Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. április 5. 16:47 Közélet, Pénz

Rogánék nem vétettek a letelepedési program szabályai ellen, mert nem voltak szabályok

Váratlan helyről érkezett lesújtó szakmai értékelés az Orbán-kormány letelepedési államkötvény programjáról. A Központi Nyomozó Főügyészség kénytelen volt mélyebben beleásni magát a magyar letelepedési engedélyt kínáló kormányprogramba, miután a Transparency International (TI) korrupcióellenes civil szervezet feljelentést tett az ügyben.

A főügyészség elutasította a feljelentést. Az indoklás leszögezi, hogy törvény szabályozza a parlament gazdasági bizottságának letelepedési államkötvénnyel kapcsolatos hatáskörét, majd azzal érvel, hogy “a hatáskör gyakorlásának eljárásrendjére jogszabály rendelkezést nem tartalmaz, a bizottság ezt maga jogosult kialakítani”.

Ligeti Miklós a TI jogi igazgatója szerint a főügyészség arra jutott, hogy

a kormánypártok parlamenti többsége a letelepedési kötvények kereskedelmét végző cégek kiválasztásának és engedélyezésének teljességgel felelőtlen és számonkérhetetlen rendszerét alakította ki.

A testület eljárásai, döntései, de még a nyilvánosságra került mulasztásai sem minősülnek jogsértőnek, mert

semmilyen kötelező előírás nem található az engedélyeztetés szabályos menetéről.

Az Orbán-kormány bevándorlási programját eleve úgy alkották meg, hogy jogilag ne, vagy csak nagyon nehezen lehessen felelősségre vonni a közreműködőket, és ne lehessen ellenőrizni az egész procedúrát.

Rogán Antal még az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke volt, amikor 2012-ben törvénymódosító javaslatot nyújtott be a parlamentnek. Ennek értelmében az az Európai Unión kívüli külföldi állampolgár, aki 300 ezer eurót fektet magyar állampapírba, letelepedési engedélyt kap Magyarországon, amivel élete végéig itt tartózkodhat, sőt a családját is ide hozhatja. Az ötéves futamidejű államkötvények lejártakor a magyar állam köteles visszafizetni a befektetett pénzt.

Kezdettől furcsa volt, de a külföldiek nem közvetlenül az államtól vásárolhatják meg a kötvényeket, hanem magáncégektől. Ezeknek a vállalatoknak nem az állami hatóságok adtak engedélyt erre, hanem a parlament gazdasági bizottsága, amelyben a kormánypárti képviselők vannak többségben, vagyis ők döntenek. Összesen nyolc vállalkozás kapott engedélyt, és egy kivételével mind offshore cég volt.

A főügyészség most lényegében arra világított rá, ami eddig is tudható volt: az offshore cégek nem átláthatóak. Új elem viszont, hogy megállapították: a parlamenti bizottságnak nem volt semmilyen előírása az engedélyeztetésre. Sőt, mivel nem állami hatóság adta ki az engedélyeket, hanem egy politikai testület, ez felelősséggel sem tartozik a döntéseiért. Az országgyűlési képviselőket nem lehet számonkérni azért, mert igennel, vagy nemmel szavaztak a parlamentben.*A főügyészség a feljelentést elutasító határozat indokolásában azt fejtette ki, hogy a törvényekből „nem vezethető le olyan kötelezettség, hogy a bizottság az általa szerződéskötésre nem javasolt cégek kérelméről határozatot hozzon, azt formálisan és alakszerűen bírálja el”, amiből az ügyészség szerint az következik, hogy a törvény „a bizottság elnöke, tagjai, valamint a bizottság mellett működő ügyintézők hatás- és feladatkörére, hivatali kötelességükre nem tartalmaz rendelkezést”.

Ligeti Miklós szerint formailag nem kifogásolható az ügyészség álláspontja, de a feljelentés elutasításával elsikkadt a lényeg: a magyar állam átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű cégeknek juttatott tetemes összegű közpénzt, holott az Alaptörvény ezt tiltja.

Bár az Orbán-kormány harciasan küzd a bevándorlás ellen, a kötvényprogramon keresztül 20 ezer tartózkodási engedélyt állított ki. A rendszerváltás óta eltelt időszakban ez volt a legnagyobb állami bevándorlási program. Az offshore cégeknél landolt a program több mint 150 milliárd forintos haszna, az állam pedig 20 milliárd forintot bukott a programon. A kínai ügyfeleknek értékesítő Kajmán-szigeteki vállalkozás végső haszonélvezőinek cégeit egy nappal korábban jegyezték be a Brit Virgin-szigeteken, mint hogy Rogán Antal benyújtotta a törvénymódosító javaslatát a parlamentnek.

