Budapesten is elindult egy amerikai cég, a Lime e-rollerje. De van vele egy gond, azaz rögtön hat is:

1. a városi közlekedés egyik – ha nem a – legveszélyesebb formájáról van szó,
2. a e-rollerrel a mostani magyar rendszerben egyszerűen nem lehet szabályosan közlekedni,
3. a cég nem ad számlát,
4. nem is tudni, hogy melyik cég nyújtja a szolgáltatást,
5. a szolgáltatás a legalapvetőbb fogyasztóvédelmi előírásoknak sem felel meg,
6. az amerikai cég beruházása valamiért innovációs, kutatás-fejlesztési projektnek minősül, ezért még uniós támogatást is kap.

Elég furcsa lenne, a McDonald’s “pilot jelleggel” nyitna két gyorséttermet Romániában, hogy egy kutatás-fejlesztési projekt keretében mérje fel a legújabb, innovatív amerikai gyorséttermi trendek hatását a román gasztronómiára, és erre a projektre pénzt is adna az Európai Unió, ugye? Ilyen nincs, de valami hasonló történik Budapesten.

Bármilyen hihetetlen ugyanis, de egy EU-s kutatás-fejlesztési projekt része, hogy a magyar fővárosban is megjelentek az amerikai Lime e-rollerjei. Az elektromos rolleres cég támogatása bizonyos szempontból súlyosabb is, hiszen ha Lime-ra pattanunk, szinte elkerülhetetlen, hogy törvényt sértsünk.

Kik és miért hozták a Lime-ot Budapestre?

A Lime egy viszonylag friss amerikai vállalkozás, 2017-es alapításakor még biciklimegosztással terveztek foglalkozni, és rögtön rengeteg pénzt vontak be az egyik legnagyobb venture capital cégtől, az Andreessen Horowitztól. Elektromos rollerek megosztásával tavaly május óta foglalkoznak – ebben partnerük a budapesti belvárosból már ismert idétlen turistamobil gyártója, a Segway -, azóta a cég már átlépte az egymilliárd dolláros értékeltséget, és rögtön gyors, világméretű terjeszkedésbe kezdtek. Idén év eleje óta lehet tudni, hogy Budapesten is meg fognak jelenni.

Érdekes módon a Lime budapesti térfoglalását az Európai Unió, illetve az annak egy “kutatás-fejlesztési projektjében” részt vevő fővárosi önkormányzat támogatja. A projekt Cities 4 People néven fut, a Copenhagen Business School koordinálja^*Magyarországi részében a budapesti városháza mellett egy magyar állami háttérintézmény, a Közlekedéstudományi Intézet is partner., és közel 1,3 milliárd forint uniós támogatást kapott egyenesen Brüsszelből. Sajnos tipikus uniós k+f projekt: ha valaki elolvassa a projekt leírást, semmit nem fog megtudni, hogy mit is csinálnak a nem kevés közpénzzel, a projektnek ugyanis nincsen semmilyen racionálisan értelmezhető célja, eredménye.

A főváros hozzájárulása az önkormányzat elmondása alapján az, hogy májusban és júniusban létrehoznak egy mobilitási pontot a Gellért téren, ahol több alternatív közlekedés eszközt is használni lehet majd egy helyen. Ezek a Lime mellett a főváros saját bérbicikli rendszere, a Bubi (bár az eddig is ott volt), a MOL-Limo és GreenGo közösségi autómegosztók, a Blinkee City e-motor megosztó és a leginkább turistákra alapozó bicikli bérbeadó cég, a Donkey Republic. Ezt még márciusban szavazta meg a fővárosi közgyűlés, igaz, az együttműködési megállapodásban nincs sok konkrétum.

A főváros mindenesetre sokat segít a Lime-nak azzal, hogy nem kér pénzt a közterület használatáért. A cég cserébe adatokat ad. Megkerestük a projektet vezető dán üzleti iskola koordinátorait, hogy megtudjuk, pontosan ki és mennyi pénzt kap a budapesti Lime pilot projektre, de válasz nem érkezett.

Szolgáltatás, nem tudni kitől

A Lime honlapján az ÁSZF-et több nyelven is közzéteszik, de magyarul nem. Más európai országok ÁSZF-ét átolvasva kiderül, hogy a felhasználók egy Lime Network B.V. nevű holland vállalkozással kötnek szerződést, amikor regisztrálnak és használni kezdik a szolgáltatást.^*Az amerikai tech cégek azért kedvelik a holland leányvállalatokat, mert jogdíj és licenc díj formájában innen a teljes európai árbevételüket alapvetően adózatlanul szokták kiutalni, jellemzően az adócsalásra szakosodott karibi szigetekre – így működik például az Uber.

