Több tízmilliárd forintot sikerült alkudni a tárgyalások során a 2022-es kézilabda Európa Bajnokságra készülő multifunkcionális sportcsarnok árából a létesítményt építtető Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjának. A csarnokra az első körben még a legalacsonyabb ajánlat is meghaladta a 115 milliárdot, a legmagasabb pedig közel 160 milliárdra rúgott. Ezzel szemben második körben az öt felkért cég mindegyike 78 és 82 milliárd közötti árral pályázott.
A legdurvább különbséget a korábban Orbán Viktor vejével üzletelő WHB-csoport hozta össze, amely lefelezte ajánlatát, de a legkevesebbet engedő KÉSZ Zrt. is 37 milliárddal kisebb összeget kérne most, mint öt héttel ezelőtt.
Érdekes módon a korábbi sorrend is változott, és végül nem a Mészáros-család tulajdonában álló Fejér B.Á.L. Kft. adta a legolcsóbb ajánlatot. Bár ők is sokat engedtek, végül a legolcsóbb az Orbán Viktor túravezetőjeként elhíresült Garancsi István cége, a Market Zrt. lett. Igaz, nem sokkal: a korábban a Duna Arénát is felhúzó Market mindössze 20 millió forinttal, azaz kevesebb mint 0,03 százalékkal ajánlott Mészárosék alá.
Mivel a KKBK-nál lapunknak korábban azt mondták, hogy
a verseny kizárólag az ár alapján dől el, a legolcsóbb árajánlat nyer,
a most közzétett dokumentum alapján nem a Fejér B.Á.L. lesz a befutó. Persze ez még változhat, hiszen az ajánlatokat egyelőre nem összegezték, azaz ha valaki hibát vétett, akkor érvényteleníthetik az ajánlatát és kizárhatják az eljárásból.
A jelentős költségcsökkenés mögött egyébként két fontosabb ok állhat. Az egyik, hogy a Eb-ig rendelkezésre álló viszonylag rövid idő miatt a közbeszerzést nagyon sebtében írták ki, a felkért cégeknek rendkívül rövid határidőt adtak, így azok nem is tudták pontosan felmérni, mit kell csinálniuk. Különösen, hogy az ajánlatokat a végleges tervek ismerete nélkül kellett összerakniuk, hiszen azok nemhogy a közbeszerzés kiírásakor, de valószínűleg még az építésre adott első ajánlatok beérkezésekor sem voltak meg. A közbeszerzési eljárás típusából eredően az első ajánlat egy alkualap volt, ezért inkább fölé lőtték azt, hogy legyen aztán miből engedni.
A másik, hogy a KKBK direkt olyan eljárást választott, ahol lehet tárgyalni a potenciális kivitelezőkkel az árról és a műszaki tartalomról. Azaz van lehetőség arra, hogy kicsit alkudozzanak, például néhány korábban tervezett dolgot kihagyjanak a fejlesztésből, így csökkentve a költségeket.
Már korábban is halottunk olyan véleményt, hogy a rendkívül magas első ajánlatokat követően mindenképpen megpróbálják majd a lélektani 100 milliárdos határ alá bevinni a végső árat, akár a műszaki tartalom csökkentése árán is. Ez végül sikerült is.
Azaz a csarnok azért lett sokkal olcsóbb, mert a cégek megtudták, mit kell építeniük, és a KKBK valószínűleg még abból is engedett egy kicsit.
Az azonban nem egyértelmű, hogy pontosan mit. Az első közzétett dokumentumokban ugyanis annyira nem voltak túlrészletezve az elképzelések, hogy még az utoljára feltöltött anyagokban is voltak újdonságok. Ilyen például, hogy elvileg 250 millió forint jut a népligeti aluljáró felújítására, 90 millió pedig egy látogatóközpontra. A korábbiakkal ellentétben nem szerepel viszont a végleges ajánlattételi útmutatóban, hogy új utcát kapna a csarnok, és a korábban emlegetett 800 férőhelyes parkolóról sem esik szó. A KKBK-t kerestük az ügyben, a központnál későbbre ígértek választ.
Egyébként az sem törvényszerű, hogy ha most lemondott valamiről a megrendelő, akkor az soha nem épül majd meg. 2021 végére ugyanis csak a kézilabda Eb-re kell alkalmassá tenni a csarnokot, amit a sportesemény után úgyis át kell majd némileg alakítani. Azaz utólag még lehetnek olyan fejlesztések, amelyek sokba kerülnek, de a éppen Európa-bajnoksághoz nincs olyan nagy szükség rájuk. Hallottunk olyan véleményt, hogy a tárgyalások során ezt is figyelembe vették, és próbáltak úgy sakkozni, hogy minél több fejlesztést toljanak 2022 utánra.
