy mihez képest jár majd a tíz százalék többlet.

Ez a konfliktus még inkább aktuálissá teszi a tanárok hiányát és a pedagógusok elöregedését mutató adatokat, amelyek a Közoktatás indikátorrendszerében láttak napvilágot. A megfelelő képesítés nélkül oktató pedagógusok aránya ugrásszerűen megnőtt 2016 és 2018 között, miközben egyre ritkábban találkozni az iskolákban 40 éves kor alatti tanárokkal – igaz, ez utóbbi probléma korántsem új keletű, a tendencia 2003 óta folyamatosan tart.

 


A pedagóguspálya népszerűségén esett csorbát nem csak a fenti adatok jelzik. Az alacsony fizetések és a kemény munka ellenére a tanárképzések 2007 és 2016 között egyre kedveltebbé váltak: a 2012-es évet leszámítva (amikor jókora változásokon ment keresztül az oktatási rendszer) szinte folyamatosan nőtt a pedagógiai szakokra jelentkezők aránya az összes felvételi jelentkezésen belül. Kilencévnyi majdnem folyamatos, összesen kilenc százalékpontos emelkedés után azonban 2017-ben megtört a trend.

 


Az évtized közepéig tehát lehetett még némi alapja a tanári hivatás presztízsnövekedéséről szóló kormányzati kommunikációnak, a friss (igaz, még most is csak 2017-re vonatkozó) adatokat nézve viszont

kevéssé bízhatunk abban, hogy a hiányzó pedagógusokat pótolni tudják a tanító- és tanárképző intézmények.

Ráadásul a felvételizőknek csak egy része lép majd a későbbiekben ténylegesen a tanári pályára, és az is súlyosbítja a helyzetet, hogy a 2010-es években jócskán csökkent az egyetemekre és a főiskolákra jelentkezők száma, így a fenti arányok egy fokozatosan szűkülő csoportban jellemzők.

A tanári pálya fiatalok körében megingó népszerűségének egyik oka valószínűleg az, amire a PDSZ már idézett közleménye is kitér, miszerint

a pályakezdő, gyakornok tanárok bére azért emelkedett január 1-től 8 százalékkal, mert enélkül nem érte volna el a garantált bérminimumot, vagy ahogy gyakran nevezik, a szakmunkás minimálbért.

A megélhetés kérdése mellett szakmai szempontból is többször élesen konfrontálódott a kormány a pedagógusokkal. Utoljára a január végén közreadott Nemzeti alaptanterv ellen szólaltak fel egymás után tanárok és iskolai tantestületek.

Mindeközben a pedagógusok vállán folyamatosan nő a teher: több cikk kiemelte már a Közgazdaságtudományi Intézet kötetében megjelent adatokra hivatkozva, hogy megnőtt a különböző okok miatt fokozott figyelmet igénylő diákok aránya a közoktatásban. És van még egy rendkívüli rendkívül kedvezőtlen tendencia, amit fontos lenne mielőbb megállítani:

mindinkább lemaradnak a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók a jobb körülmények között élő társaiktól a kompetenciaméréseken.

Vagyis az iskolarendszer az egyik legfontosabb feladatát, nevezetesen a diákok közötti egyenlőtlenségek csökkentését egyre kevésbé látja el.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak a gyerek nem számít, amikor eldől, hogy iskolás lesz-eA kormány évekkel korábban nem gondolt végig egy nagy átalakítást, és ezért most nem iskolaérett gyerekeknek muszáj iskolába menniük.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNagy árat fizetünk az erőltetett hatéves kori beiskolázásértLehet-e rosszabb egy óvodás kisgyermek számára annál a zűrzavarnál, mint amit a felnőttek bizonytalansága, a rendszer működtetését szabályozó rendeletek hiánya jelent?

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet közoktatás oktatás oktatáspolitika tanár Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Stubnya Bence
2024. november 21. 10:31 Adat, Közélet

Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül

1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.

Jandó Zoltán
2024. november 21. 06:04 Közélet

Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember

Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. november 22. 06:04 Élet, Vállalat

Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat

Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.

Hajdu Miklós
2024. november 21. 14:01 Vállalat

Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg

Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.