A budapesti önkormányzat azonban nem velük, hanem a Lime Technology Kft.-vel szerződött, ennek főtevékenysége szabadidős, sporteszköz kölcsönzése, és a NAV adatai szerint egy munkavállalója van. Ezt 2018. december 10-én jegyezték be, tulajdonosa a holland Lime Network B.V. A fővárossal kötött együttműködési megállapodásban viszont egy harmadik cég, az Explico Zrt. szerepel kapcsolattartóként. Ez három magyar ügyvéd^*Dr. Perlaki Szabolcs Bálint, Orbán Miklós Ügyvédi Iroda és Dr. Kovács B. Gábor Ügyvédi Iroda tulajdona, és PR és kommunikáció a főtevékenysége a cégnyilvántartás szerint. Jó kérdés ezek után, hogy kivel is szerződik, aki rollert bérel?

Megpróbáltam a Lime-tól számlát kérni, de az ügyfélszolgálat nem adott választ arra, hogy ez lehetséges-e, a rendszerben pedig nem találtam semmilyen funkciót, ami erre lehetőséget adna. Ez elég problémás, mivel így nem igazán találni arra utaló jelet, hogy a magyarországi bevétel után megfizetnék az áfát és az iparűzési adót. Máshol voltak már ezzel gondok, Új-Zélandon például nem voltak hajlandók megmondani, hogy megfizetik-e az áfa ottani megfelelőjét.

A rendszert Budapesten használva semmilyen jel nem utal arra, hogy bármilyen adót fizetnének. A rendszer a kártyás fizetés után ad egy “nyugtát”. Ez szép megfogalmazás, csak semmi köze a nyugtához, semmilyen formai követelménynek nem felel meg, például nincs sorszáma, nem tüntetik fel rajta a szolgáltatás nettó árát és áfa tartalmát. Ez semmivel nem több, mint egy papírcetli, még a megbuherált ferencvárosi parkolóautomaták is jogkövetőbben működnek ennél.

A roller kölcsönzés után a pénz azonban nem a magyar Lime Technology Kft.-hez vagy a fővárossal kapcsolatot tartó Explico Zrt.-hez kerül. De még csak nem is a holland Lime Network B.V.-hez, hanem a San Francisco-i Lime emeli le. Márpedig ők akkor sem tudnának Európában áfát fizetni, ha szeretnének, hiszen ezt csak európai cég teheti meg. Ugyan van európai cég, mégsem ez emeli le a díjat.

Ez nem egy lehetetlen technológiai probléma, minden más platform alapú közlekedési eszköz megosztó ad számát: a Blinkee City elektromos robogó kölcsönző cég alkalmazásában kérni lehet az áfás számlát, a GreenGo és Mol Limo használat után pedig automatikusan elektronikus számlát küld e-mailben.

Ez alapján erősen kétséges, hogy a Lime befizeti-e egyáltalán a 27 százalékos áfát a magyarországi tevékenysége után. A cég a jelek szerint nem tartja be az áfatörvény számlaadási előírásait.

Felhasználóként kértem az ügyfélszolgálatól számlát is, erre nem is reagáltak. Már eleve gond, hogy nem adnak számlát, hiszen ez kötelező lenne. De hogy ilyen kérésre sem reagálnak, az a magyar adószabályok megsértése.

Hiányos az ügyféltájékoztatás is. Bár magyarországi felhasználók is letölthetik a cég alkalmazását, az oldalán hiányoznak a Magyarországra vonatkozó általános szerződéses feltételek és a legalapvetőbb információk^*A nem magyarországi, de hazánkban szolgáltatást nyújtó, ide értékesítő cégekre is vonatkozik számos – egyébként minden országban a tisztességesen eljáró cégek által szinte mindig betartott – elvárás. Ilyen az üzemeltető cég neve, elérhetősége és hasonlók. Ezekről részletesebben itt érdemes olvasni: https://www.andijung.hu/egyeb/kotelezo-elemek-feltuntetese-honlapon-impresszum/. Míg az amerikai felhasználóknak legalább megadnak egy telefonszámot, másoknak már nem jár. Alapvető információkat sem adnak meg, például hogy mennyi a roller végsebessége – a cég egyik alkalmazottjának Quora válasza alapján 24 km/óra. Ez nem ígér sok jót, ha valakinek problémája lenne a céggel.^*Nem ritka, hogy a hasonló, Szilícium-völgyi cégek szabadosan értelmezik az európai fogyasztóvédelmi, adózási és egyéb szabályokat. Ilyen esetben kellemetlen lehet, ha valaki jogvitába kerül a céggel, hiszen egy láthatatlan és megfoghatatlan céggel hadakozhat, amivel sokszor csak egy e-mail címen keresztül lehet kapcsolatba lépni. Csak egy példa: az egy perces tesztutunk során rögtön átvágott a cég, a 250 forintos alapdíjon felül leszámlázott két percet.

