Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2018. október 10. 06:53 Közélet

Pakson is látták, hogy gond lehet a Duna-vízzel, 180 millióért vizsgálják

Bár néhány héttel ezelőtt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter még rémhírnek nevezte a Duna paksi túlmelegedéséről szóló beszámolókat, egy napokban lezárt közbeszerzés alapján az atomerőművet működtető állami cég szerint is kritikus időszakokra kell készülni ebből a szempontból. Éppen ezért az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2022-ig több mint 180 millió forintot fordít a létesítmény vízellátásának ellenőrzésére, egészen pontosan az erőmű hűtéséhez kiépített csatornák, illetve a Duna és a kapcsolódó vízrendszerek vizsgálatára.

A rémhír emlegetése különösen annak fényében érdekes, hogy az említett tendert még április elején hirdették meg. Tehát hónapokkal azelőtt, hogy a nagy forróság miatt a jogszabályban rögzített maximum közelébe emelkedett volna a folyó hőmérséklete a paksi atomerőmű közelében.

Az idei nyár legmelegebb napjain ugyanis pont ez történt. Ahogy arról akkor elsőként beszámoltunk, ha augusztus elején csak egy kicsit is tovább melegszik a Duna, akkor a törvényi előírások szerint csökkenteni kellett volna az áram termelését Pakson, sőt akár az erőmű leállítása is szóba kerülhetett volna*A paksi atomerőmű hűtésére használt vizet a Dunából nyerik, majd visszaengedik a folyóba. A visszaengedett víz azonban logikusan melegebb, mint a kinyert, így melegíti a Dunát. Mivel az atomerőmű a folyó vizének elég jelentős részét, nagyjából tizedét használja, ez komoly változást is okozhat, ami nem tesz jót a helyi élővilágnak.. A jelenlegi szabályozás értelmében ugyanis a létesítmény addig működhet gond nélkül, amíg a hűtésére használt víz folyóba engedésének pontjától 500 méterre nem éri el a Duna hőmérséklete a 30 fokot. Efölött – a folyam élővilágának védelme érdekében – vissza kell terhelni (azaz csökkenteni kell a teljesítményét), vagy le kell állítani.

Márpedig a legmelegebb időszakban hat olyan nap is volt, amikor 29,8 fok fölötti hőmérsékletet regisztráltak az atomerőmű munkatársai. Mindezt ráadásul úgy, hogy nem is a nap, sőt még csak nem is a mérésre megadott három órás időintervallum legmelegebb időszakában mértek. Így fordulhatott elő, hogy a Vízügyi Főigazgatóság a Paks utáni első hőmérője Domborinál 30 fok feletti hőmérsékletet is mutatott ezekben a napokban. 

 

Bár a korábbi tapasztalatok alapján az atomerőmű működését ismerő szakemberek még a közelmúltban is fantazmagóriának minősítették azt, hogy a Duna hőmérséklete tartósan 30 fok fölé emelkedjen, valójában a cégnél látják a problémát. A most zárt tendernek ugyanis már az indoklásban is igencsak erősen fogalmaznak arról, miért is van szükség egy ilyen közbeszerzésre.

Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. szakemberei a beszerzés szükségességét azzal magyarázták, hogy „az általános időjárási trendek szerint a szélsőségek gyakorisága nő, illetve a folyamatos medersüllyedés és az ezzel egyidejű, trend jellegű hőmérsékletemelkedés (globális felmelegedés) hatása a kibocsátási korlátok betartása mellett kihat a blokkok üzemére és üzemeltetésére.”

Magyarul a klímaváltozás miatt egyre nehezebb lesz tartani a 30 fokos jogszabályi korlátot anélkül, hogy ne kelljen belenyúlni az atomerőmű működésébe.

Ráadásul a helyzetet a kiírás szerint tovább rontja, hogy a karbantartási gyakorlat változása miatt most már egész nyáron üzemel mind a négy blokk, ami mellé Paks 2 átadása után még kettő belép majd. A tenderre pedig pont azért volt szükség, hogy a „jövőbeli kritikus időszakokra” minél jobban fel lehessen készülni.

Ennek érdekébe egy elég komplex feladatcsomagot állított össze az atomerőművet működtető cég. A jövőben mások mellett vizsgálni fogják

  • évi négy alkalommal a hűtővízcsatornákat és a folyam paksi szakaszát,
  • szintén minden évben négyszer a Duna Paks és Mohács közötti szakaszát,
  • félévente a hidegvízcsatorna medrét és üledékét,
  • évente hatszor a kibocsátott hűtővizet különböző üzemállapotok mellett,
  • a blokkok visszaterhelésének hatásait,
  • a biztonsági hűtővízrendszereket,
  • a környező horgász- és halásztavakat és
  • a Pakstól közel 20 kilométerre lévő faddi vízátvezetést is.

Emellett a hőmérsékletmérő rendszerek karbantartását, illetve különböző berendezések működésének értékelését is elvárták a nyertestől. Egy ilyen összetett munkára valószínűleg nem túl sok piaci szereplő képes, ennek megfelelően sok aspiráns nem is volt. Sőt, már az előszűrésre is csak egy cég, az Inno-water Zrt. jelentkezett, így ajánlattételre is csak őket hívták fel.

