Szinte naponta dőlnek meg a negatív vízállási rekordok a Dunán, az Országos Vízügyi Főigazgatóság ma déli tájékoztatása szerint Budapestnél 41 centiméter az új rekord, miközben idén október előtt ez 51 centiméter volt.
Ez természetesen nem azt jelenti, hogy mindössze ilyen mély a folyó, ezeket az értékeket a vízrajzi állomás 0 pontjához viszonyítják. A vízmérce 0 pontját a meghatározása előtt mért legkisebb, a Duna esetében az 1834-es vízállás jelöli ki.
Sokatmondó, hogy ezen a skálán a valaha mért legnagyobb vízszint a fővárosnál 891 centiméter, amelyet 2013. június 10-én mérték. Az I. fokú készültséget 620 centiméternél, a II. fokút 700-nál, a III. fokút pedig 800-nál rendelik el. Az alsó rakpart az Országos Vízjelző Szolgálat ábrája szerint 645 centiméteren helyezkedik el.
A szolgálat oldalán található táblázat szerint a Duna budapesti vízhozama másodpercenként jelenleg 915 köbméter – ennyi víz áramlik keresztül a folyó egy meghatározott keresztmetszetén egy másodperc alatt. (Egy négytagú család körülbelül 20 köbméter vizet használ fel egy hónapban.) Az átlagérték mintegy 2300 köbméter/másodperc, a 2013. júniusi nagy árvíz idején viszont körülbelül 9500 köbméter/másodperc volt.
Azaz most tizedannyi vizet sem szállít a Duna, mint az ellentétes előjelű rekord idején.
Az előrejelzések szerint a Duna vízgyűjtőjén a következő napokban folytatódik a csapadékszegény időjárás, ezért az Országos Vízügyi Főigazgatóság arra számít, hogy a következő napokban a vízszintek a jelenlegi alacsony szinten stagnálnak. A jövő hét második felében az Ausztriában várható 20-25 milliméter csapadéknak köszönhetően emelkedhet a Duna vízszintje néhány centimétert.
Ez valószínűleg kevés lesz ahhoz, hogy újraindulhassanak a teherhajók, amelyek közlekedését szerdán tiltották meg. A BKV szintén leállította több hajójáratát, a Paksi Atomerőműnél pedig elkezdték telepíteni a biztonsági rendszerek folyamatos hűtővíz-ellátásához szükséges kisegítő szivattyúkat.
