A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) a letelepedési kötvényprogramon keresztül 19 955 külföldinek adott tartózkodási vagy letelepedési engedélyt. Összesen 24 engedély szűnt meg, ebből azonban csak hatot vont vissza a bevándorlási hivatal saját döntése alapján, miután valamelyik magyar szakhatóság kifogást emelt az illető ellen.
Egy ember esetében más európai uniós tagállam hozott kiutasító döntést, amit a magyar hatóságnak automatikusan végre kellett hajtania. További 13 külföldi önként kérte a tartózkodási vagy letelepedési engedélyének a visszavonását, ketten elhaláloztak, ketten pedig elváltak. Utóbbi esetben az történhetett, hogy családegyesítés címszó alatt kapta meg a kötvényt jegyző külföldi házastársa az engedélyt, majd miután elváltak, elvesztette ezt a jogosultságát.
Érdemes ezeket a számokat összevetni az összes engedélykérelemmel. A BMH-nál a legutolsó, 2017-es összesített statisztika szerint a tartózkodási és a letelepedési engedélykérelmek 6,4 százalékát utasították vissza.*Tartózkodási engedély, nemzeti tartózkodási engedély, EK letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély és ideiglenes letelepedési engedély iránt 67 234 kérelmet adtak be, és ebből 51 652 kérelmet fogadott be a bevándorlási hivatal. 3313-at pedig elutasított.
A letelepedési kötvényesek esetében 24-et vontak vissza, de ha ehhez hozzáadjuk az eleve elutasított 35 külföldi számát, akkor az arány 0,29 százalékra jön ki, vagyis
22-szer megengedőbb a hivatal a kötvényesekkel, mint más bevándorlókkal.
Fontos megjegyezni, hogy a 2017-es statisztikákban a letelepedési programban részt vevők is benne vannak. Vagyis, ha a 6,4 százalékos arányból kivonnánk a kötvényesek számát, akkor még nagyobb lenne a különbség.
Ez azért érdekes, mert a kormány folyamatosan azt kommunikálta, hogy nagyon szigorúan ellenőrzi a letelepedési kötvényprogramban részt vevőket. Pintér Sándor belügyminiszter azt mondta, hogy négyszeresen szűrőn kell átesniük. A bevándorlási hivatalon felül ez a rendőrség, a Terrorelhárítási Központ és az Alkotmányvédelmi Hivatal.
Hogyan lehet az, hogy 22-szer kisebb eséllyel akadtak fent kötvényesek a hatóságok szigorán, mint más külföldi, aki tartózkodási engedélyt akart kapni Magyarországon? Már korábban is sejteni lehetett, hogy a kötvényes bevándorlókat alig ellenőrzik a magyar hatóságok. A programot eleve úgy alkották meg, hogy nyolc, majd később 30 napjuk volt a magyar hatóságoknak a kérvények feldolgozására, a tartózkodási engedélyek kiadására és a nemzetbiztonsági ellenőrzésre.
Magyar állampolgárok esetében is legalább egy hónapot vesz igénybe a nemzetbiztonsági ellenőrzés, külföldiek esetében ez még tovább tart, és eleve nehéz húszezer embert alaposan átvilágítani.
A BMH-tól eredetileg azért kértem a friss adatokat, mert egy korábbi statisztikájuk szerint 332 államkötvény hiányzik a rendszerből. A mostani adatközlés alapján a hiányzó állampapírok száma 211-re csökkent.
Egyébként – ahogy korábban megírtuk – a valóságban mintegy 30 kötvény hiányozhat fizikailag is a rendszerből, csak a BMH nem ellenőrizte a közvetítő cégek adatszolgáltatását.
Azt gondoltuk, hogy a hivatal pótolta a hiányosságot, de úgy tűnik, hogy a letelepedési kötvényprogram Magyarország legmegengedőbb bevándorlási programja volt.
A letelepedési kötvényprogram 2017 szeptemberében ért véget, négy évig tartott. Összesen 6543 külföldi kapott életre szóló letelepedési vagy tartózkodási engedélyt, 13 300-an pedig családtagként kapták meg a magyar papírokat.
Az állam több milliárd forintot bukott a programon, a nyolc Fidesz-közeli, többségében offshore közvetítő vállalkozás pedig 162 milliárd forintot nyert az Orbán-kormány bevándorlási programján.
