Eltűnt a jogszabályok útveszőjében a Békéscsaba felé vezető M44-es autópálya frissen átadott szakasza: sem az ingyenes, sem a fizetős szakaszok között nem említik. Nem egyedi esetről van szó, hasonlóképpen vált kámforrá az M4-essé átépített 4-es út ceglédi elkerülője is.
Pedig nem olyan rég még úgy volt, hogy 2020-tól már ezen a szakaszon is kötelező lesz a matrica használata, legalábbis ezt nyilatkozta Mosóczi László közlekedési államtitkár októberben, az M44-es átadásakor. Békés megyei matrica azonban azóta sincsen, és a sztráda nem lett fizetős. A közlekedésért is felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) értékítélete azonban – az önkormányzati választások után – megváltozott: december 30-án már úgy nyilatkoztak, hogy azért nem kell a Tiszakürt – Kondoros szakaszért fizetni, mert még nem csatlakozik más gyorsforgalmi utakhoz.
Korábban viszont, amikor még csak az M86-os Szombathely-Vát szakasza volt kész, szintén egyéb gyorsforgalmi út kapcsolat nélkül, akkor azt fizetőssé tették. Igaz, ezt végül szintén visszavonták. Az M44-es autóutat tehát önmagának többszörösen ellentmondva tette a kormány az év utolsó napjaiban mégis ingyenessé.
Több sáv jöhet, csak fizetni ne kelljen!
A kormány a gyorsforgalmi utak kapcsán igen eltérően kezeli a közép-magyarországi és a vidéki állampolgárokat. Ahogy korábbi cikkünkben bemutattuk, a fővárosi és az agglomerációban élő autósokra gyakorlatilag kihajtási díjat szabtak ki, hiszen éves Pest megyei matrica nélkül sokaknak már-már megoldhatatlan a fővárosból ki- és behajtani. Közben viszont sok esetben adminisztratív lépésekkel segítik, hogy vidéken ne kelljen e-matricát vásárolni.
A Modern Városok Program keretében Orbán Viktor minden megyei jogú városnak megígérte a gyorsforgalmi út összeköttetést 2015 és 2017 között. Ez azonban sok esetben drága lett volna, és a forgalom sem mindenhol indokolt autóút vagy autópálya építést. Erre találta ki a kormány a gyorsút útkategóriát 2015-ben. A tervek szerint ilyen lett volna a kaposvári 67-es és a zalagerszegi 76-os út.
Végül ebből semmi sem lett, mert főútra is ugyanúgy ki lehet tenni a 110 km/h-s táblát, ha megfelelően kiépített – erre már 2008 óta lehetőséget teremt a KRESZ. Az útdíj rendszer kiterjesztése pedig a helyi polgármestereket és országgyűlési képviselőket is inkább arra ösztönözte, hogy olyan autóutat kérjenek, amit főútnak hívnak, és ezáltal személyautóval ingyenesen használhatók.
A valóságban ma már sok olyan útszakasz van, ahol a főutaknál megengedett 90 km/h-nál gyorsabban lehet autózni, mégsem fizetősek. Az alábbi térképen minden hazai “gyorsút” látható az OpenStreetMap adatbázisa alapján. Jól látható, hogy a 67-es és a Veszprém környéki 8-as, vagy éppen a Nógrád megyei 21-es utak nem különböznek a megengedett sebesség és a sávok száma alapján sem az autóutaktól, de hivatalosan “csak” főutak.
Forrás: saját szerkesztés OSM adatbázisa alapján
Nehézkes matricásítás
A szalagvágás utáni eufória gyorsan elmúlik, amikor egy korábban ingyenes útért már fizetni is kell. Különösen igaz ez, amikor egy korábbi főút elemeit felhasználva épül meg az új autóút. Így aki nem fizet, nem hogy jobban, hanem egyenesen rosszabbul jár, mint korábban: a megszokott út helyett alsóbb rendű utakra kényszerül.
Nem először fordul elő az új szakaszok kapcsán csetlés-botlás: a Csornát és Szombathelyet összekötő M86-os esete már-már tragikomikusan sikerült. A pálya Vas megyei szakaszának csak egy kis része készült el 2014-re. Egy december 30-án meghozott kormányrendelet azonban ezt is fizetőssé tette. A közútkezelő emberei sem tudtak felkészülni, január első napjaiban kezdték csak felcsavarozni a matricákat előíró táblákat. És itt pont a meglévő főút épült át, így a matricát nem vásárlók igen csak rosszul jártak a Szombathely és Vát közti úton.
Tovább növelte a felháborodást, hogy a térség országgyűlési képviselőjeként a fideszes Hende Csaba még 2015 első napjaiban is arról tájékoztatta a médiát, hogy nem kell Vas megyében az új sztrádára matricát venni, de eközben árulták őket a benzinkutakon.
Csakhogy ezzel nem volt vége az M86 fizetősségéről vívott csatának. Az utat ugyanis 2015. február 1-jétől mégis ingyenessé tették, megszűnt a rövid életű Vas megyei matrica. Azóta is minden új sztráda átadásakor fontos kérdés, hogy mely részén és mikortól kell fizetni – mert ezt előzetesen nem osztják meg az illetékes hivatalok, minden év végén lehet várni az új rendeletre.
Korábban beszámoltunk arról, hogy új csomópont épül az M1-es autópályán Szárligetnél, ahol bár nem sok indok látszik erre, de éppen Mészáros Lőrinc ásványvizes cége éppen ott található. Ekkor megkerestük az ITM-et is, hogy várható-e, hogy emiatt módosul a térségben a megyei matricák határa. Ennek ugyanis elvileg változnia kellett volna, hiszen immár csak idáig kellene érvényesnek lennie a Fejér megyei matricának, és nem Tatabányáig.
