Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2018. október 10. 06:53 Közélet

Pakson is látták, hogy gond lehet a Duna-vízzel, 180 millióért vizsgálják

Bár néhány héttel ezelőtt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter még rémhírnek nevezte a Duna paksi túlmelegedéséről szóló beszámolókat, egy napokban lezárt közbeszerzés alapján az atomerőművet működtető állami cég szerint is kritikus időszakokra kell készülni ebből a szempontból. Éppen ezért az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2022-ig több mint 180 millió forintot fordít a létesítmény vízellátásának ellenőrzésére, egészen pontosan az erőmű hűtéséhez kiépített csatornák, illetve a Duna és a kapcsolódó vízrendszerek vizsgálatára.

A rémhír emlegetése különösen annak fényében érdekes, hogy az említett tendert még április elején hirdették meg. Tehát hónapokkal azelőtt, hogy a nagy forróság miatt a jogszabályban rögzített maximum közelébe emelkedett volna a folyó hőmérséklete a paksi atomerőmű közelében.

Az idei nyár legmelegebb napjain ugyanis pont ez történt. Ahogy arról akkor elsőként beszámoltunk, ha augusztus elején csak egy kicsit is tovább melegszik a Duna, akkor a törvényi előírások szerint csökkenteni kellett volna az áram termelését Pakson, sőt akár az erőmű leállítása is szóba kerülhetett volna*A paksi atomerőmű hűtésére használt vizet a Dunából nyerik, majd visszaengedik a folyóba. A visszaengedett víz azonban logikusan melegebb, mint a kinyert, így melegíti a Dunát. Mivel az atomerőmű a folyó vizének elég jelentős részét, nagyjából tizedét használja, ez komoly változást is okozhat, ami nem tesz jót a helyi élővilágnak.. A jelenlegi szabályozás értelmében ugyanis a létesítmény addig működhet gond nélkül, amíg a hűtésére használt víz folyóba engedésének pontjától 500 méterre nem éri el a Duna hőmérséklete a 30 fokot. Efölött – a folyam élővilágának védelme érdekében – vissza kell terhelni (azaz csökkenteni kell a teljesítményét), vagy le kell állítani.

Márpedig a legmelegebb időszakban hat olyan nap is volt, amikor 29,8 fok fölötti hőmérsékletet regisztráltak az atomerőmű munkatársai. Mindezt ráadásul úgy, hogy nem is a nap, sőt még csak nem is a mérésre megadott három órás időintervallum legmelegebb időszakában mértek. Így fordulhatott elő, hogy a Vízügyi Főigazgatóság a Paks utáni első hőmérője Domborinál 30 fok feletti hőmérsékletet is mutatott ezekben a napokban. 

 

Bár a korábbi tapasztalatok alapján az atomerőmű működését ismerő szakemberek még a közelmúltban is fantazmagóriának minősítették azt, hogy a Duna hőmérséklete tartósan 30 fok fölé emelkedjen, valójában a cégnél látják a problémát. A most zárt tendernek ugyanis már az indoklásban is igencsak erősen fogalmaznak arról, miért is van szükség egy ilyen közbeszerzésre.

Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. szakemberei a beszerzés szükségességét azzal magyarázták, hogy „az általános időjárási trendek szerint a szélsőségek gyakorisága nő, illetve a folyamatos medersüllyedés és az ezzel egyidejű, trend jellegű hőmérsékletemelkedés (globális felmelegedés) hatása a kibocsátási korlátok betartása mellett kihat a blokkok üzemére és üzemeltetésére.”

Magyarul a klímaváltozás miatt egyre nehezebb lesz tartani a 30 fokos jogszabályi korlátot anélkül, hogy ne kelljen belenyúlni az atomerőmű működésébe.

Ráadásul a helyzetet a kiírás szerint tovább rontja, hogy a karbantartási gyakorlat változása miatt most már egész nyáron üzemel mind a négy blokk, ami mellé Paks 2 átadása után még kettő belép majd. A tenderre pedig pont azért volt szükség, hogy a „jövőbeli kritikus időszakokra” minél jobban fel lehessen készülni.

Ennek érdekébe egy elég komplex feladatcsomagot állított össze az atomerőművet működtető cég. A jövőben mások mellett vizsgálni fogják

  • évi négy alkalommal a hűtővízcsatornákat és a folyam paksi szakaszát,
  • szintén minden évben négyszer a Duna Paks és Mohács közötti szakaszát,
  • félévente a hidegvízcsatorna medrét és üledékét,
  • évente hatszor a kibocsátott hűtővizet különböző üzemállapotok mellett,
  • a blokkok visszaterhelésének hatásait,
  • a biztonsági hűtővízrendszereket,
  • a környező horgász- és halásztavakat és
  • a Pakstól közel 20 kilométerre lévő faddi vízátvezetést is.

Emellett a hőmérsékletmérő rendszerek karbantartását, illetve különböző berendezések működésének értékelését is elvárták a nyertestől. Egy ilyen összetett munkára valószínűleg nem túl sok piaci szereplő képes, ennek megfelelően sok aspiráns nem is volt. Sőt, már az előszűrésre is csak egy cég, az Inno-water Zrt. jelentkezett, így ajánlattételre is csak őket hívták fel.

