Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. április 5. 16:47 Közélet, Pénz

Rogánék nem vétettek a letelepedési program szabályai ellen, mert nem voltak szabályok

Váratlan helyről érkezett lesújtó szakmai értékelés az Orbán-kormány letelepedési államkötvény programjáról. A Központi Nyomozó Főügyészség kénytelen volt mélyebben beleásni magát a magyar letelepedési engedélyt kínáló kormányprogramba, miután a Transparency International (TI) korrupcióellenes civil szervezet feljelentést tett az ügyben.

A főügyészség elutasította a feljelentést. Az indoklás leszögezi, hogy törvény szabályozza a parlament gazdasági bizottságának letelepedési államkötvénnyel kapcsolatos hatáskörét, majd azzal érvel, hogy “a hatáskör gyakorlásának eljárásrendjére jogszabály rendelkezést nem tartalmaz, a bizottság ezt maga jogosult kialakítani”.

Ligeti Miklós a TI jogi igazgatója szerint a főügyészség arra jutott, hogy

a kormánypártok parlamenti többsége a letelepedési kötvények kereskedelmét végző cégek kiválasztásának és engedélyezésének teljességgel felelőtlen és számonkérhetetlen rendszerét alakította ki.

A testület eljárásai, döntései, de még a nyilvánosságra került mulasztásai sem minősülnek jogsértőnek, mert

semmilyen kötelező előírás nem található az engedélyeztetés szabályos menetéről.

Az Orbán-kormány bevándorlási programját eleve úgy alkották meg, hogy jogilag ne, vagy csak nagyon nehezen lehessen felelősségre vonni a közreműködőket, és ne lehessen ellenőrizni az egész procedúrát.

Rogán Antal még az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke volt, amikor 2012-ben törvénymódosító javaslatot nyújtott be a parlamentnek. Ennek értelmében az az Európai Unión kívüli külföldi állampolgár, aki 300 ezer eurót fektet magyar állampapírba, letelepedési engedélyt kap Magyarországon, amivel élete végéig itt tartózkodhat, sőt a családját is ide hozhatja. Az ötéves futamidejű államkötvények lejártakor a magyar állam köteles visszafizetni a befektetett pénzt.

Kezdettől furcsa volt, de a külföldiek nem közvetlenül az államtól vásárolhatják meg a kötvényeket, hanem magáncégektől. Ezeknek a vállalatoknak nem az állami hatóságok adtak engedélyt erre, hanem a parlament gazdasági bizottsága, amelyben a kormánypárti képviselők vannak többségben, vagyis ők döntenek. Összesen nyolc vállalkozás kapott engedélyt, és egy kivételével mind offshore cég volt.

A főügyészség most lényegében arra világított rá, ami eddig is tudható volt: az offshore cégek nem átláthatóak. Új elem viszont, hogy megállapították: a parlamenti bizottságnak nem volt semmilyen előírása az engedélyeztetésre. Sőt, mivel nem állami hatóság adta ki az engedélyeket, hanem egy politikai testület, ez felelősséggel sem tartozik a döntéseiért. Az országgyűlési képviselőket nem lehet számonkérni azért, mert igennel, vagy nemmel szavaztak a parlamentben.*A főügyészség a feljelentést elutasító határozat indokolásában azt fejtette ki, hogy a törvényekből „nem vezethető le olyan kötelezettség, hogy a bizottság az általa szerződéskötésre nem javasolt cégek kérelméről határozatot hozzon, azt formálisan és alakszerűen bírálja el”, amiből az ügyészség szerint az következik, hogy a törvény „a bizottság elnöke, tagjai, valamint a bizottság mellett működő ügyintézők hatás- és feladatkörére, hivatali kötelességükre nem tartalmaz rendelkezést”.

Ligeti Miklós szerint formailag nem kifogásolható az ügyészség álláspontja, de a feljelentés elutasításával elsikkadt a lényeg: a magyar állam átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű cégeknek juttatott tetemes összegű közpénzt, holott az Alaptörvény ezt tiltja.

Bár az Orbán-kormány harciasan küzd a bevándorlás ellen, a kötvényprogramon keresztül 20 ezer tartózkodási engedélyt állított ki. A rendszerváltás óta eltelt időszakban ez volt a legnagyobb állami bevándorlási program. Az offshore cégeknél landolt a program több mint 150 milliárd forintos haszna, az állam pedig 20 milliárd forintot bukott a programon. A kínai ügyfeleknek értékesítő Kajmán-szigeteki vállalkozás végső haszonélvezőinek cégeit egy nappal korábban jegyezték be a Brit Virgin-szigeteken, mint hogy Rogán Antal benyújtotta a törvénymódosító javaslatát a parlamentnek.

