Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2018. augusztus 29. 17:20 Állam, Élet

Jogi kiskapu mentette meg a Paksi Atomerőművet

Tulajdonképpen biztos, hogy lehetett volna hivatalos mérés során is 30 fok feletti hőmérsékletet regisztrálni a Dunában a Paksi Atomerőműtől 500 méterre, de egy jogi kiskapunak köszönhetően végül sikerült ez alatt maradni. A hivatalos mérés szerint 29,88 fok volt a csúcs, ám ezt nem abban a napszakban mérték, amikor a legmelegebb a folyó.

Múlt hét végén lapunk számolt be elsőként róla, hogy ha csak egy kicsit is tovább melegszik a Duna, akkor csökkenteni kellett volna az áram termelését Pakson, sőt akár a létesítmény leállítása is felmerülhetett volna.

A jelenlegi szabályozás értelmében ugyanis az atomerőmű addig működhet gond nélkül, amíg a hűtésére használt víz folyóba engedésének pontjától 500 méterre nem éri el a Duna hőmérséklete a 30 fokot. Efölött vissza kell terhelni (azaz csökkenteni kell a teljesítményét), vagy le kell állítani*Erre a Duna élővilága miatt van szükség, amelynek nagyon nem tesz jót, ha túlmelegszik a folyó..

Kovács Antal, az atomerőmű kommunikációs igazgatója lapunknak korábban azt mondta, hogy ettől a legforróbb napon is elmaradtak egy hajszállal, akkor 29,8 fokot mértek. Azóta kiderült, hogy az a bizonyos hajszál ennél is vékonyabb volt. A MVM Paksi Atomerőmű Zrt. ugyanis megküldte a hivatalos mérési adatokat az Energiaklubnak, ebben pedig az szerepel, hogy a 29,8-as értéket többször is átlépték, a csúcs 29,88 volt.

Ezeket az adatokat ráadásul órákkal azelőtt rögzítették, hogy a Duna elérte volna a napon belüli legmagasabb hőmérsékletét. Fichtinger Gyula, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója a 24.hu-nak azt mondta, hogy a jelenleg érvényes előírások szerint az atomerőműnek naponta 11 és 14 óra között kell méréseket végeznie az úgynevezett melegvízcsóvában*A Dunába engedett melegebb víz a beömlési ponttól csak lassan keveredik el a hidegebbel, egy üstökös csóvájához hasonló alakzatban., 50 és 150 centiméteres mélységben.

Augusztusban pedig a mérések jellemzően ennek a három órának az első felében, egészen pontosan 11.30 és 12.30 között voltak. Tehát nem akkor, amikor a Duna a legmelegebb.

Nem túl nehéz megmondani, hogy mennyit melegszik a Duna a nap folyamán, mivel a Vízügyi Főigazgatóság elvileg óránként rögzíti az adatokat. Bár épp a paksi mérési ponton a hőmérő augusztus elején elromlott, így is volt néhány olyan nap az elmúlt három hétben, amikor sikerült több adatot is rögzíteni.

Ezeken a napokon pedig dél és délután kettő között minden alkalommal 0,3 fokot emelkedett a Duna hőmérséklete. Tehát nyugodtan számolhatunk úgy, hogy amikor a viszonylag korai mérésekkel 29,8 foknál magasabb hőmérsékletet rögzítettek, akkor négy órakor már 30 fölötti értéket jelzett volna a mutató. Márpedig az Energiaklubnak megküldött adatok szerint augusztus elején hat ilyen nap is volt.

Ráadásul ez még véletlenül sem a csúcshőmérséklet, kettő után ugyanis még órákig tovább melegszik a víz. A csúcsot jellemzően négy és hat óra között éri el, további 0,3-0,4 fokkal magasabban. Ez azt jelenti, hogy amikor dél körül 29,8 fokot mértek, akkor délután ötre csak a napon belül változás miatt 30,5 fokra emelkedhetett a hőmérséklet.

 

Ezt erősítik meg egyébként a Vízügyi Főigazgatóság Domborinál, a Paks utáni első mérési ponton regisztrált hőmérsékletadatai is. Ugyanabban a hat napban, amikor Paks alatt 29,8 fokot mértek, nagyjából 10 kilométerrel lejjebb késő délutánra 30-30,2 fokig hevült a Duna.

Mások mellett ez is magyarázhatja, miként fordulhatott elő, hogy múlt pénteken az Átlátszó csapata 30 fok feletti hőmérsékletet mért ugyanott, ahol elvileg a Paksi Atomerőmű csak 28,42-t.

Állam Élet Duna Paksi atomerőmű túlemelegedés vízhőmérséklet Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Bucsky Péter
2019. január 13. 07:44 Állam

Egy uniós statisztika, ahol Magyarország a legjobb

A magyar közbeszerzések összértékének csupán 1,3 százaléka landolt offshore hátterű cégeknél, ami a legkedvezőbb érték az EU-ban.

2019. január 11. 14:27 Állam

Régen rúgtak ki annyi embert, mint a kormány novemberben

Novemberben 1884 embert bocsátottak el csoportos leépítés keretében. Ennél többet 2016 júniusában küldtek el utoljára ilyen formában.

Wiedemann Tamás
2019. január 10. 12:17 Állam, Élet

Példátlanul elnéző a magyar állam a letelepedési kötvényesekkel

Majdnem 20 ezer tartózkodási vagy letelepedési engedélyből 24 darab szűnt meg, és mindössze hat a magyar hatóságok döntése miatt.

Fontos

Bucsky Péter
2019. január 14. 06:54 Pénz

Az itthoni átlag közel háromszorosát keresik a németországi magyarok

Eddig sosem látott adatokat szereztünk arról, hogy mennyit keres a Németországban dolgozó százezer magyar.

Kasnyik Márton
2019. január 12. 07:47 Podcast

A klientúraépítés a jóléti állam része lett Magyarországon

Utoljára a totalitárius rendszerekben osztott újra annyi forrást az állam, mint ma Magyarországon. Ez nagyon erős politikai fegyver a hatalom kezében, de a társadalom alsó harmada nem látja előnyét. Kovách Imre szociológus a G7 podcast vendége.

Kasnyik Márton
2019. január 11. 06:40 Vállalat

Ebből az ábrából kiderül, miért nem kapsz olyan könnyen béremelést, ha magyar cégnél dolgozol

Ég és föld a magyar és a külföldi tulajdonú ipari cégek termelékenysége. Nagyon kevés magyar cég lehet képes arra, hogy kitörjön a bércsapdából.