Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2019. január 10. 06:54 Élet, Közélet

Évente tízmilliárdokat hagynak az államnál a laktózérzékenyek

A 2,8 százalékos zsírtartalmú laktózmentes tej literenkénti ára jelenleg 350 forint körül van a szupermarketekben, vagyis márkától függően körülbelül 50-70 forinttal volt drágább a sima verzióknál. A laktózintoleranciával élőknek a betegségük miatt többletköltségük keletkezik, ha tejet és egyéb tejtermékeket szeretnének fogyasztani, az állam azonban már évek óta adókedvezménnyel próbálja kompenzálni ezt a kiadást.

A laktózérzékenység különböző változatait ugyanis régen feltették arra a (például itt elérhető) listára, amely a speciális adókedvezményre jogosító betegségeket sorolja fel. Annak ellenére így van ez, hogy a jogszabály az elnevezés szerint csak a „súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségek” esetében ad lehetőséget az adókedvezményre, és a laktózérzékenység talán nem tűnik olyan súlyosnak, mint a listát alapvetően meghatározó egyéb betegségcsoportok.

Nagyon valószínű, hogy a laktózérzékenyek közül sokan nem is tudnak arról, hogy havonta a minimálbér 5 százalékának megfelelő összeggel csökkenthetik az adójukat, legalábbis az általunk végzett közelítő számítások mindenképpen erre utalnak.

Ha megnézzük, hogy hányan lehetnek az adókedvezmény potenciális igénybe vevői, akkor elég döbbenetes számot kapunk. Becslések szerint a 20-29 éves korosztályban 6,6 százalékos a laktózérzékenység előfordulása, és mivel a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint ők jelenleg 1,2 millióan vannak, közülük mintegy 80 ezren lehetnek betegek. A 30-49 éveseknél jóval nagyobb, 14,7 százalékos a laktózérzékenyek aránya, így náluk a 2,9 millió főből közel 430 ezren szenvedhetnek a betegségtől. Az 50 év fölötti, de még adót fizető emberek (azaz jellemzően a nem nyugdíjasok) közötti laktózérzékenység-arányra nem találtunk adatot, mindenesetre ők összesen 1,6 millióan vannak, és ha a betegségnek csak 10 százalékos előfordulásával számolunk, akkor is 160 ezer főt kapunk.

Ez azt jelenti, hogy összességében körülbelül 670 ezer olyan laktózérzékeny lehet ma, aki potenciálisan személyi jövedelemadót fizet.

Egy 2018-ban bruttó 138 ezer forintos minimálbéren lévő gyermektelen munkavállaló havonta 20,7 ezer forint szja-t fizetett, a nettó keresete pedig 91 ezer 770 forint volt, ám ha laktózérzékeny, akkor ezt havonta 6900 forinttal toldhatta meg. (Vagy ha ezt nem tette meg, akkor a most következő, 2018-ra vonatkozó adóbevallásában összesen 82,8 ezer forintot igényelhet vissza.)

Mivel a kedvezmény a jogszabály szerint mindig az év elején érvényes minimálbér öt százaléka, és ez idén is emelkedett, a 2019-re vonatkozó kedvezmény összege már 89,4 ezer forint lesz.

A számokból mindenesetre látszik, hogy egy laktózérzékeny (vagy más betegségben szenvedő jogosult) csak akkor nem tudja lehívni a kedvezményt, ha meglehetősen alacsony a bruttó fizetése, és más kedvezmények miatt annyira lecsökken az adófizetési kötelezettsége, hogy a maradékból már nem jut a betegség miatt érvényesíthető összegre. Ők csökkenthetik az általunk számolt, hipotetikus 670 ezres közösséget.

Az adóhatóság parlamentnek benyújtott adata szerint mindenesetre 2017-ben összesen csak 13,8 milliárd forint adókedvezményt érvényesítettek az érintett betegek (nem csak a laktózérzékenyek). Ha azonban úgy számolunk, hogy 670 ezer ember lett volna képes a teljes összeget visszaigényelni, akkor önmagában csak a laktózérzékenyek 51,2 milliárd forintot kaphattak volna vissza. Nyilvánvaló, hogy ez az 51,2 milliárd forint csak a plafon közelítő, becsült értéke, és a valóságban nem teljesülhet, ám mégis: a 13,8 milliárdhoz képest olyan nagy, hogy csak úgy értelmezhető, ha 

százezrek nem veszik igénybe a lehetőséget.

Annál is inkább, hiszen a 13,8 milliárd forint döntő része valószínűleg nem a laktózérzékenyek visszaigénylése volt, hiszen abban a többi súlyos betegségcsoport több száz változata is szerepelt. A pontos, laktózérzékenyekre vonatkozó számokról megkérdeztük a NAV-ot is, ha válaszolnak, cikkünket kiegészítjük.

Az is valószínű egyébként, hogy a gluténérzékenyek jelentős része sem él a kedvezmény lehetőségével, náluk azonban fontos különbség, hogy csak az úgynevezett cöliákia diagnózisa teszi lehetővé az igénylést, és pontosabb adatok nélkül nehéz lenne becsülni az ehhez kapcsolható összegeket.

Visszatérve a laktózérzékenyekre, ha idén 670 ezer igénylővel számolnánk, akkor csak ez a tétel összesen 55,5 milliárd forintot vonna el potenciálisan a költségvetésből (illetve hagyhatna a betegeknél). Ám valószínű, hogy a laktózérzékenyek jelentős része azért sem veszi igénybe a kedvezményt, mert azt az állam egyáltalán nem ajánlja fel automatikusan. Az igényléshez szükséges (egyébként rém egyszerű) igazolást a betegnek kell kérnie a házi- vagy szakorvosától, ám a tapasztalatok szerint még közöttük is sok az olyan, aki nem feltétlenül tudja, milyen papírról van szó.