A Transparency International még februárban tett feljelentést a Budapesti Rendőr-főkapitányságon cikkünk nyomán, amelyben arról írunk, hogy Rogán Antal és Bánki Erik fideszes politikusok – bizottsági elnökként – hivatali visszaélést követhettek el. 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHemzsegtek a szabálytalanságok Rogánék letelepedési kötvényprogramjában, büntetőügy lehetSzabálytalan eljárásban kaphattak kötvényforgalmazási engedélyt a letelepedési programban részt vevő offshore cégek, derült ki birtokunkba jutott dokumentumokból. Ezek a cégek összesen 155 milliárd forintot kerestek a programon, miközben az adófizetők nagyjából húszmilliárdot buktak.

A törvény szerint a parlamenti testületnek kellett a kötvényekkel kereskedő cégek engedélykérelmeiről szavaznia, de a birtokunkba került dokumentumok szerint több esetben is a bizottság elnöke döntött egy személyben. Előbb Rogán Antal tett így, majd miniszteri kinevezését követően párttársa, Bánki Erik döntött úgy, hogy nem viszi a testületi ülésekre a cégek kérvényeit, vagy csak módosított formában teszi ezt meg. Azt ezt igazoló dokumentumokat a gazdasági bizottságtól mi is csak úgy kaptuk meg, hogy megnyertük az ezzel kapcsolatos adatigénylési pert.

Az várható volt, hogy a TI feljelentése a rendőrségtől az ügyészséghez kerül, mert országgyűlési képviselőket, vagyis mentelmi joggal rendelkező személyeket érintett. A rendőrség csak a harminc napos határidő lejártakor küldte a főügyészségre a feljelentést.

Pedig nem tűnt bonyolultnak az ügy, a kiperelt dokumentumok és a bizottsági ülések jegyzőkönyvének összehasonlítása nekünk egy munkanapunkba került, és egyértelműen látszott, hogy melyik kérvény érkezett be és ezek közül melyik került a bizottság napirendjére, vagyis mikor kerülte meg a bizottságot Rogán, vagy Bánki, és döntött egy személyben a kérvényekről.

Az ügyészség érvelése szerint azonban a fideszes többségű parlamenti bizottság azt csinált, amit akart, mert nem alakított ki hivatalos ügymenetet. Az ügyészség szerint eljárási szabály híján a kérelmező offshore cégeknek még arra sem volt joguk, hogy ügyfélként kezeljék őket. Vagyis hiába felelnek meg a törvényben megfogalmazott feltételeknek, nem számíthattak arra, hogy objektív kritériumok alapján, formális rendben bírálja el a bizottság a kérvényüket.

Az ügyészség a feljelentés elutasításával nem megcáfolta, hanem megerősítette azt, amiért a TI feljelentést tett: a politikai testület szubjektív szempontok szerint hozott támogató vagy elutasító döntéseket. Csakhogy szerinte ez teljesen legális volt, mert semmilyen jogszabály nem állt a fideszes politikusok útjában.

Közélet Pénz Bánki Erik bevándorlás letelepedési kötvény Rogán Antal Transparency International Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Váczi István
2019. február 21. 06:52 Közélet, Vállalat

Közel 2000 milliárd forintért vásárolt már cégeket az Orbán-kormány

Némelyik jól teljesít, más csődbe ment, és van olyan is, amely már Mészáros Lőrincé. De alapvetően csak puffadt és puffadt az állam az utóbbi években.

Jandó Zoltán
2019. február 20. 12:18 Közélet, Pénz

Egy szerződés, aminek minden oldala 700 millió adóforintba kerül

Alig több mint két év alatt 56 milliárd forint ment el a kék plakátokkal és mostanában Soros György arcképével fémjelzett kampányokra.

2019. február 20. 11:06 Közélet

Neccesen halmozza a juttatásokat tíz parlamenti képviselő

Öt fideszes és öt ellenzéki képviselő egyszerre kap hivatali autót és üzemanyagkártyát, pedig egyszerre nem lehetne mindkettőt igénybe venni.

Fontos

Bucsky Péter
2019. február 19. 07:00 Pénz

Évi 50 milliárdot hagyunk az államnál egy ki nem használt adókedvezmény miatt

Százezrek nem élnek az szja-kedvezménnyel, pedig egy orvosi papírral évi 90 ezer forintot spórolhatnának. Aki eddig nem tette meg, öt évre visszamenőleg is kérheti.

Jandó Zoltán
2019. február 18. 06:53 Közélet

Káoszba süllyedt a kormány terve, hogy jobban szervezzék a nagy sportrendezvényeket

Nagyon úgy tűnik, hogy hiába volt rá törekvés, mégsem lesz egységes szervezési kerete és felelőse a magyarországi rendezésű nagy sporteseményeknek. Pedig lett volna logika benne.

Torontáli Zoltán
2019. február 17. 07:17 Élet

Mégis mit eszünk ennyire a Túró Rudin?

Szó szerint ízekre szedtük a kakaós masszával bevont túrórudat. Most kiderül, hogy miért van benne kukoricakeményítő, hidrogénezett olaj, vagy olyan vegyületek, mint a kálcium-laktát vagy a kálium-szorbát.