A cégről túl sokat nem tudni azon kívül, hogy ilyen megoldásokkal foglalkozik, és hogy a 180 milliós megrendelés elég jelentősnek számít az életükben. A vállalatot 2010-ben alapították, akkor még kft.-ként, és az első években csak néhány tízmilliós bevételt csinált. Két éve aztán részvénytársasággá alakultak, és tavaly már 285 millió forintos forgalmat hoztak össze, amiből egy minimális nyereség is megmaradt.

 

A társaság egyébként valószínűleg nem először dolgozik együtt az MVM Paksi Atomerőmű Zrt-vel. Legalábbis erre utal az Inno-water egyik tulajdonosának egy ideig a cég honlapján elérhető, ám megkeresésünk után onnan eltávolított önéletrajza. Ebben az szerepel, hogy a környezetvédelmi szakértőként dolgozó Sándor Dániel Benjámin az Inno-water Kft. megbízásából 2013 óta végzi a paksi atomerőmű vízrendszereinek vízgazdálkodási és vízminőségi vizsgálatait. Sőt, már ez előtt is részt vett a létesítmény biztonsági víz- és iszapmintáinak átfogó értékelésében, eleinte még egy másik cég, egy idő után azonban szintén az Inno-water megbízásából.

A szakembert természetesen megkerestük, ám üzleti titokra hivatkozva nem kívánt reagálni. Azt nem tudta megválaszolni, hogy ha nem beszélhet az ügyletekről, akkor miért tüntette fel nyilvánosan is elérhető önéletrajzában – inkább eltávolították a dokumentumot a cég honlapjáról.

Nem kaptunk választ megkeresésünkre az atomerőműtől sem, így egyebek mellett nem egyértelmű, hogy korábban milyen megbízás alapján és ki végzett hasonló vizsgálatokat, illetve az sem, hogy 2018-ban volt-e bármilyen ilyen jellegű tevékenység.

Mindenesetre az augusztusi eseményekre adott reakció a tender fényében még úgy is elég furcsa, hogy a közbeszerzésről nem szívesen beszélnek az érintettek. Persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy – amint erre a Magyar Nukleáris Társaság (MNT) egy közelmúltban kiadott infografikájában felhívta a figyelmet – egy néhány napos túlmelegedés még nem feltétlenül okoz katasztrófát.

Az erőmű ugyanis nem az egész Dunát melegíti fel, és nem is tartósan okoz a normálisnál magasabb vízhőmérsékletet. A folyóba visszaeresztett hűtővíz csóva alakban a Duna létesítmény felőli részét hevíti, és bár kilométerekkel lejjebb is van még hatása, ez egyre kisebb. Ettől függetlenül – és ezt az MNT is hangsúlyozza – a 30 fokos limitet nem véletlenül rögzítették jogszabályba. Bár az erőmű működésére a vízhőmérsékletnek semmilyen hatása nincs, a tartósan magas vízhőmérséklet veszélyeztetné a helyi élővilágot, így a határt valahol meg kellett húzni. Márpedig ha ezt 30 foknál tették meg, akkor – akármennyire csak adminisztratív korlát ez – az erőműnek ezt kell betartania a működése során.

Közélet Duna inno-water Magyar Nukleáris Társaság Paks Paksi atomerőmű Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Váczi István
2019. február 21. 06:52 Közélet, Vállalat

Közel 2000 milliárd forintért vásárolt már cégeket az Orbán-kormány

Némelyik jól teljesít, más csődbe ment, és van olyan is, amely már Mészáros Lőrincé. De alapvetően csak puffadt és puffadt az állam az utóbbi években.

Jandó Zoltán
2019. február 20. 12:18 Közélet, Pénz

Egy szerződés, aminek minden oldala 700 millió adóforintba kerül

Alig több mint két év alatt 56 milliárd forint ment el a kék plakátokkal és mostanában Soros György arcképével fémjelzett kampányokra.

2019. február 20. 11:06 Közélet

Neccesen halmozza a juttatásokat tíz parlamenti képviselő

Öt fideszes és öt ellenzéki képviselő egyszerre kap hivatali autót és üzemanyagkártyát, pedig egyszerre nem lehetne mindkettőt igénybe venni.

Fontos

Bucsky Péter
2019. február 19. 07:00 Pénz

Évi 50 milliárdot hagyunk az államnál egy ki nem használt adókedvezmény miatt

Százezrek nem élnek az szja-kedvezménnyel, pedig egy orvosi papírral évi 90 ezer forintot spórolhatnának. Aki eddig nem tette meg, öt évre visszamenőleg is kérheti.

Jandó Zoltán
2019. február 18. 06:53 Közélet

Káoszba süllyedt a kormány terve, hogy jobban szervezzék a nagy sportrendezvényeket

Nagyon úgy tűnik, hogy hiába volt rá törekvés, mégsem lesz egységes szervezési kerete és felelőse a magyarországi rendezésű nagy sporteseményeknek. Pedig lett volna logika benne.

Torontáli Zoltán
2019. február 17. 07:17 Élet

Mégis mit eszünk ennyire a Túró Rudin?

Szó szerint ízekre szedtük a kakaós masszával bevont túrórudat. Most kiderül, hogy miért van benne kukoricakeményítő, hidrogénezett olaj, vagy olyan vegyületek, mint a kálcium-laktát vagy a kálium-szorbát.