Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. március 5. 13:14 Közélet

Nem a gazdaságpolitika miatt, hanem annak ellenére megy jól a magyar gazdaság

Amióta van tőkepiac, azóta él az igény az értékpapírok kockázatának felbecslésére, és ennek tesznek eleget a hitelminősítő intézmények. Kockázatosnak tartott papírokkal is kereskednek, sőt az izgalmat élvezők direkt szeretik az ilyeneket. Persze a BB vagy pláne B kategóriás vállalati kötvénybe vagy ilyen besorolású állampapírba való befektetésük fejében szép magas hozamot is várnak. Aki pedig nem akar spekulálni, a biztonságot kedveli, az fektessen svájci vagy német állampapírba, amelyek a hitelminősítőknél AAA, vagyis csillagos ötös besorolást élveznek.  

Ám honnan tudják biztosra a Fitch, Moody’s vagy a S&P elemzői, hogy melyik papír (pontosabban a mögötte álló kibocsájtó) középtávon milyen mértékű kockázatot képvisel? Nem tudják, hiszen ki tudhatja, hogy mit hoz a jövő. Mégis adnak végül egy osztályzatot a papírt kibocsájtó tőkepiaci szereplő adatainak modellezése, a róla szóló hírek, valamint az ügyletet érintő gazdasági-pénzügyi folyamatok várható alakulására vonatkozó szakmai becslésük alapján.

A magyar állam a három nagy, világszerte ismert hitelminősítő közül kettőtől felminősítést jelentő besorolást kapott a napokban. A harmadik, a Moody’s majd később dönt, az lehet felminősítő vagy az addigit helybenhagyó, aligha rontana a magyar állampapírok besorolásán.

 

A pénzügyek iránt érdeklődők jól tudják, de érdemes mindig elmondani, hogy nem az az adott országot minősítik (fel vagy le). Élőszóban valóban azt szoktuk mondani, hogy „az olaszokat leminősítették”, pedig nem Itáliáról, nem általánosságban az olasz gazdasági teljesítményről szól a besorolás, csupán az olasz állam (a „szuverén”) nevében kibocsájtott fizetési ígéretről, annak középtávú megbízhatóságáról.

Esetünkben a magyar állami papírok csődkockázati besorolása (long-term foreign- and local-currency issuer default rating) javult, legutóbb a Fitchnél, a BBB mínusz szint helyett most BBB lett. Aztán majd ha minden jól megy, akkor a következő értékelés eredményeként jöhet egy “pozitív kilátások” megjegyzés, és azt követően a BBB plusz osztályzat. És ha még továbbra is optimisták a magyar állammal foglalkozó elemzők, akkor talán A mínusz besorolást javasolnak majd a hitelminősítő intézet illetékes bizottságának. Ha az jóváhagyja a stáb javaslatát, akkor hivatalosan közzéteszi az újabb felminősítést a hozzáfűzött magyarázattal, az éppen hivatalban levő pénzügyminiszter pedig megveregeti a saját vállát, esetleg elejt egy jó szót a szigorú, ám igazságos hitelminősítőkről.

Leminősítés esetén Európa keleti felében a kormányzati kommünikék viszont a hitelminősítő intézményt hozzá nem értő, rosszul tájékozott társaságként marasztalják el. Panaszkodós kultúrájú országban még arra is célozgatnak, hogy lám azok is pikkelnek az országra. Mivel a kétezres évek elején még az A osztályban szerepelt a magyar állampapír-besorolás, jó sok leértékelési döntést élhettünk meg; tessék elolvasni az elmúlt évek rating-eseményei kapcsán kiadott magyar kormányközleményeket – nagyon szórakoztatóak.

Noha persze nem annyira az országról, csak annak kormányzatáról szól a ítélet, az ország gazdasági helyzete és kilátásai részét képezik az osztályzati besorolásnak. Végül is a gazdaság termeli meg azt az elsődleges jövedelmet, amelyre az állam adóalapként tekint, és pontosan annak fedezetével bocsájt ki három vagy öt vagy akár húsz éves lejáratú államkötvényt, azaz fizetési ígéretet. A felértékelés tehát kétség kívül örömteli hír.

Az örömet nem elrontva, érdemes azonban néhány megjegyzést tennünk. Az egyik:

a most megemelt állampapírbesorolás (BBB) még mindig a leggyengébb a visegrádi államok között – nem is kicsit, nagyon.

A lengyel államé A mínusz, vagyis két fokozattal magasabb (hacsak a közeljövőben őket is feljebb nem minősítik, mert akkor megint maradna a különbség). A szlovák állampapíroké ennél is kettővel jobb: A plusz. És hát igen, a cseheké azokénál is kettővel jobb: AA mínusz. Van hova fejlődnünk.

A másik – talán ünneprontó – megjegyzés, hogy BBB szuverén besorolásra volt már példa a mi életünkben, noha tényleg elég régen: a Fitch 1997 júniusában, a S&P 1998 decemberében adott ilyen kockázati besorolást a magyar államnak. Pedig akkor hazánk még nem volt tagja az Európai Uniónak, nem részesültünk abban az irdatlan tőke- és jövedelem-transzferben, amelyre a tagságunk jogosít fel, és amelynek hála, 2019-re nagyot csökkent külső pénzügyi kitettségünk, eladósodottságunk. Szóval csaknem húsz évvel ezelőtti szintre jöttünk vissza: ez bizony első hallásra (és másodikra is) elég meglepő, és a most hivatalban lévőktől több szerénységet tenne indokolttá.