A cégről túl sokat nem tudni azon kívül, hogy ilyen megoldásokkal foglalkozik, és hogy a 180 milliós megrendelés elég jelentősnek számít az életükben. A vállalatot 2010-ben alapították, akkor még kft.-ként, és az első években csak néhány tízmilliós bevételt csinált. Két éve aztán részvénytársasággá alakultak, és tavaly már 285 millió forintos forgalmat hoztak össze, amiből egy minimális nyereség is megmaradt.

 

A társaság egyébként valószínűleg nem először dolgozik együtt az MVM Paksi Atomerőmű Zrt-vel. Legalábbis erre utal az Inno-water egyik tulajdonosának egy ideig a cég honlapján elérhető, ám megkeresésünk után onnan eltávolított önéletrajza. Ebben az szerepel, hogy a környezetvédelmi szakértőként dolgozó Sándor Dániel Benjámin az Inno-water Kft. megbízásából 2013 óta végzi a paksi atomerőmű vízrendszereinek vízgazdálkodási és vízminőségi vizsgálatait. Sőt, már ez előtt is részt vett a létesítmény biztonsági víz- és iszapmintáinak átfogó értékelésében, eleinte még egy másik cég, egy idő után azonban szintén az Inno-water megbízásából.

A szakembert természetesen megkerestük, ám üzleti titokra hivatkozva nem kívánt reagálni. Azt nem tudta megválaszolni, hogy ha nem beszélhet az ügyletekről, akkor miért tüntette fel nyilvánosan is elérhető önéletrajzában – inkább eltávolították a dokumentumot a cég honlapjáról.

Nem kaptunk választ megkeresésünkre az atomerőműtől sem, így egyebek mellett nem egyértelmű, hogy korábban milyen megbízás alapján és ki végzett hasonló vizsgálatokat, illetve az sem, hogy 2018-ban volt-e bármilyen ilyen jellegű tevékenység.

Mindenesetre az augusztusi eseményekre adott reakció a tender fényében még úgy is elég furcsa, hogy a közbeszerzésről nem szívesen beszélnek az érintettek. Persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy – amint erre a Magyar Nukleáris Társaság (MNT) egy közelmúltban kiadott infografikájában felhívta a figyelmet – egy néhány napos túlmelegedés még nem feltétlenül okoz katasztrófát.

Az erőmű ugyanis nem az egész Dunát melegíti fel, és nem is tartósan okoz a normálisnál magasabb vízhőmérsékletet. A folyóba visszaeresztett hűtővíz csóva alakban a Duna létesítmény felőli részét hevíti, és bár kilométerekkel lejjebb is van még hatása, ez egyre kisebb. Ettől függetlenül – és ezt az MNT is hangsúlyozza – a 30 fokos limitet nem véletlenül rögzítették jogszabályba. Bár az erőmű működésére a vízhőmérsékletnek semmilyen hatása nincs, a tartósan magas vízhőmérséklet veszélyeztetné a helyi élővilágot, így a határt valahol meg kellett húzni. Márpedig ha ezt 30 foknál tették meg, akkor – akármennyire csak adminisztratív korlát ez – az erőműnek ezt kell betartania a működése során.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Duna inno-water Magyar Nukleáris Társaság Paks Paksi atomerőmű Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2025. május 15. 12:56 Közélet, Vállalat

Akár NER-es lenyúlások előtt is teret nyithat a nagytakarítási törvény

A pongyola tervezet szerint szinte minden exportőrt és külföldről vásároló céget is szankcionálni lehet, ha Lánczi Tamásék úgy döntenek.

Stubnya Bence
2025. május 14. 13:37 Közélet

Budapest, Szeged és Debrecen környékét érintheti leginkább az önvédelmi törvény

Nem tilthatnák az ingatlanvásárlást az önkormányzatok, de több helyen gondolkodhatnak el a korlátozások bevezetésén.

Jandó Zoltán
2025. május 13. 15:33 Adat, Közélet

Nem tetszik a Fradinak, hogy több fiatal magyar focistát kell játszatnia

Az MLSZ azt szeretné, hogy a klubok ne a kiöregedő légiósokra. alapozzanak, miközben irdatlan közpénz folyik az utánpótlásba.

Fontos

Gergely Péter
2025. május 15. 09:33 Pénz

Egyre olcsóbbak a személyi kölcsönök nagy testvérei

Egyre kedvezőbb a szabad felhasználású jelzáloghitelek árazása, de változatlanul csak kiegészítő termékek a lakossági finanszírozásban.

Torontáli Zoltán
2025. május 14. 14:42 Vállalat

Olyan lassú a Demján 1+1, hogy idén már biztos nem pörgeti fel a gazdaságot

Valószínű, hogy az esetek többségében még egy évvel a program kihirdetése után sem érkeznek meg az új gépek a cégekhez, így a gazdaságot sem élénkítik.

Váczi István
2025. május 14. 12:10 Világ

Zakatol a háború, dübörög a diplomácia, az orosz gazdaság köhög

Mindenki Trump kegyeit keresi, de ha létre is jön az isztambuli orosz-ukrán találkozó, nem valószínű, hogy sokkal közelebb kerülünk a békéhez.