Elkezdődhetnek a konkrét építési munkálatok a leendő BMW-gyárnak helyet adó, a tervek szerint masszív tízmilliárdokat felemésztő debreceni észak-nyugati gazdasági övezetben. A hajdúsági város önkormányzata néhány nappal az önkormányzati választások előtt több közbeszerzést is lezárt, és összesen közel 2 milliárd forint kiosztásáról döntött. A legnagyobb nyertes pedig egy kormányközeli cég, a Hódút Kft. lett.
Konkrétan az új ipari parkban három beruházás valósulhat meg:
A négy fejlesztésből hármat nyert el annak a Varga Károlynak a cége, akit Mészáros Lőrinc üzleti köréhez szoktak sorolni. A Hódútnak kizárólag az ideiglenes bekötőút építésének második ütemét nem sikerült behúznia, azt egy másik alföldi építőipari cég, a Soltút Kft. kapta.
A győztesek kiléte egyébként nem csak azért nem különösebben meglepő, mert úgy általában is rendre ugyanazok a nevek tűnnek fel az állami projekteknél, hanem azért sem, mert ezeken a közbeszerzéseken nem is indulhatott túl sok cég. A debreceni önkormányzat ugyanis egy tenderen még tavaly kiválasztotta azt a négy céget, amelyek a következő
három évre tervezett 27 milliárd forintnyi debreceni építési beruházásért versenyezhetnek.
Az akkori keretmegállapodásba a Soltúton és Hódúton kívül a Hazai Építőgép Társulás Kft és egy Cívis 2020 nevet viselő konzorcium került be.
Utóbbi egyébként szintén nyert most egy munkát, igaz ők nem a tervezett ipari parkban dolgoznak majd. A cégduónak 290 millió forintért egy sertéstelepet kell rekultiválnia, azaz rendeznie a környezetet.
Az, hogy Debrecen ebből a 27 milliárdos keretből finanszírozza az ipari parkban megvalósuló fejlesztéseket, még egy kicsit bonyolítja a projekt finanszírozásának átláthatóságát, pedig eddig sem volt könnyű követni, hogy miből mennyit fizetnek.
A kormány még tavaly novemberben elkülönített a gazdasági övezet kialakítására majdnem 130 milliárd forintot, és akkor arról is döntöttek, hogy melyek azok a beruházások, amelyeket az állam, és melyek azok, amelyeket az önkormányzat valósít meg. Utóbbiakra aztán februárban újabb közel 34 milliárd forintot csoportosítottak át.
Magyarul a projekt egy részét az állam, egy részét pedig az önkormányzat fizeti, de Debrecen is a kormánytól kapott erre pénzt. Az önkormányzat azonban most egy olyan megállapodás alapján kezdte el megrendelni a munkákat, amit már jóval rájuk eső 34 milliárdos rész fedezetének kiutalása előtt aláírtak. Pedig eddig nem ez volt a jellemző. Az ipari parkban ugyanis még ha konkrét építkezés nem is, de egyéb fejlesztések már voltak. Méghozzá elég komolyak, a földmunkákra ugyanis még tavasszal 22 milliárdot különített el. Azt azonban nem a keretmegállapodás 27 milliárdjából fedezték, és ennek megfelelően nem is az ott megnevezett négy cég egyike, hanem az Orbán Viktor túravezetőjeként is emlegetett Garancsi Istvánhoz köthető Market Zrt. kapta a megbízást.
Közben, ha az autóiparban pánik nincs is, de nem is éppen hurráoptimista a hangulat. A Handelsblatt már májusban arról írt, hogy német gyártók visszafoghatják korábban tervezett kapacitásbővítéseiket, és ennek már bejelentett magyar projektek is áldozatul eshetnek. A BMW akkor egy elég kétértelmű cáfolatot adott ki (miközben jelezték, hogy sajtóspekulációkra nem reagálnak), ám szinte napra pontosan akkor, amikor a fent említett tendereken eredményt hirdettek, a német cég is megvette a telket, ahol a gyárat felépítenék.
Közélet
Fontos