Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2018. október 26. 14:41 Közélet

Nyáron néhány fokra, most 90 centire voltunk a paksi erőmű leállításától

Alig több mint két hónappal azt követően, hogy a Duna túlmelegedése miatt kis híján vissza kellett fogni a paksi atomerőmű termelését, ismét az extrém időjárás okoz gondot a létesítményben. Most a folyó alacsony vízállása és szokottnál jóval kisebb vízhozama nehezíti meg a négy blokk hűtését, amelyek közül az elmúlt egy hétben három termelését is korlátozni kellett.

A Dunában jelenleg olyan kevés a víz, hogy ha teljes kapacitással menne az erőmű, akkor a folyó közel nyolcadát kellene kiszivattyúzni a mederből a létesítmény hűtéséhez. Paks környékén ennek azért van jelentősége, mert az erőművet a Dunával hűtik. A vizét kiszivattyúzzák a mederből, lehűtik vele a blokkokat, majd a meleg vizet egy csatornán visszaengedik a folyóba.

Nyáron az utóbbi jelentett problémát, hiszen ha az erőmű működését nem is veszélyezteti a Duna túlhevülése, a helyi élővilágot viszont igen, épp ezért törvényi gátja van annak, hogy meddig melegedhet fel a folyó*A paksi erőmű addig működhet gond nélkül, amíg a hűtővíz bebocsátásának pontjától a folyón lefele 500 méterre nem éri el a Duna hőmérséklete a 30 fokot.. Ha a jogszabályban előírt szintet eléri a hőmérséklet, akkor valamit tenni kell, ami végső esetben az erőmű termelésének visszafogása vagy akár leállítása is lehet. Ehhez jutottunk elég közel a nyáron, amikor csak néhány század fokra volt a jogszabályi hőmérsékletszint, ráadásul úgy, hogy a mérésnél még egy jogi kiskaput is kihasználtak.

Most a hőmérséklet nem okozhat gondot, az azonban igen, hogy nagyon kevés a víz a Dunában. A folyó vízhozama Paksnál átlagosan másodpercenként 2300 köbméter, amihez képest az erőmű 100 köbméteres igénye nem annyira sok. Jelenleg azonban másodpercenként csak 830 köbméter víz érkezik, aminél a kivett mennyiség arányaiban már jóval jelentősebb.

 

 

A valódi problémát azonban még csak nem is ez jelenti, hanem az, hogy a vizet egy csatornán keresztül vezetik az erőműben, ami természetesen nem a meder aljáról indul, így egy bizonyos vízszint alatt egyszerűen nem megy bele víz. Ehhez jutottunk most elég közel: nagyjából 90 centire vagyunk attól a ponttól, ahol – a paksi erőmű fukusimai katasztrófa miatti célzott felülvizsgálata szerint – még beindíthatóak a hűtővízszivattyúk.

Első ránézésre ez a 90 centi soknak tűnhet, valójában azonban már napokkal ezelőtt biztonsági intézkedések léptek életbe az alacsony vízszint miatt. Sőt, a négyfokozatú intézkedéssorozatból jelenleg a másodikban vagyunk, és pár napja egy rövid időre a harmadikat is elrendelték.

Ennek magyarázata, hogy a hűtővíz elapadása sokkal nagyobb kockázatot jelent annál, hogy kiesik a hazai áramtermelés fele.

A reaktorban ugyanis a hőfejlődés a láncreakció (tehát az áramtermelés) leállítása után sem szűnik meg rögtön, hiszen a korábbi működés során keletkezett radioaktív anyagok bomláshője továbbra is képződik – magyarázta lapunknak Cserháti András, a Magyar Nukleáris Társaság alelnöke.

Közvetlenül leállítás után ez az úgynevezett maradékhő a teljes teljesítmény 6-7 százaléka, ami napok, hetek alatt folyamatosan csökken. A hatékony hűtésre azonban így a leállított állapotban is szükség van, ezért az atomerőműben a biztonsági hűtővíz megléte elsőrendű biztonsági kérdés. Persze ennek mennyisége jóval kevesebb, mint amennyi a működés alatt kell. Fichtinger Gyula, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója korábban arról beszélt, hogy a leállított blokkoknak 10 köbméternyi vízre van szükségük másodpercenként.

A Duna hatalmas vízmennyisége nélkül azonban még ez is rengeteg, ezért kell már jó előre megkezdeni a felkészülést, ami tulajdonképpen nagy teljesítményű árvízvédelmi átemelő szivattyúk telepítését jelenti. Ilyen – valamiért Pajtás névre keresztelt – készülékből összesen nyolc van, és a korábban már idézett felülvizsgálati dokumentum szerint ezek biztosítani tudják a „biztonsági hűtővízrendszer részére a megfelelő mennyiségű hűtővizet”. Ez a megfogalmazás indirekten viszont azt is jelenti, hogy az üzemeltetéshez szükséges maradék másodpercenként 90 köbmétert már nem,

azaz a kritikus vízszint alatt Paks nem tud termelni.