A harmadik már inkább pozitív megjegyzés az olvasónak. A közzétett osztályzat ugyan a fő érdekesség, ám érdemes elolvasni a hitelminősítők néhány oldalas közleményeit, nem csak a gyorshírt. Amint korábban a S&P, a Fitch is felsorolja kommünikéjében azokat a gazdasági, pénzügyi tényezőket, amelyek a legnagyobb súllyal szerepelnek a minősítést megalapozó makrogazdasági modellben, bemutatja e tényezők várható középtávú alakulását, trendjét.

Esetünkben a nettó külső adóssága alakulása, a GDP növekedése, a folyó fizetési és tőkemérleg még meglevő (bár némileg mérséklődő) többlete, az adósságszolgálati teher és néhány más fontos egyensúlyi adat valóban ismét olyan, amely a BBB csoportba tartozó országok értékeihez közeli, esetenként azok átlagánál jobb. A középtávú kockázatok között a hitelminősítő megemlíti az általános európai lassulást és különösen a számunkra fontos német piac korábbinál szerényebb bővülését. Az elemzés alapos, és jórészt egybevág más intézmények, kutatóhelyek prognózisaival. Mindezek alapján a minősítő intézmény makrogazdasági modellje BBB plusz besorolást hozott ki. Az már csak egy fokkal maradna el az A mínuszos lengyel ratingtől.

Ez valóban jó hír, és megerősíti azt, amit más forrásokból naponta megtudhatunk: a magyar gazdaság jobban teljesít. Akkor azonban arra a logikus kérdésre kell még választ találni, hogy miért nem BBB plusz a magyar szuverén kockázati besorolás? A válasz kiolvasható a Fitch közleményéből: a makrogazdasági regressziós modellhez képest a rating-bizottság egy osztályzattal lejjebb állapította meg a magyar állapapírok besorolását,

tekintettel a Magyarországgal összehasonlítható csoporthoz mért „gyengébb gazdaságpolitikai hitelességre, az unortodox, előre nem látható és pro-ciklikus gazdaságpolitikai lépésekre, figyelembe véve az adott gazdaságnak a többihez képest kisebb növekedési potenciálját”.

Ez utóbbi ugyan nem jó hír, ám mi itt jól tudjuk, hogy a magyar gazdaság természetes növekedési képessége bizony messze alatta van a rendkívül kedvező legutóbbi negyedéves adatoknak. És persze az sem jó hír, hogy a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága, improvizáló és kapkodó jellege visszahúzza Magyarország szuverén kockázatát. Ám a magyar gazdaság jobban teljesít. No, nem a gazdaságpolitika miatt, annak ellenére. Elvileg viszont az utóbbin könnyebb változtatni, mint a gazdaság reálteljesítményén.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa Kádár elvtárs eltűnik, káosz jön utána? - Bod Péter Ákos arról, hogy mi vár ránk a választások utánA legnagyobb bűn az uniós pénzek lenyúlása és a verseny kiiktatása, a legnagyobb veszély, hogy kimaradunk az EU következő fejlődési periódusából. G7 podcast!

Közélet bod péter ákos ekonomi elemzés hitelminősítés Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Wiedemann Tamás
2019. március 12. 16:35 Közélet

Világszerte leparancsolták a levegőből a Boeing legfelkapottabb gépét

Percről-percre változik a helyzet: egyre több országban tiltják be a Boeing 737 MAX típusú gépek repülését.

Tóth István János
2019. március 11. 14:13 Közélet

Az MTA megcsonkításának egy lehetséges magyarázata

Lehet, hogy annál egy fokkal ravaszabb a Fidesz, mint amit a felszínen látunk. Bemutatunk egy értelmezést, ami szerint ez a történet is a pénzről szól.

Wiedemann Tamás
2019. március 9. 12:40 Közélet

Győzött a fizika, máris megjelentek az újabb repedések a hatvani bicikli úton

"Kiderült, hogy nem is olyan egyszerű bicikliutat építeni", mondta a Duna Aszfalt képviselője.

Fontos

Torontáli Zoltán
2019. március 17. 07:37 Élet

A rendszerváltás környéki seftelés remek üzleti iskola volt, amely ma hiányzik

Egyre közelebb kerülnek a nyugdíjhoz a nyolcvanas évek végének legjobb üzletkötői, és nem látszik az utánpótlás.

Wiedemann Tamás
2019. március 15. 14:51 Adat

Nehéz lesz utolérni Ausztriát, ha ott 22-szer több szabadalmi kérelmet nyújtanak be

Nagyon kevés a magyarországi szabadalmi kérvény, és azokat is a multik adják be. A statisztikákból is látszik, milyen nagy verseny van az önvezető autók fejlesztésében.

Hobot Péter Avatar
2019. március 14. 12:51 Élet

Nem lehetsz igazán sikeres, ha a pénz miatt dolgozol

Azok válnak sikeresebbé, akik hivatásként tekintenek a munkájukra, állítója a Yale professzora. A vezetőknek sem árt, ha odafigyelnek arra, hogy az alkalmazottaik értéknek lássák a saját munkájukat.