Nagyot nőttek a magyar jövedelmek 2017-ben: forintban átlagosan 8,4 százalékkal, infláció nélkül 5,9 százalékkal emelkedett a magyar háztartásokban az egy főre jutó jövedelem 2016-hoz képest. Ráadásul ezúttal nem csak a társadalom felső néhány tizedében nőtt a háztartások bevétele, mint azt 2010 óta megszokhattuk. Sőt, éppen a legszegényebb kétmillió embernél volt a legnagyobb a százalékos emelkedés.
Mint a fenti ábrákon látható, elsősorban a munkából származó jövedelmek növekedtek a magyar háztartásoknál, az államtól kapott juttatások nem igazán.*A közmunka itt munkajövedelemnek számít, nem szociális transzfernek. Ez az utóbbi években tapasztalt munkaerőpiaci fejlemények fényében (magas foglalkoztatottság, magas bérnövekedés) nem is lehet meglepetés.
De mire volt elég európai összevetésben ez a nagy javulás?
Joggal várhatnánk azt, hogy az ország különböző jövedelmi rétegei előre tudtak lépni ennek köszönhetően az európai jövedelmi ranglétrán. Tavaly tavasszal felépítettünk egy adatbázist, ahol összevethetőek egymással az európai országok különböző jövedelmi rétegei. Lényegében sorba raktuk fizetésük szerint az 500 millió európait, és az Eurostat adatai alapján megbecsültük, hogy melyik ország melyik jövedelmi szelete hol helyezkedne el egymáshoz képest – mintha egy ország lenne a kontinens. A becslés módszertani hátteréről a csillagra (*A számításaink az EU-SILC adatfelvételen alapulnak, aminek összesített eredményeit az Eurostat közli, így bárki elérheti. A jövedelmi percentiliseket jellemző adattáblán országonként megvizsgáltuk az egyes jövedelmi decilisek, kvartilisek, illetve az első és az utolsó előtti öt percentilis felső határait PPS-ben, azaz vásárlóerő-egységben kifejezve (és megnéztük azt is, hogy mit látunk, ha euróban mérjük a jövedelmeket). Az Eurostat által megadott percentilisek várható jövedelmét e felső határnak és a megelőző közölt percentilis felső határának számtani közepével becsültük meg.
A következő lépésben minden uniós ország esetében megbecsültük a jövedelmet azokban a közbeeső percentilisekben is, amelyekről az Eurostat nem közöl adatokat. Egy képzeletbeli jövedelmi számegyenesen az előbb leírtak szerint már megbecsült jövedelmű percentilisekre vonatkozó becsléseink közötti intervallumot osztottuk fel a közbeeső, még ismeretlen percentilisek számának megfelelő, egyenlő hosszúságú részre. Majd az e szakaszok közötti küszöbértékeket vettük a kérdéses percentiliseket jellemző jövedelmi értékként.
Ezek után kiszámoltuk, hogy hány fő esik egy-egy jövedelmi percentilisbe. Végül pedig sorba állítottuk az uniós országok lakosait a jövedelmük alapján, amit a percentilisenként becsült jövedelem-értékek szerint állapítottunk meg. Ezen a ponton azzal az egyszerűsítő feltételezéssel éltünk, hogy a lakosság túlnyomó része magánháztartásokban él, ugyanis a jövedelemadatok az itt élő személyekre vonatkoznak. Az EU-SILC adatairól még azt érdemes tudni (pdf), hogy a háztartások egy főre jutó éves bevételeit fejezik ki a juttatások, hozzájárulások és adók levonása után.
A számításokat sokkal egyszerűbben és pontosabban is megcsinálhattuk volna, ha az EU-SILC részletes, úgynevezett mikroadatait nem csak tudományos célokra adná ki az Eurostat. A mikroadatokat ugyanis csak tudományos intézmények által is jóváhagyott kutatási terv kíséretében lehet kikérni, ráadásul az adatigénylés bírálata akár 8-12 hétig tarthat. Pedig ha az elemi szintű (tehát a személyeket és a háztartásokat jellemző) adatokat megfelelően előkészítve és anonimizálva közölnék, akkor kizárható lenne, hogy azokkal bárki visszaél.) kattintva lehet többet olvasni.
Így kiderítettük, hogy a magyar társadalom alsó fele 2016-ban pontosan ugyanott volt Európán belül, ahol 2010-ben, méghozzá elég alacsonyan. Viszont a felső tíz százalék, tehát a leggazdagabb egymillió magyar megelőzött hét év alatt 75 millió európait, a százezer leggazdagabb magyar pedig betört az európai elitbe.
Időközben megjelentek a 2017-es adatok is az Eurostat honlapján,*Egyetlen ország, Írország kivételével. a következő napokban több cikk elemezzük ki az új fejleményeket. De kezdjük a legfontosabbal: a friss adatok alapján az látszik, hogy az egy évvel ezelőtti nagy magyar béremelkedés arra volt elég, hogy
Magyarország egy picit visszacsússzon a jövedelmi listán.
Érdekes módon az összes magyar jövedelmi csoportot érintette a megtorpanás, ráadásul hasonló mértékben.
A medián magyar például – akinél Magyarországon ugyanannyi gazdagabb él, mint ahány szegényebb -, 2016-ban az európai rangsor 18,7 százalékánál volt, 2017-re viszont minden jövedelememelkedés dacára visszacsúszott a 17 százalékos pozícióba. Tehát 1,7 százaléknyi – 8,5 millió – európai megelőzte őket. Ezzel azt az apró előrelépést is elvesztették a magyar középrétegek, amit 2010 óta megtettek.
A magyar társadalom tetején, a 95. percentilisnél lévők – akiknél félmillió gazdagabb és 9,5 millió szegényebb magyar él – szintén visszaestek, az európai jövedelmi eloszlás 56,2 százalékáról a 54,2 százalékára. Igaz, ők még mindig jóval kedvezőbb helyzetben vannak Európában belül, mint 2010-ben (44,7 százalék).
A legszegényebb magyarok eközben a padlóra kerültek, a legszegényebb félmillió magyar még az igen gyászos 2016-os pozíciójánál is mélyebbre került, Európa abszolút legszegényebbjei közé.*Igaz, itt fontos megjegyezni, hogy az Eurostat adatai éppen a társadalom legalján és legtetején a legkevésbé megbízhatóak.
Mindez azt jelenti, hogy hiába emelkedtek a bérek Magyarországon olyan mértékben, mint amilyet 2010 óta nem látott az ország, az többi európai országokban – pontosabban azokon belül is azokban a rétegekben, ahol a magyarokhoz hasonlóak a jövedelmek, tehát jellemzően az európai jövedelemeloszlás alsó ötödében – még a magyarországinál is gyorsabban nőttek a fizetések.
Következő cikkünkben pontosan is bemutatjuk, mely országok milyen jövedelmi rétegei hagyták le a magyar megfelelőiket a nagy magyar bérrobbanás idején.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