Az igazolást bizonyos esetekben minden évben újra kell kérni, logikus módon csak akkor lehet megúszni egy ügyintézéssel, ha a betegség nyilvánvalóan soha nem múlik el, egy életre megmarad. A tapasztalatok szerint azonban a NAV által elektronikusan felajánlott bevalláskitöltésben ez a kedvezmény sokszor még akkor sem szerepel automatikusan, ha a beteg már évekkel ezelőtt igazolta magát, és egyértelmű, hogy nem fog meggyógyulni, vagyis minden évben potenciális visszaigénylő marad. Arra is kell tehát figyelni, hogy ezt a sort minden évben manuálisan újra ki kell tölteni a leadás előtt.

Az igazolást egyébként az orvosok is leadják a NAV felé, tehát az adóhatóságnál dupla ellenőrzés alatt áll az adat.

Megnéztük azt is, hogy az állam mennyire éri el a célját a kedvezménnyel, azaz mennyire tudja kompenzálni a laktózérzékenyek esetében felmerülő többletköltségeket. 

A számok azt mutatják, hogy az ellentételezés meglehetősen bőkezű.

Ez annak köszönhető, hogy egy kalap alá van vonva számos sokkal komolyabb és nagyobb többletterhet jelentő betegséggel.

Az egy főre jutó frisstej-fogyasztás Magyarországon jelenleg körülbelül évi 170 liter körül van, és ha 50-70 forintos laktózmentes felárral számolunk, akkor átlagos esetben évi 8,5-11,9 ezer forint között mozoghat a többletköltség. Ez pedig még akkor is jóval alatta marad az évi 89 ezer forintnak, ha figyelembe vesszük, hogy sajtot, túrót, joghurtot, kefirt és minden hasonlót is magasabb áron kell megvennie a betegnek, illetve például még egy étteremben is belefuthat abba, hogy számára csak bizonyos, esetleg drágább ételek elérhetőek.

A diagnosztizált laktózérzékenyek köre az utóbbi években látványosan bővült, és a tejből viszonylag egyszerű laktózmentes változatokat készíteni. A laktózmentes tejből ugyanis nem veszik ki a laktózt, hanem csak hozzáadják azt az enzimet, amely felbontja. Ez az enzim hiányzik többé-kevésbé a beteg szervezetéből, és ez okozza a panaszait.

Ennek következtében viszont a boltokban egyre nagyobb a választék laktózmentes termékekből, és talán a sima tejes termékekhez viszonyított feláruk sem száll el nagyon. Ez pedig azt jelenti, hogy ha így marad a rendszer, és a minimálbér is rendre emelkedik, akkor anyagi értelemben a laktózérzékenyeket egyre bőkezűbben fogja kompenzálni az állam.

A gluténérzékenyeknél hasonló tendencia kevésbé jellemző, mert ők kevesebben lehetnek, nehezebb számukra gluténmentes ételeket készíteni, és ezért egyelőre a többletköltségeik is nagyobbak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJön a fehérjével dúsított élelmiszerek divatja, de van ennek bármi értelme?Az élelmiszeripar most már mindenbe tömi a fehérjeport, mert jól el lehet adni az egészségtudatos vásárlóknak. Egy átlagos magyar azonban egyébként is sok fehérjét eszik, és egyáltalán nincs szüksége többletre.

Élet Közélet adó adókedvezmény laktóz laktózérzékenység NAV súlyos fogyatékosság Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2019. május 25. 13:36 Élet, Világ

25-ből 24 nőnek nem lett gyereke azok közül, akik lefagyasztották a petesejtjeiket

Átlagosan 37 évesen jelennek meg a meddőségi központokban, és 43 évesen mennek vissza a petesejtekért.

Fabók Bálint
2019. május 24. 11:59 Élet

Mi is csatlakozunk a klímasztrájkhoz

Ez még akkor is igaz, hogy semmi olyat nem csinálunk, ami erre utalna.

Torontáli Zoltán
2019. május 21. 08:55 Élet

Meghalt Niki Lauda, a sebesség megszállottja földön és levegőben, sportban és üzletben

Sportautók és repülők, illetve egy legendásan horrorisztikus baleset, ez volt a legjobbnak tartott osztrák pilóta életének központi eleme.

Fontos

Hajdu Miklós
2019. május 24. 06:40 Adat, Közélet

A győztesekhez tartozni jó, akkor is, ha politikai táborokról van szó

Az MSZP-sek jóval boldogabbak voltak a fideszeseknél, amíg az ő pártjuk volt kormányon. 2010 óta viszont a szocialisták bizonyulnak a szomorúbb csoportnak az egyre derűsebb Fidesz-szimpatizánsokkal szemben.

Jandó Zoltán
2019. május 23. 14:42 Vállalat

Huszonhat munkással kaszált 3,6 milliárdot az állami megbízásokkal kitömött építőcég

Árbevételét megduplázta, nyereségét pedig megháromszorozta tavaly a 190 milliárdból épülő Puskás Stadion kivitelezésén is dolgozó Magyar Építő Zrt.

Váczi István
2019. május 23. 13:13 Vállalat

Vajna örökösei megütötték a főnyereményt: 12 milliárdos osztalék

Magyarország legnagyobb kaszinós cége, az öt fővárosi játékhelyet és a vegas.hu online kaszinót üzemeltető LVC Diamond 12,2 milliárd forint osztalékot fizetett.