Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2019. január 18. 06:53 Közélet, Vállalat

Földbe döngölt egy céget a kormány, majd letette előtte a fegyvert

Törekszik arra a kormány, hogy minden évben kapjanak Erzsébet-utalványt a nyugdíjasok – mondta Gulyás Gergely miniszter a november végi kormányzati tájékoztatón. Ezzel azt igyekezett ellensúlyozni, hogy 2016-tal és 2017-tel szemben decemberben nem küldött a kormány karácsonyi ajándékot az időseknek. (Merthogy tavaly húsvét – és a választások – előtt már megtette.)

Ez a juttatás olyan fontos szerepet kapott a kormányzati kommunikációban, hogy Orbán Viktor is megemlítette, amikor a kormányfő 2017 májusában felkereste Nagygécen „Bözsi nénit” a nemzeti konzultáció keretében. (Ez a felvételen 2 perc 10 másodpercnél hallható.)

Nemzeti Konzultáció Bözsi nénivel // National Consultation with "Bözsi néni"

Közzétette: Orbán Viktor – 2017. május 5., péntek

Ehhez képest nagy fordulat, hogy tavaly december 21-én az utalványokat, illetve a kártyát kibocsátó Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. közölte: január 1-jétől megszünteti mind a papíralapú, mind az elektronikus utalványok kibocsátását. Igaz, akkor már tudni lehetett, hogy a kormány 2019-től megszünteti a legtöbb cafeteriaelem adókedvezményét, így idén sok más mellett az Erzsébet-utalvány után is ugyanakkora közterhet kellett volna befizetni, mint a bér után. Az igazán nagy tömegek által igénybe vett elemek közül csak a SZÉP-kártya adókedvezménye maradt meg, emellett pedig még a sport- és kulturális eseményekre szóló belépők adómentességének fenntartása érdemel említést.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegszünteti a legtöbb cafeteria-elemet a kormányEmellett csökken a munkáltatók által fizetendő szocho, és átalakul annak kedvezményrendszere is.

Ebből azonban még nem következett volna az Erzsébet-utalvány beszántása. A szintén béren kívüli juttatásokkal foglalkozó, de a legjövedelmezőbb cafeteriaelemek forgalmazásától jogszabályokkal távol tartott Edenred Magyarország például nem vonult ki a piacról azt követően sem, hogy nem bocsáthatott ki étkezési utalványokat. Több évig tartott ugyan, míg a jelenleg egyebek mellett ajándékutalványokat forgalmazó cég összeszedte magát a korábbi tevékenységének romjain, de 2017-ben 1,16 milliárd forintos forgalom mellett már 61 milliós adózott nyereséget termelt. Ez nagy fordulat azok után, hogy 2012 és 2016 között összesen 662 milliós veszteség jött össze.

A cég természetesen meglátta a lehetőséget a bevezetése óta stabilan az egyik legnépszerűbb béren kívüli juttatásnak számító Erzsébet-utalvány megszüntetésében. Ha most felmegyünk a honlapjára, akkor az „Erzsébet utalvány helyett Edenred!” jelmondatot olvashatjuk a legnagyobb betűkkel. Egyelőre nem tudni, hogy a kormány akar-e idén utalványokat küldeni a nyugdíjasoknak, de mivel két választás is lesz (tavasszal európai parlamenti, ősszel önkormányzati), nem lenne meglepő, ha valamivel kedveskedni akarna nekik. Erzsébet-utalványt ugyebár már nem küldhet, olyan kártyát pedig praktikus okokból nem, mint amilyet például az OTP Pénztárszolgáltató bocsát ki.

A papírutalványoknál valószínűleg az Edenred a piacvezető, de ironikus lenne, ha ilyeneket küldene a kormány a nyugdíjasoknak. (Persze az is elképzelhető, hogy az Erzsébet Utalványforgalmazó ad majd ki utalványokat direkt erre a célra.) A cég egyike annak a három francia utalványszolgáltatónak, amely alól a kormány 2011 végén kihúzta a jól jövedelmező, akkoriban 200 milliárd forintosra becsült piacot, hogy az űrt az állami-szakszervezeti*a cég tulajdonosa a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány, amelyet a kormány és a szakszervezetek alapítottak Erzsébet Utalványforgalmazó tölthesse be.