A Transparency International még februárban tett feljelentést a Budapesti Rendőr-főkapitányságon cikkünk nyomán, amelyben arról írunk, hogy Rogán Antal és Bánki Erik fideszes politikusok – bizottsági elnökként – hivatali visszaélést követhettek el. 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHemzsegtek a szabálytalanságok Rogánék letelepedési kötvényprogramjában, büntetőügy lehetSzabálytalan eljárásban kaphattak kötvényforgalmazási engedélyt a letelepedési programban részt vevő offshore cégek, derült ki birtokunkba jutott dokumentumokból. Ezek a cégek összesen 155 milliárd forintot kerestek a programon, miközben az adófizetők nagyjából húszmilliárdot buktak.

A törvény szerint a parlamenti testületnek kellett a kötvényekkel kereskedő cégek engedélykérelmeiről szavaznia, de a birtokunkba került dokumentumok szerint több esetben is a bizottság elnöke döntött egy személyben. Előbb Rogán Antal tett így, majd miniszteri kinevezését követően párttársa, Bánki Erik döntött úgy, hogy nem viszi a testületi ülésekre a cégek kérvényeit, vagy csak módosított formában teszi ezt meg. Azt ezt igazoló dokumentumokat a gazdasági bizottságtól mi is csak úgy kaptuk meg, hogy megnyertük az ezzel kapcsolatos adatigénylési pert.

Az várható volt, hogy a TI feljelentése a rendőrségtől az ügyészséghez kerül, mert országgyűlési képviselőket, vagyis mentelmi joggal rendelkező személyeket érintett. A rendőrség csak a harminc napos határidő lejártakor küldte a főügyészségre a feljelentést.

Pedig nem tűnt bonyolultnak az ügy, a kiperelt dokumentumok és a bizottsági ülések jegyzőkönyvének összehasonlítása nekünk egy munkanapunkba került, és egyértelműen látszott, hogy melyik kérvény érkezett be és ezek közül melyik került a bizottság napirendjére, vagyis mikor kerülte meg a bizottságot Rogán, vagy Bánki, és döntött egy személyben a kérvényekről.

Az ügyészség érvelése szerint azonban a fideszes többségű parlamenti bizottság azt csinált, amit akart, mert nem alakított ki hivatalos ügymenetet. Az ügyészség szerint eljárási szabály híján a kérelmező offshore cégeknek még arra sem volt joguk, hogy ügyfélként kezeljék őket. Vagyis hiába felelnek meg a törvényben megfogalmazott feltételeknek, nem számíthattak arra, hogy objektív kritériumok alapján, formális rendben bírálja el a bizottság a kérvényüket.

Az ügyészség a feljelentés elutasításával nem megcáfolta, hanem megerősítette azt, amiért a TI feljelentést tett: a politikai testület szubjektív szempontok szerint hozott támogató vagy elutasító döntéseket. Csakhogy szerinte ez teljesen legális volt, mert semmilyen jogszabály nem állt a fideszes politikusok útjában.

Közélet Pénz Bánki Erik bevándorlás letelepedési kötvény Rogán Antal Transparency International Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Hajdu Miklós
2019. május 24. 06:40 Adat, Közélet

A győztesekhez tartozni jó, akkor is, ha politikai táborokról van szó

Az MSZP-sek jóval boldogabbak voltak a fideszeseknél, amíg az ő pártjuk volt kormányon. 2010 óta viszont a szocialisták bizonyulnak a szomorúbb csoportnak az egyre derűsebb Fidesz-szimpatizánsokkal szemben.

Váczi István
2019. május 23. 06:40 Közélet

580 millióból tervezik meg, hogy Velence legyen Budapesten

Megkötötték a szerződést az Észak-Csepel és Dél-Pest megújítására vonatkozó részletes beépítési terv elkészítésére. Már-már túl szép ahhoz, hogy meg is valósuljon.

Jandó Zoltán
2019. május 22. 12:34 Közélet, Vállalat

Birkózás kezdődött a TV2 irányításáért

Átalakították a cég vezetését, hogy Mészáros Lőrinc bizalmi embere mindenre rálásson. Közben Orbán Viktor vejének vállalatánál is hasonló változások voltak.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. május 23. 14:42 Vállalat

Huszonhat munkással kaszált 3,6 milliárdot az állami megbízásokkal kitömött építőcég

Árbevételét megduplázta, nyereségét pedig megháromszorozta tavaly a 190 milliárdból épülő Puskás Stadion kivitelezésén is dolgozó Magyar Építő Zrt.

Váczi István
2019. május 23. 13:13 Vállalat

Vajna örökösei megütötték a főnyereményt: 12 milliárdos osztalék

Magyarország legnagyobb kaszinós cége, az öt fővárosi játékhelyet és a vegas.hu online kaszinót üzemeltető LVC Diamond 12,2 milliárd forint osztalékot fizetett.

Jandó Zoltán
2019. május 22. 17:53 Adat

A migránsok helyett most már az oktatástól és az egészségügytől rettegnek a magyarok

Ahol három éve még az emberek 40 százaléka félt a migrációtól, most már csak 11, az egészségüggyel viszont háromból két magyar szerint komoly gondok vannak.