Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás Hajdu Miklós
2018. május 23. 06:52 Közélet

Kiszámoltuk, hogy forintra mennyit bukott az állam a letelepedési kötvényeken

Tavaly függesztette fel a kormány a letelepedési kötvényprogramot, amely négy évig futott. Összesen 19 855 Európai Unión kívüli állampolgár fektetett 300 ezer*A 2013-ban induló program eleinte 250 ezer eurós befektetést írt elő. Ekkor tartózkodási engedélyt kaptak a külföldiek, majd fél év múlva igényelhették a letelepedési engedélyt. 2015-ben módosultak a jogszabályok, 300 ezer euróra emelkedett a kötvény ára, viszont azonnal megkapták a külföldiek a letelepedési engedélyt. A kormány tovább liberalizálta a programot. Családegyesítés címszó alatt nem csak az egy háztartásban élő kiskorú gyermekek, hanem a külön élő nagykorú gyermekek, sőt a nagyszülők is megkapták a magyar letelepedési engedélyt. eurót magyar letelepedési kötvényekbe, hogy cserébe letelepedési engedélyt kapjon (azt már nem tudni pontosan, hogy közülük hányan élnek legális bevándorlóként Magyarországon, hiszen a letelepedési engedéllyel szabadon mozoghatnak az EU területén).

A programot azzal indokolta a kormány, hogy a piacinál kedvezőbb devizaforrást szerezzen a magyar államadósság finanszírozásához. Azt már eddig is lehetett tudni, hogy ez nem igaz, mert a leginkább kormányközeli üzleti körök offshore cégei és ügyvédjei jártak jól a programmal. Csakhogy még a hivatalos indoklás még annyira sem áll meg: az állam a program időtartamának nagy részében piaci alapon olcsóbban jutott volna devizához, mint letelepedési kötvényekkel.

Végre megkaptuk az Államadósság Kezelő Központtól a négy év alatt kibocsátott papírok összes sorozatára vonatkozó adatot, és ezért pontosan ki tudtuk számolni, hogy mennyit nyert vagy bukott a programon a magyar állam. Összesen 11 sorozatban bocsátott ki a magyar állam letelepedési kötvényeket, az első sorozatot 2013. június 19-én, az utolsót 2017. július 12-én.

A letelepedési papír öt éves futamidejű, euróban kibocsátott magyar államkötvény volt. A jogszabály szerint az ilyen típusú magyar papírok hozamánál 1,5 százalékkal alacsonyabb hozamot biztosít a letelepedési kötvény. Volt viszont még egy fontos szabály, ami igen szokatlan a kötvénypiacokon.

 

A törvény szövegébe bekerült az is, hogy legalább 2 százalékos hozamot garantál a kötvény. Vagyis, ha az ötéves euróalapú magyar állampapírok másodpiaci hozama 2 százalék alá csökken, a letelepedési kötvény hozama ezt már nem követi, a 2 százalékot mindenképpen kifizeti.

 

A másfél százalékos szabály miatt az első két sorozatban nyert a magyar költségvetés, a piaci finanszírozáshoz képest 10,7 milliárd forintot. De mivel 2015 után óriásit zuhantak a magyar kötvényhozamok, életbe lépett a kétszázalékos szabály. Innentől kezdve a fennmaradó kilenc sorozatban csak a veszteséget termelte. A program végéig összesen 28,2 milliárd forintot buktak a magyar adófizetők a túl drága hozamok miatt. Akkora volt a bukás, hogy az első két év nyereségét is elvitte, így a letelepedési kötvényprogram összességében

17,5 milliárd forintos veszteséget okozott a magyar költségvetésnek.

Egészen pontosan 17 531 millió forintot. Ha úgy tetszik, mint egyes letelepedési engedélyt 882 ezer forinttal támogatták a magyar adófizetők. Vagy: minden magyar állampolgár beleadott 1800 forintot.

De kik nyertek a programon, ha a magyar állam ekkorát vesztett rajta? A letelepedési kötvényeket, bár a külföldiek pénzéből jegyezték le, közvetlenül nem ők voltak az állampapírok tulajdonosai. A kötvényeket ugyanis zárt körben bocsátotta ki a magyar állam, és a papírokat csak azok a magáncégek jegyezhették le, amelyek erre engedélyt kaptak az Országgyűlés gazdasági bizottságától. Összesen nyolc vállalkozás kapott engedélyt, ezek közül hét offshore helyszínnek tartott országban volt bejegyezve.*Hungary State Special Debt Fund, Kajmán-szigetek
EURO-ASIA Investment Management Pte Ltd, Szingapúr
VolDan Investments Limited, Liechtenstein
S & Z program Limited, Liechtenstein
Discus Holdings Ltd, Málta
Innozone Holdings Limited, Ciprus
Migrat Immigration Asia Ltd, Ciprus
Arton Capital Hungary Pénzügyi Tanácsadó Kft., Magyarország

Mivel nem a külföldi állampolgárok jegyezték le a kötvényeket közvetlenül a magyar államtól, a papírok hozama értelemszerűen a közvetítő cégekhez került.*A letelepedési kötvényt diszkontáron jegyezték le a cégek, vagyis a névértékből levonták a hozamot. Az ötéves lejáratkor az állam a névérteket fizeti vissza. Erre első alkalommal idén év végén kerül sor. Például a 300 ezer eurós kötvényért a cégek 271 ezer eurót fizettek, majd lejáratkor az állam 300 ezer eurót utal. Miután az ügyfél 300 ezer eurót adott át a program elején, a hozamot már a kötvényjegyzés pillanatában realizálták a közvetítő vállalkozások.

