Tavaly függesztette fel a kormány a letelepedési kötvényprogramot, amely négy évig futott. Összesen 19 855 Európai Unión kívüli állampolgár fektetett 300 ezer*A 2013-ban induló program eleinte 250 ezer eurós befektetést írt elő. Ekkor tartózkodási engedélyt kaptak a külföldiek, majd fél év múlva igényelhették a letelepedési engedélyt. 2015-ben módosultak a jogszabályok, 300 ezer euróra emelkedett a kötvény ára, viszont azonnal megkapták a külföldiek a letelepedési engedélyt. A kormány tovább liberalizálta a programot. Családegyesítés címszó alatt nem csak az egy háztartásban élő kiskorú gyermekek, hanem a külön élő nagykorú gyermekek, sőt a nagyszülők is megkapták a magyar letelepedési engedélyt. eurót magyar letelepedési kötvényekbe, hogy cserébe letelepedési engedélyt kapjon (azt már nem tudni pontosan, hogy közülük hányan élnek legális bevándorlóként Magyarországon, hiszen a letelepedési engedéllyel szabadon mozoghatnak az EU területén).
A programot azzal indokolta a kormány, hogy a piacinál kedvezőbb devizaforrást szerezzen a magyar államadósság finanszírozásához. Azt már eddig is lehetett tudni, hogy ez nem igaz, mert a leginkább kormányközeli üzleti körök offshore cégei és ügyvédjei jártak jól a programmal. Csakhogy még a hivatalos indoklás még annyira sem áll meg: az állam a program időtartamának nagy részében piaci alapon olcsóbban jutott volna devizához, mint letelepedési kötvényekkel.
Végre megkaptuk az Államadósság Kezelő Központtól a négy év alatt kibocsátott papírok összes sorozatára vonatkozó adatot, és ezért pontosan ki tudtuk számolni, hogy mennyit nyert vagy bukott a programon a magyar állam. Összesen 11 sorozatban bocsátott ki a magyar állam letelepedési kötvényeket, az első sorozatot 2013. június 19-én, az utolsót 2017. július 12-én.
A letelepedési papír öt éves futamidejű, euróban kibocsátott magyar államkötvény volt. A jogszabály szerint az ilyen típusú magyar papírok hozamánál 1,5 százalékkal alacsonyabb hozamot biztosít a letelepedési kötvény. Volt viszont még egy fontos szabály, ami igen szokatlan a kötvénypiacokon.
A törvény szövegébe bekerült az is, hogy legalább 2 százalékos hozamot garantál a kötvény. Vagyis, ha az ötéves euróalapú magyar állampapírok másodpiaci hozama 2 százalék alá csökken, a letelepedési kötvény hozama ezt már nem követi, a 2 százalékot mindenképpen kifizeti.
A másfél százalékos szabály miatt az első két sorozatban nyert a magyar költségvetés, a piaci finanszírozáshoz képest 10,7 milliárd forintot. De mivel 2015 után óriásit zuhantak a magyar kötvényhozamok, életbe lépett a kétszázalékos szabály. Innentől kezdve a fennmaradó kilenc sorozatban csak a veszteséget termelte. A program végéig összesen 28,2 milliárd forintot buktak a magyar adófizetők a túl drága hozamok miatt. Akkora volt a bukás, hogy az első két év nyereségét is elvitte, így a letelepedési kötvényprogram összességében
17,5 milliárd forintos veszteséget okozott a magyar költségvetésnek.
Egészen pontosan 17 531 millió forintot. Ha úgy tetszik, mint egyes letelepedési engedélyt 882 ezer forinttal támogatták a magyar adófizetők. Vagy: minden magyar állampolgár beleadott 1800 forintot.
