Váratlan helyről érkezett lesújtó szakmai értékelés az Orbán-kormány letelepedési államkötvény programjáról. A Központi Nyomozó Főügyészség kénytelen volt mélyebben beleásni magát a magyar letelepedési engedélyt kínáló kormányprogramba, miután a Transparency International (TI) korrupcióellenes civil szervezet feljelentést tett az ügyben.
A főügyészség elutasította a feljelentést. Az indoklás leszögezi, hogy törvény szabályozza a parlament gazdasági bizottságának letelepedési államkötvénnyel kapcsolatos hatáskörét, majd azzal érvel, hogy “a hatáskör gyakorlásának eljárásrendjére jogszabály rendelkezést nem tartalmaz, a bizottság ezt maga jogosult kialakítani”.
Ligeti Miklós a TI jogi igazgatója szerint a főügyészség arra jutott, hogy
a kormánypártok parlamenti többsége a letelepedési kötvények kereskedelmét végző cégek kiválasztásának és engedélyezésének teljességgel felelőtlen és számonkérhetetlen rendszerét alakította ki.
A testület eljárásai, döntései, de még a nyilvánosságra került mulasztásai sem minősülnek jogsértőnek, mert
semmilyen kötelező előírás nem található az engedélyeztetés szabályos menetéről.
Az Orbán-kormány bevándorlási programját eleve úgy alkották meg, hogy jogilag ne, vagy csak nagyon nehezen lehessen felelősségre vonni a közreműködőket, és ne lehessen ellenőrizni az egész procedúrát.
Rogán Antal még az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke volt, amikor 2012-ben törvénymódosító javaslatot nyújtott be a parlamentnek. Ennek értelmében az az Európai Unión kívüli külföldi állampolgár, aki 300 ezer eurót fektet magyar állampapírba, letelepedési engedélyt kap Magyarországon, amivel élete végéig itt tartózkodhat, sőt a családját is ide hozhatja. Az ötéves futamidejű államkötvények lejártakor a magyar állam köteles visszafizetni a befektetett pénzt.
Kezdettől furcsa volt, de a külföldiek nem közvetlenül az államtól vásárolhatják meg a kötvényeket, hanem magáncégektől. Ezeknek a vállalatoknak nem az állami hatóságok adtak engedélyt erre, hanem a parlament gazdasági bizottsága, amelyben a kormánypárti képviselők vannak többségben, vagyis ők döntenek. Összesen nyolc vállalkozás kapott engedélyt, és egy kivételével mind offshore cég volt.
A főügyészség most lényegében arra világított rá, ami eddig is tudható volt: az offshore cégek nem átláthatóak. Új elem viszont, hogy megállapították: a parlamenti bizottságnak nem volt semmilyen előírása az engedélyeztetésre. Sőt, mivel nem állami hatóság adta ki az engedélyeket, hanem egy politikai testület, ez felelősséggel sem tartozik a döntéseiért. Az országgyűlési képviselőket nem lehet számonkérni azért, mert igennel, vagy nemmel szavaztak a parlamentben.*A főügyészség a feljelentést elutasító határozat indokolásában azt fejtette ki, hogy a törvényekből „nem vezethető le olyan kötelezettség, hogy a bizottság az általa szerződéskötésre nem javasolt cégek kérelméről határozatot hozzon, azt formálisan és alakszerűen bírálja el”, amiből az ügyészség szerint az következik, hogy a törvény „a bizottság elnöke, tagjai, valamint a bizottság mellett működő ügyintézők hatás- és feladatkörére, hivatali kötelességükre nem tartalmaz rendelkezést”.
Ligeti Miklós szerint formailag nem kifogásolható az ügyészség álláspontja, de a feljelentés elutasításával elsikkadt a lényeg: a magyar állam átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű cégeknek juttatott tetemes összegű közpénzt, holott az Alaptörvény ezt tiltja.
Bár az Orbán-kormány harciasan küzd a bevándorlás ellen, a kötvényprogramon keresztül 20 ezer tartózkodási engedélyt állított ki. A rendszerváltás óta eltelt időszakban ez volt a legnagyobb állami bevándorlási program. Az offshore cégeknél landolt a program több mint 150 milliárd forintos haszna, az állam pedig 20 milliárd forintot bukott a programon. A kínai ügyfeleknek értékesítő Kajmán-szigeteki vállalkozás végső haszonélvezőinek cégeit egy nappal korábban jegyezték be a Brit Virgin-szigeteken, mint hogy Rogán Antal benyújtotta a törvénymódosító javaslatát a parlamentnek.