A Duna apadása ráadásul még akkor is tud problémákat okozni, ha nem érjük el ezt a pontot. Szerdán például azért kellett két blokk teljesítményét csökkenteni, mert az alacsony vízállás miatt a hűtővízrendszerükhöz tartozó szivattyúk szűrői nagyobb szennyezőanyag-terhelésnek voltak kitéve. Bár ezeket valószínűleg azóta megtisztították, és a termelési grafikon szerint komolyabb kiesés sem volt a visszaterhelés miatt, az erőmű így sem üzemel teljes kapacitáson. A 2. blokkot ugyanis még múlt hétvégén – egy nem részletezett – meghibásodás miatt leállították, és várhatóan csak a hónap utolsó napján indítják újra.

A kék terület mutatja a paksi áramtermelés alakulását. Forrás: MAVIR

Azon túl, hogy a mostani helyzet a meglévő erőmű esetében is intő jel lehet a jövőre nézve, a Duna nyári túlmelegedéséhez hasonlóan szintén rávilágít a bővítés egyes, korábban kevésbé taglalt kockázataira. A mostani és az új blokkok ugyanis a tervek szerint hat évig párhuzamosan fognak üzemelni, ebben az időszakban pedig a két létesítmény hűtésére a jelenleginél is sokkal több, másodpercenként összesen 232 köbméter vízre lesz szükség. Ez a jelenlegi vízhozam több mint negyede, azaz a Duna vizének elég meghatározó részét kell majd kiszivattyúzni a mederből.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPakson is látták, hogy gond lehet a Duna-vízzel, 180 millióért vizsgáljákMár hónapokkal a Duna nyár végi túlmelegedése előtt kiírtak egy tendert, hogy fel lehessen készülni a jövőbeli kritikus időszakokra.

 

A probléma kezelésére egyébként lenne megoldása a szakembereknek, csak ennek a társadalmi elfogadottsága nem túl nagy. Cserháti András szerint radikális javulást az hozna, ha az erőmű alatt duzzasztani lehetne a folyamot. Korábban vízügyi körökben felmerült egy Fadd térségében létesítendő gát, amely a hajózhatóságot is megkönnyítené, egy ilyen létesítmény komolyabb felvetése azonban szerinte még évtizedekkel Bős-Nagymaros után is szentségtörés jellegű.

Közélet Duna hűtővíz Paksi atomerőmű vízállás Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2019. február 22. 06:53 Közélet

Szinte biztosan törvényt sért a fideszes médiaalapítvány, de a hatóság nem lát problémát

Egy jogi kiskapuval próbálták meg elérni, hogy a törvényben rögzítettnél több rádiója is lehessen a KESMA-nak, de porszem került a gépezetbe.

Váczi István
2019. február 21. 06:52 Közélet, Vállalat

Közel 2000 milliárd forintért vásárolt már cégeket az Orbán-kormány

Némelyik jól teljesít, más csődbe ment, és van olyan is, amely már Mészáros Lőrincé. De alapvetően csak puffadt és puffadt az állam az utóbbi években.

Jandó Zoltán
2019. február 20. 12:18 Közélet, Pénz

Egy szerződés, aminek minden oldala 700 millió adóforintba kerül

Alig több mint két év alatt 56 milliárd forint ment el a kék plakátokkal és mostanában Soros György arcképével fémjelzett kampányokra.

Fontos

Bucsky Péter
2019. február 19. 07:00 Pénz

Évi 50 milliárdot hagyunk az államnál egy ki nem használt adókedvezmény miatt

Százezrek nem élnek az szja-kedvezménnyel, pedig egy orvosi papírral évi 90 ezer forintot spórolhatnának. Aki eddig nem tette meg, öt évre visszamenőleg is kérheti.

Jandó Zoltán
2019. február 18. 06:53 Közélet

Káoszba süllyedt a kormány terve, hogy jobban szervezzék a nagy sportrendezvényeket

Nagyon úgy tűnik, hogy hiába volt rá törekvés, mégsem lesz egységes szervezési kerete és felelőse a magyarországi rendezésű nagy sporteseményeknek. Pedig lett volna logika benne.

Torontáli Zoltán
2019. február 17. 07:17 Élet

Mégis mit eszünk ennyire a Túró Rudin?

Szó szerint ízekre szedtük a kakaós masszával bevont túrórudat. Most kiderül, hogy miért van benne kukoricakeményítő, hidrogénezett olaj, vagy olyan vegyületek, mint a kálcium-laktát vagy a kálium-szorbát.