Törvényen kívül, e-rolleren

Az egyik legnagyobb probléma a Lime e-rollerével, hogy a guruló eszközzel nem tud mit kezdeni a magyar közlekedési szabályrendszer. Az üzemeltetők sem magyarázzák el a fogyasztónak, hogy mit adnak bérbe, és az minek számít a hatályos jogszabályok szerint, és hol, hogyan lehet azt egyáltalán szabályosan használni.

A KRESZ szerint első ránézésre sok minden lehet egy ilyen e-roller: lassú jármű, segédmotoros kerékpár vagy esetleg nem is jármű? Megkérdeztük az ORFK-t is, de még választ nem kaptunk tőlük az elmúlt napokban. 

Két lehetőség van:

1. Ha a motor teljesítmény 300 W-nál nagyobb, és 4 kW-nál kisebb, akkor segédmotornak minősül a Lime, és tilos vele a járdán közlekedni. De ha ebbe a tartományba esik a motor teljesítménye, akkor csak megfelelő európai típusjóváhagyás esetén lehet vele közúti forgalomban részt venni. Mivel a Lime erről nem nyilatkozik, az eszköz gyártója pedig ismeretlen, egy rendőrségi eljárás során ezt nem tudja egy kölcsönző felmutatni, így ebben az esetben nem használható közúti forgalomban.
2. Ha 300 W-nál alacsonyabb a teljesítménye, akkor alapvetően nem számít semmilyen járműnek, így  – akár csak egy hagyományos rollerrel – lehet használni vele a járdát. A Lime honlapja alapján úgy tűnik, hogy 250 W-os motorja van a Lime-nak, tehát ebbe a kategóriába esik. Csakhogy a KRESZ szerint a kerékpár “olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti”. Ezek alapján lehet, hogy valójában egy biciklivel van dolgunk.

Ezek alapján tilos a Lime-al a járdákat használni, hiszen kerékpárral csak akkor lehet járdán közlekedni, ha az úttest arra alkalmatlan, és akkor is csak maximum 10 km/órával. A kerékpárutakat ezek alapján szabályosan használhatják az e-rolleresek. Ez komoly probléma, mert igen balesetveszélyesek a 20-25-tel száguldó rollerek, amiknek apró kerekeivel ráadásul könnyen el is lehet esni.

A rollerek gyenge fékjeire sokan panaszkodnak, itt lehet a halálos balesetek elrettentő példáit olvasni. Nem véletlen, hogy a járdákról egyre több országban a tiltást választják: a párizsi járdákról szeptembertől tiltják ki ezeket a kétkerekűeket, de még a kaliforniai Venturában is így döntöttek. Madridban már tavaly betiltották az e-rollereket, miután egyetlen év alatt 273 balesetet okoztak ezek, köztük 3 halálosat. Az Egyesült Államokban úgy becsülik, 1500 balesetért okolhatók ezek a különösen veszélyes kétkerekűek.

Munkavállalók nélkül

A Lime azért tudott olyan gyorsan terjedni a világban, mert minimális saját céges infrastruktúrára van szüksége, alig vannak foglalkoztatottjai. Míg például a budapesti e-autós és e-robogós cégeknek saját alkalmazottaik vannak arra, hogy feltöltsék a járműveket, a Lime ilyennel nem foglalkozik. Létrehoztak egy honlapot, ahol jelentkezni lehet a töltések elvégzésre. Itt online “képzést” is adnak, tehát néhány oldalnyi információ átlapozása után már lehet is menni pénzt keresni. Információink szerint egy feltöltésért 500-800 forintot fizetnek, attól is függően, hogy mikor helyezik ki a töltő munkavállalók az utcára.

A Lime esetében tehát az innováció nem technológia – és valóban, a felhasznált eszközök igen egyszerűek -, hanem az üzleti modell. Sok platformalapú céghez hasonlóan – Uber, Airbnb és hasonlók – kiiktatják a fix munkaerőköltségeket, a jogszabályok betartására pedig nem fordítanak túl nagy figyelmet, így összességében skálázható, gyorsan terjedő rendszer jön létre. (A másik oldalon viszont kifejezetten sok rossz minőségű állást hoznak létre.^*Becslések szerint ma már a félmilliárd európaiból 3 millióan dolgoznak ezekben a szociális biztonság, (beteg)szabadság, munkaidő nélküli, rosszul fizetett állásokban.)

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNagyot gurítanának BudapestenElhúzódnak az egyeztetések, de ha minden igaz, a turisztikai főszezon kezdetén elindul az első elektromosroller-megosztó a fővárosban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkDühbe gurul a város?Az elektromos rollerek valószínűleg a mindennapok részévé válnak, konfliktusokat okoz azonban a városlakókkal, ha a kölcsönzőcégek túltolják a biciklit.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet adóelkerülés Budapest európai uniós támogatás közlekedés Lime Olvasson tovább a kategóriában