A francia cégek közül mára egyedül az Edenred maradt a piacon, a Cheque Déjeuner és a Sodexo kivonult. Ettől függetlenül mindegyik megtámadta a Világbank bíróságnak megfelelő vitarendező szervezeténél a magyar államot egy 1987-es államközi, a befektetések védelméről szóló szerződésre hivatkozva. Elsőként az Edenred pere ért véget 2016 decemberében, kamatok nélkül számolva 23 millió eurót, akkori árfolyamon 7,3 milliárd forintot ítéltek meg a vállalatnak. Erre jött rá a kamatokon kívül a perköltség, így Magyarországnak összességében 10,1 milliárd forintot kellett kifizetnie.

A G7 korábbi cikkében bemutatott számítás szerint 

Magyarország összességében várhatóan közel 13 milliárd forintot veszít az utalványrendszer átalakításával.

Közel 6 milliárdos veszteség abból keletkezett, hogy az Erzsébet Utalványforgalmazó 98 százalékkal kevesebb társasági adót fizetett, mint a francia utalványos cégek azonos idő alatt, emellett pedig a kártérítések és perköltségek már ismert, illetve valószínűsíthető összegével számoltam. A másik oldalon természetesen figyelembe vettem az Erzsébet Utalványforgalmazó hasznát, amelyet nagyobbrészt rászorulók üdültetésére fordított.

A kormány számára ugyanakkor valószínűleg máshogy néz ki a matek, mert a kormánypárti sajtótermékek évekig tömve voltak az Erzsébet-utalvány és az Erzsébet-program*ennek keretében történt a rászorulók üdültetése és étkeztetése hirdetéseivel és PR-anyagaival. A Fidesz számára ez annyira kényes ügynek számított, hogy amikor pár évvel ezelőtt egy bírósági döntés nyomán az a veszély fenyegetett, hogy nyilvánosságra kell hozni a reklámszerződéseket, a parlament ezt egy gyors törvénymódosítással megakadályozta.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre többe kerül Orbánék elsietett szabadságharcaÚjabb pert vesztett Magyarország az ételutalványok rendszerének átalakítása miatt, ami a G7 számításai szerint közel 13 milliárd forint veszteséget okozhatott.

Az utalvánnyal a magyar tulajdonú kiskereskedelmi láncokat is előnyös helyzetbe lehetett hozni, egy ideig ugyanis csak ők kapták meg az elfogadási jogot. A multik előtt csak komoly lobbizás után nyitottak meg ezt a lehetőséget.

Idehaza tehát minden simán ment, nem úgy külföldön. Egy uniós kötelezettségszegési eljárás végén, 2016-ban az Európai Bíróság kimondta: az Erzsébet-utalvány és a SZÉP-kártya feltételrendszere nem egyeztethető össze az uniós joggal. Nem sokkal később Orbán Viktor erre hivatkozva jelentette be a cafeteriarendszer megszüntetését, erre azonban abban az évben nem került sor. Ráadásul a SZÉP-kártya továbbra is fennmarad, ennek fényében még inkább meglepő, hogy az Erzsébet-utalványt feladta a kormány.

Mit választanak majd a vállalkozások és a dolgozók az Erzsébet-utalvány helyett? Fata László, a Cafeteria Trend szakértője szerint a cégek még keresik a megoldásokat, jellemzően az ajándék utalványokat fogják a kínálatba tenni. Ezekből nemcsak élelmiszert, hanem egyebek mellett ruhát, cipőt, vegyi árut is lehet vásárolni. Persze ezeknek már nincs adózási előnyük a bérhez képest, így a munkáltató dönthet úgy, hogy a szóban forgó összeget hozzácsapja a fizetéshez, azaz megszünteti a béren kívüli juttatást.