A Transparency International még februárban tett feljelentést a Budapesti Rendőr-főkapitányságon cikkünk nyomán, amelyben arról írunk, hogy Rogán Antal és Bánki Erik fideszes politikusok – bizottsági elnökként – hivatali visszaélést követhettek el.
A törvény szerint a parlamenti testületnek kellett a kötvényekkel kereskedő cégek engedélykérelmeiről szavaznia, de a birtokunkba került dokumentumok szerint több esetben is a bizottság elnöke döntött egy személyben. Előbb Rogán Antal tett így, majd miniszteri kinevezését követően párttársa, Bánki Erik döntött úgy, hogy nem viszi a testületi ülésekre a cégek kérvényeit, vagy csak módosított formában teszi ezt meg. Azt ezt igazoló dokumentumokat a gazdasági bizottságtól mi is csak úgy kaptuk meg, hogy megnyertük az ezzel kapcsolatos adatigénylési pert.
Az várható volt, hogy a TI feljelentése a rendőrségtől az ügyészséghez kerül, mert országgyűlési képviselőket, vagyis mentelmi joggal rendelkező személyeket érintett. A rendőrség csak a harminc napos határidő lejártakor küldte a főügyészségre a feljelentést.
Pedig nem tűnt bonyolultnak az ügy, a kiperelt dokumentumok és a bizottsági ülések jegyzőkönyvének összehasonlítása nekünk egy munkanapunkba került, és egyértelműen látszott, hogy melyik kérvény érkezett be és ezek közül melyik került a bizottság napirendjére, vagyis mikor kerülte meg a bizottságot Rogán, vagy Bánki, és döntött egy személyben a kérvényekről.
Az ügyészség érvelése szerint azonban a fideszes többségű parlamenti bizottság azt csinált, amit akart, mert nem alakított ki hivatalos ügymenetet. Az ügyészség szerint eljárási szabály híján a kérelmező offshore cégeknek még arra sem volt joguk, hogy ügyfélként kezeljék őket. Vagyis hiába felelnek meg a törvényben megfogalmazott feltételeknek, nem számíthattak arra, hogy objektív kritériumok alapján, formális rendben bírálja el a bizottság a kérvényüket.
Az ügyészség a feljelentés elutasításával nem megcáfolta, hanem megerősítette azt, amiért a TI feljelentést tett: a politikai testület szubjektív szempontok szerint hozott támogató vagy elutasító döntéseket. Csakhogy szerinte ez teljesen legális volt, mert semmilyen jogszabály nem állt a fideszes politikusok útjában.
Közélet
Jövőre magasabb fokozatra kapcsol az ingatlanpiac fűtésében a kormány
1000 milliárd forintos nagyságrendű pénz jelenhet meg a piacon a nyugdíjpénztári és állampapírban tartott megtakarításokból, 10-15 százalékos drágulás jöhet.
Kína egyik uniós hídfőállása lett Magyarország, de ki fog ebből hasznot húzni?
A magyarhoz hasonló stratégiák eddig nem sok haszonnal, cserébe viszont jelentős kockázatokkal jártak.
A kormányban is feszültségeket okozott, hogy a szenvedő akkuiparra fogadtak
Nyáron már mutatott életjeleket a döglődő hazai akkuipar, de egyelőre jogosnak tűnik Nagy Márton kiakadása Szijjártó Péterre.
Fontos
Hogyan lehet befektetni egészségügyi cégekbe, hogy az ne legyen dupla vagy semmi játék?
A tudományos eredmények előrejelzése helyett a megbízható alapokkal rendelkező minőségi vállalkozások azonosítás lehet a nyerő megközelítés.
Gáláns aprópénzszórás lehet a családi adókedvezmény megduplázása
Kis lépés az államnak, nagy lépés a választási kampánynak. A szegényeknek inkább a családi pótlék emelése jönne jól, de arról nincs szó.
Ha a kormány kelet felé néz, ott is azt látja, hogy küzdeni kell a növekedésért
Kínában a 2008-as válság óta nem látott módszerekkel próbálnak élénkíteni, de szerkezeti átalakításokról hallani sem akarnak.