A vállalkozásoknak az Országgyűlés kormánypárti többségű gazdasági bizottsága adta meg az engedélyeket. A főügyészség szerint a parlamenti bizottságnak nem volt semmilyen előírása az engedélyeztetésre.*A főügyészség konkrétan azt írta: a letelepedési kötvényt szabályozó törvényből „nem vezethető le olyan kötelezettség, hogy a bizottság az általa szerződéskötésre nem javasolt cégek kérelméről határozatot hozzon, azt formálisan és alakszerűen bírálja el”, amiből az ügyészség szerint az következik, hogy a törvény „a bizottság elnöke, tagjai, valamint a bizottság mellett működő ügyintézők hatás- és feladatkörére, hivatali kötelességükre nem tartalmaz rendelkezést”.Nem tudni tehát, hogy miért pont ezek, az egy kivételével offshore hátterű, cégek kapták  meg az engedélyeket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRogánék nem vétettek a letelepedési program szabályai ellen, mert nem voltak szabályokA letelepedési kötvényprogramba bevont offshore cégek engedélyeztetésére nem is voltak előírások, így a kormánypárti képviselők azt csináltak, amit akartak.

A cégek – jelenlegi árfolyamon számolva – 57 milliárd forintos bevételre tesznek szert csak a papírok hozama miatt. Ehhez jön még a szolgáltatási díj, amit a külföldiek fizettek. Cégenként eltérő volt a díj, 45-60 ezer euró között mozgott. A Kajmán-szigeteki cég 45 ezer eurós árazással dolgozott, míg a többi vállalkozás 60 ezer eurót kért az ügyintézésért cserébe.

Összesen 6540 külföldi jegyzett le a közvetítőkön keresztül állampapírt. Az ügyfelek 81 százalékát a Kajmán-szigeteki Hungary State Special Debt Fund szerezte. Ezt súlyoztuk a számításban, vagyis az olcsóbb árazással szoroztunk a megvásárolt kötvények négyötödénél. A közvetítő cégek jelenlegi árfolyamon számítva 99,2 milliárd forintnyi bevételre tettek szert az ügyfelek által fizetett szolgáltatási díjból. A magyar adófizetők a kötvények után fizetett hozamok miatt további 57 milliárd forintot fizetnek ki a magáncégeknek.

A kötvényprogram során a cégek tehát 156,2 milliárd forintnyi bevételre tettek szert a magyar államnak és a magyar Országgyűlésnek köszönhetően. Eközben a magyar állam 17,5 milliárd forintot bukott csak a kötvények túl magas hozamai miatt. A veszteségben még nincs benne a 6540 külföldi kötvényes és a 13 345 családtagjuk ellenőrzésének és az engedélyek kiadásának hatósági költsége sem. Igaz, ez utóbbi, mint számos cikkből kiderült, nem lehetett túl alapos.

Közélet bevándorlás letelepedési kötvény magyar állam offshore Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Fabók Bálint
2019. augusztus 23. 11:56 Közélet

Kecskéket is bevetnek az egyre súlyosabb erdőtüzek ellen Portugáliában

A mediterrán régióban egyedül Portugáliában vannak egyre pusztítóbb tüzek, több erdő ég le, mint bárhol máshol az EU-ban. Most kecskéket vetnének be ellenük.

Bucsky Péter
2019. augusztus 23. 06:54 Közélet

Idén 130 milliárdot költünk az MSZP-SZDSZ kormányok kőbe vésett szerződéseire

Hiába költött a kormány 2010 óta 37 milliárdot a ppp projektek kivásárlására, a legdrágább börtönök és a Müpa továbbra is magánkézben vannak, és kiemelkedő hasznot termelnek a tulajdonosaiknak.

Avatar
2019. augusztus 22. 10:27 Közélet

Sokáig nem lesz még új szuperkórház, ha így megy tovább

Még nem kezdtek bele az autópálya mellé tervezett új centrumkórház építésébe, a kormány nem elégedett a tempóval.

Fontos

Stubnya Bence
2019. augusztus 23. 14:16 Adat, Vállalat

A lengyelek elhúztak mellettünk, de legalább a görögöket megelőztük

Ebben az évtizedben 9 százalékkal nőtt a magyar gazdaság termelékenysége, ami közép-európai mércével mérve elég lassú tempó. Románia még mögöttünk van, de villámgyorsan zárkózik fel.

Fabók Bálint
2019. augusztus 21. 06:51 Világ

138 milliárd forintos afrikai útépítés reklámfilmjében tűnik fel a Duna Aszfalt

A világ egyik legkorruptabb országában vesznek részt egy világkereskedelmi szempontból számottevő útépítésen. A kollégáik nagy nehézségekkel küzdenek.

Bucsky Péter
2019. augusztus 20. 07:27 Közélet, Világ

A környezetszennyező repülést elfelejti az állam adóztatni

Egy szinte észrevétlen adóval milliárdokhoz juthatna a magyar költségvetés is, ráadásul a hatása is jó lenne. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy áfa- és jövedéki adómentes a kerozin.