Júliusra elfogyott a kormányplakátokra szánt 20 milliárd, de jut még rá pénz
Újabb közel 2 milliárd forintot költ el a Rogán Antal irányítása alatt álló Miniszterelnöki Kabinetiroda arra, hogy tájékoztassa az állampolgárokat és a külföldi szervezeteket a kormányzat terveiről. Ez csak az idén a harmadik ilyen megállapodásuk lesz, az első kettőre összesen 20 milliárd forintot szántak.
Úgy tűnik azonban, hogy ez a keret júliusra kimerült, a szaktárca ugyanis néhány napja újabb megbízást adott a korábban kék hátterű, később Soros György arcképével díszített, mostanában pedig mémmé vált stockfotókat használó plakátokról elhíresült kampányok folytatására.
A kormány nagyjából két és fél éve szokott rá, hogy rendszeresen köztéri plakátos formában számol be eredményeiről, vagy jelöli meg aktuális ellenségét. Az „állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása” néven futó közbeszerzések közül ez már a tizenötödik volt azóta.
Időközben egy új célcsoport is bejött, így 2018 vége óta a fenti feladat mellett az „Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációt” is menedzselnie kell a milliárdos közbeszerzések nyertesének. Utóbbiból is volt már hat kör, a mostani a hetedik.
Minderre egészen döbbenetes összeget fordít a kormányzat.
A kezdetek óta a szerződések összértéke már a 70 milliárd forintot közelíti.
A propagandagépezet ráadásul egyre gyorsabban emészti fel a milliárdokat: a teljes összeg több, mint fele az elmúlt egy, közel harmada az előző fél évben fogyott el. Utóbbiban biztosan szerepet játszik, hogy az Európai Parlamenti választások előtt felpörgött a kormányzati kommunikáció, ráadásul a nemzetközi konfliktusok miatt valószínűleg idő előtt be is kellett fejezni kampányokat, aminek szinte biztosan voltak többletköltségei.
Érdekesség, hogy a 2018-as parlamenti választások előtt sem volt akkora állami kommunikációs pénzszórás, mint idén. Ebben azonban valószínűleg szerepet játszik, hogy a költést csak a direkt erre a célra létrehozott Nemzeti Kommunikációs Hivatalon (NKOH) keresztül lehet intézni, ennek a szervezetnek pedig épp tavaly tavasszal merült ki az elvileg 3 évre szánt, de másfél év alatt elhasznált 75 milliárdos kerete.
Az, hogy a kampányokat az NKOH-n keresztül lehet csak megrendelni, a kormányzati megbízások haszonélvezőjét is meghatározza. Míg korábban a hivatal három – egyébként kivétel nélkül kormányközeli – piaci szereplővel kötött keretmegállapodást, a legutóbbi, az előzőnél is nagyobb 90 milliárdos szerződésbe már csak egy került be közülük. Azaz jelenleg minden állami kommunikációs költés egy csoporthoz, Balásy Gyula médiaügynökségeihez kerül landol, egészen addig, amíg ez a 90 milliárdos keret el nem fogy.
Így ezek az ügynökségek (a New Land és a Lounge Design) szervezik a kormány tízmilliárdos plakátkampányait is. Ez a magyarázata annak, hogy nőhettek Balásy Gyula cégei még Mészáros Lőrinc építőipari érdekeltségeinél is gyorsabb ütemben. A közbeszerzések törvényszerűen egyetlen nyertese azt is jelzi, hogy a költségeket nem piaci tényezők mozgatják.
Az elmúlt hónapok tendenciáját látva érdekes kérdés, hogy mire lesz elegendő a mostani szűk kétmilliárd, különösen, hogy hamarosan ráfordulunk az önkormányzati választások hajrájára. Mindenesetre az értékelési szempontok között – aminek ugye sok értelme nincs, lévén egy pályázó van – reklámajándékok gyártására, fotózásra, filmes és rádiós gyártási feladatokra sőt még rendezvényszervezésre is adott ajánlatot a New Land – Lounge Design kettős.
Közélet
Tíz év késéssel beindult a keleti nyitás, csak közben elvesztette értelmét
Kína és Dél-Korea az akkumulátorgyártás felfutásával az utóbbi években a legnagyobb magyarországi befektetők közé került – ám ezekre a befektetésekre ma már jóval kisebb szükség van, mint 2010-ben.
Olyan magasra került a léc idén, hogy jövőre már nehezen jut a húzóágazatok közé a magyar agrárium
25 százalékkal nőtt idén a magyar mezőgazdaság termelése, a növénytermesztésé pedig ezen belül csaknem 50 százalékkal.
Parragh és Orbán szövetsége is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a régió egyik legalacsonyabb minimálbére legyen a magyar
Idén a lengyel minimálbér vásárlóereje már akkora, mintha itthon 154 ezer helyett 240 ezer forint lenne a legalacsonyabb bérek nettója.
Fontos
Egyre több osztrák karácsonyi vásárban üti fel a fejét sztrájk, mert a dolgozók bére nem követi az inflációt
Ausztriában éles ellentét bontakozott ki a kiskereskedelmi dolgozók és munkaadók béremeléssel kapcsolatos elképzeléseit illetően.
2050-re véget vetne a gázfűtésnek az Európai Unió
Gázkazánok és -bojlerek helyett megújuló energiaforrásokból előállított elektromosságot használó fűtőberendezésekre kell átállniuk a háztartásoknak.
Budapesti tudásközpont segíti a multikat a karbonlábnyom csökkentésében
A bizonyíthatóan fenntartható beszállítók az új európai uniós szabályozás miatt előnybe kerülhetnek az ökológiai lábnyommal kevésbé törődő versenytásaikhoz képest.