De kik nyertek a programon, ha a magyar állam ekkorát vesztett rajta? A letelepedési kötvényeket, bár a külföldiek pénzéből jegyezték le, közvetlenül nem ők voltak az állampapírok tulajdonosai. A kötvényeket ugyanis zárt körben bocsátotta ki a magyar állam, és a papírokat csak azok a magáncégek jegyezhették le, amelyek erre engedélyt kaptak az Országgyűlés gazdasági bizottságától. Összesen nyolc vállalkozás kapott engedélyt, ezek közül hét offshore helyszínnek tartott országban volt bejegyezve.*Hungary State Special Debt Fund, Kajmán-szigetek
EURO-ASIA Investment Management Pte Ltd, Szingapúr
VolDan Investments Limited, Liechtenstein
S & Z program Limited, Liechtenstein
Discus Holdings Ltd, Málta
Innozone Holdings Limited, Ciprus
Migrat Immigration Asia Ltd, Ciprus
Arton Capital Hungary Pénzügyi Tanácsadó Kft., Magyarország
Mivel nem a külföldi állampolgárok jegyezték le a kötvényeket közvetlenül a magyar államtól, a papírok hozama értelemszerűen a közvetítő cégekhez került.*A letelepedési kötvényt diszkontáron jegyezték le a cégek, vagyis a névértékből levonták a hozamot. Az ötéves lejáratkor az állam a névérteket fizeti vissza. Erre első alkalommal idén év végén kerül sor. Például a 300 ezer eurós kötvényért a cégek 271 ezer eurót fizettek, majd lejáratkor az állam 300 ezer eurót utal. Miután az ügyfél 300 ezer eurót adott át a program elején, a hozamot már a kötvényjegyzés pillanatában realizálták a közvetítő vállalkozások.
A vállalkozásoknak az Országgyűlés kormánypárti többségű gazdasági bizottsága adta meg az engedélyeket. A főügyészség szerint a parlamenti bizottságnak nem volt semmilyen előírása az engedélyeztetésre.*A főügyészség konkrétan azt írta: a letelepedési kötvényt szabályozó törvényből „nem vezethető le olyan kötelezettség, hogy a bizottság az általa szerződéskötésre nem javasolt cégek kérelméről határozatot hozzon, azt formálisan és alakszerűen bírálja el”, amiből az ügyészség szerint az következik, hogy a törvény „a bizottság elnöke, tagjai, valamint a bizottság mellett működő ügyintézők hatás- és feladatkörére, hivatali kötelességükre nem tartalmaz rendelkezést”.Nem tudni tehát, hogy miért pont ezek, az egy kivételével offshore hátterű, cégek kapták meg az engedélyeket.
A cégek – jelenlegi árfolyamon számolva – 57 milliárd forintos bevételre tesznek szert csak a papírok hozama miatt. Ehhez jön még a szolgáltatási díj, amit a külföldiek fizettek. Cégenként eltérő volt a díj, 45-60 ezer euró között mozgott. A Kajmán-szigeteki cég 45 ezer eurós árazással dolgozott, míg a többi vállalkozás 60 ezer eurót kért az ügyintézésért cserébe.
Összesen 6540 külföldi jegyzett le a közvetítőkön keresztül állampapírt. Az ügyfelek 81 százalékát a Kajmán-szigeteki Hungary State Special Debt Fund szerezte. Ezt súlyoztuk a számításban, vagyis az olcsóbb árazással szoroztunk a megvásárolt kötvények négyötödénél. A közvetítő cégek jelenlegi árfolyamon számítva 99,2 milliárd forintnyi bevételre tettek szert az ügyfelek által fizetett szolgáltatási díjból. A magyar adófizetők a kötvények után fizetett hozamok miatt további 57 milliárd forintot fizetnek ki a magáncégeknek.
A kötvényprogram során a cégek tehát 156,2 milliárd forintnyi bevételre tettek szert a magyar államnak és a magyar Országgyűlésnek köszönhetően. Eközben a magyar állam 17,5 milliárd forintot bukott csak a kötvények túl magas hozamai miatt. A veszteségben még nincs benne a 6540 külföldi kötvényes és a 13 345 családtagjuk ellenőrzésének és az engedélyek kiadásának hatósági költsége sem. Igaz, ez utóbbi, mint számos cikkből kiderült, nem lehetett túl alapos.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