Az utalványoknak főleg ott lehet szerepük, ahol a dolgozók választhatnak a különböző cafeteriaelemek közül, és nem tudják vagy akarják a teljes keretösszegét szétosztani a megmaradt adómentes és kedvezményes adózású elemek között.

Az Edenred optimista. „Azt látjuk, hogy ügyfeleink 75 százaléka az egyes meghatározott juttatások adókedvezményének megszűnése ellenére sem hagy fel ezekkel, hanem továbbra is a megszokott módon nyújtják őket munkavállalóiknak” – mondta január elején Balázs Krisztián, az Edenred Magyarország ügyvezető igazgatója. Hozzátette: az már az adókedvezmények ez évi eltörlését életbe léptető, tavaly nyári jogszabályváltozásokat követően érzékelhető volt, hogy a munkaadók többsége nem fogja beépíteni a bérbe a dolgozói juttatásokat.

A piaci viszonyok alapján is erősen valószínű, hogy a cég lehet az Erzsébet-utalvány megszüntetésének egyik nyertese – még akkor is, ha nem küld majd Edenred-utalványokat a kormány a nyugdíjasoknak. 

A jelek szerint tehát kifizetődik, hogy a másik két földbe döngölt francia szolgáltatóval szemben nem vonult ki a magyar piacról.

Különösen azt is figyelembe véve, hogy a magyar adófizetők 7,3 milliárd forinttal kárpótolták a vállalatot az Orbán-kormány erőszakos piacfoglalása után.

Közélet Vállalat cafeteria Edenred Erzsébet-utalvány kormány Orbán Viktor per Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2021. szeptember 20. 06:00 Közélet

Indul a Helyközi Járat, együtt szállítjuk a vidéki híreket

Sajtótörténeti pillanat? Hat magyar szerkesztőség fogott össze, hogy minél több emberhez jussanak el a vidék ügyei. Szeptember 20-án indul a Helyközi Járat, az Átlátszó, a G7, a Magyar Hang, a Mérce, a Partizán és a Szabad Pécs közös projektje. A Partizán által életre hívott együttműködés célja, hogy minél alaposabban mutassuk be a Budapesten túli világot, amely eddig méltatlanul kevés figyelmet kapott.

Zemplényi Antal
2021. szeptember 16. 16:06 Közélet

Mikor túl drága egy orvosi kezelés ahhoz, hogy kifizesse az állam?

Senki sem szereti, ha nem jut pénz egy új egészségügyi technológiára, de súlyos következményei lennének, ha nem húznák meg valahol a határt.

Avatar
2021. szeptember 16. 06:43 Közélet

Mégsem aszfaltoznak a Szigetcsúcson, de az erdőt így is meg kell menteni

Az utolsó percben fékezett a kormány, nem lesz a Dunakanyar talán legszebb helyén erdőkárosító turisztikai strandfejlesztés. Megoldás mégsem körvonalazódik.

Fontos

Hajdu Miklós
2021. szeptember 19. 17:03 Adat

Egy órát sem kell utazni, és egészen megváltoznak az életkörülmények az országon belül

Észak-Magyarország több szempontból is az unió egyik legkedvezőtlenebb életkilátásokkal kecsegtető régiója, de más hazai térségekben sem sokkal jobb a helyzet.

Torontáli Zoltán
2021. szeptember 19. 07:11 Adat

Tényleg olcsóbb a Lidl külföldön?

Elvégeztük ugyanazt a nagy bevásárlást egy francia és egy magyar Lidlben, és az eredmény több szempontból is tanulságos lett.

Hobot Péter
2021. szeptember 18. 16:25 Világ

Az arab világ alapjait változtatja meg az afganisztáni kivonulás

A konfliktusok súlypontja a Közel-Keletről Afganisztán felé tolódik, ahol Kína és Pakisztán, illetve India és Irán szövetsége nézhet szembe egymással.