Az ITM-nél válaszukban kifejtették, hogy “az újonnan elkészült fejlesztések miatt átadásuk évében nem változik az e-matricás rendszerben díjköteles hálózat. A januárban hatályba lépő éves módosítások előkészítése a gyakorlatnak megfelelően a megelőző év őszén kezdődik meg.”
December utolsó napjaiban is hiába érdeklődtünk azonban a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. ügyfélszolgálatán, még ők sem tudták, hogyan módosul a rendszer. A rendelet december 15-én jelent meg, nem sok időt adva a felkészülésre.
Az eddig konzekvens változások viszont mintha elmaradtak volna: hiába épült egy új csomópont a 71-es út és az M7-es tálalakozásánál, és lett ezzel már két csomópont az M7-esen Veszprém megyében, mégis maradtak a megyei matricák határai, továbbra is elég egy Pest, Fejér és Somogy megyei matrica annak, aki alapvetően a Balaton és a főváros között közlekedik.
Modern városok eltérő kapcsolattal
A vidéki kormánypárti politikusoknak lassan sikerül elérni, hogy minden megyei jogú várost gyorsforgalmi út érjen el. Ugyan autópálya vagy autóút még mindig nem éri el Békéscsabát, Hódmezővásárhelyt, Kaposvárt, Salgótarjánt, Sopront és Veszprémet, gyorsforgalmi út már szinte mindet. Sopronba épül és év végére készül el az M85-ös, Békéscsabáig is épül az M44-es.
Veszprémet a 2×2 sávos 8-as út köti össze az M7-essel, részben külön szintű csomópontokkal, Salgótarjánra is elkészült 2019-ben a végig 2×2 sávos, ám vagy féltucatnyi szintbeli csomópontot tartalmazó 21-es út. Sőt, Kaposvárra is épülnek a 67-es út hiányzó szakaszai, ez is végig 2×2 sávos lesz. Eger és az M3-as között is elkészült félig az M25-ös autóút, és a kimaradt szakaszok is épülnek. Hódmezővásárhely és Szeged (illetve az M43-as) között is elkészült a 47-es főút dupla sávokkal.
Sőt, már kisebb városok is kapnak 2×2 sávos, kvázi gyorsforgalmi utakat: Győr és Pápa között megépül a 83-as főút bővítése 2022 végéig. Egyetlen nagyobb város lesz még idén év végén is gyorsforgalmi út nélkül: Zalaegerszeg. A tervezés azonban már folyamatban van, várhatóan év végééig pedig kiírják a kivitelezést is az M76-os autóút és a zalai megyeszékhely közti hiányzó szakaszokra is.
Az alábbi térképen jól látható, hogy az elkészült és épülő utak valóban az egész országot lefedik, nagyváros már nem marad gyorsforgalmi út nélkül a közeljövőben.
Forrás: a NIF Zrt. egy korábbi prezentációját használtuk kiindulásul a térképhez, az időközben átadott szakaszokat is bejelöltük. Kettős vonallal a többsávos utak, sötét szürkével a meglévő autópályák és autóutak.
Nem véletlen, hogy gyorsforgalmi utakról beszéltünk, hiába ugyanúgy 2×2 sávos, szinte minden esetben külön szintű csomópontokkal épülő autóútokról és autópályákról van szó, sok esetben ezek mégsem lesznek végül sztrádák.
A vidéki polgármesterek, politikusok és erős emberek ugyanis ráéreztek, hogy ez nem feltétlenül az érdekük: amíg a sztrádákat csak matricával használhatják a személyautóval közlekedő választópolgárok, addig a valóságban ugyanolyan komfortos és gyors elérést biztosító, de hivatalosan csak főútnak minősülő utakat ingyenesen. Márpedig ezekkel biztosan könnyebben lehet kampányolni, nem okoznak az átadás után sem elégedetlenséget.
Az állam részéről pedig ez nem túl nagy kiesés: a személyautók matricáiból 2018-ban 75 milliárdot, míg a teherautók km-arányos útdíjából 234 milliárdot szedtek be. A főutakon ugyan csak fele az 1 kilométer út megtétele utáni útdíj a teherautóknak, de így is megoldható, hogy a személyautók ne fizessenek, míg a teherautók igen.
Azt is sikerült megoldani, hogy egy út a teherautóknak gyorsforgalmi útnak számítson, míg a személyautóknak ne.
Ahogy az alábbi térképen látható, a Kaposvárt elkerülő, egyébként kétszer egysávos 61-es út a teherautóknak gyorsforgalmi út a magasabb díjtétellel, a személyautóknak ingyenes. Hasonlóan fizetni kell már a személyautók számára ingyenes, frissen átadott M44-es és M4-es szakaszokon.
Forrás: NÚSZ Zrt.
A kormányzatnak ez még egy aranytartalékot is jelent: néhány száz kilométer olyan főút van, amit akármikor át lehetne autóúttá minősíteni. Elég itt a 8-as és 21-es utakra gondolni. Így a teherautóktól dupla akkora útdíjat szedhetnének, míg a személyautóknak ingyenesnek tarthatnák meg a továbbiakban is.
Közélet
Gyomros a magyar gazdaságnak: fél hónapra teljesen leállhat Budapesten a konténerszállítás
Olyan rosszul ütemezték a pályafelújítást, hogy a nemzetközi áruforgalom tizedét lebonyolító terminálok egyikére sem lehet majd eljutni.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
A földgáznál már lazán kiválthatná a kormány az orosz szállításokat
Az orosz gáz nagy részét már akkor is nélkülözni lehetne, ha a külügyminiszter tárgyalásain lebeszélt ügyleteknek csak a fele valósul meg.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
