Érdekes bejelentést tett Gulyás Gergely, amikor pénteken közölte, hogy októbertől drágábban lehet majd használni a fizetős útszakaszokat. A 10 napos autópálya e-matrica ára októbertől 2975 forintról 3500-ra emelkedik, a teherfuvarozóknak pedig 5,8 százalékkal kell majd többet fizetniük.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter ezt azzal indokolta, hogy forrásokat kell biztosítani az alsóbbrendű utak felújítására. A pluszbevétel ugyanis – közvetett formában, az uniós szabályokat betartva – egy „falusi útalapba” fog befolyni, ami lehetőséget biztosít arra, hogy a legkevésbé fejlett falusi útszakaszokat felújítsák – fejtette ki a kormany.hu-n olvasható tudósítás szerint.
Ez alapján nem teljesen világos, mi lesz az a falusi útalap, hiszen még a kormányzati portál is csak idézőjelek között említi. Elképzelhető, hogy csak egy olyan kommunikációs panelről van szó, amely jól illeszkedik az erre a kormányzati ciklusra meghirdetett modern falvak programhoz. De persze be is állíthatnak egy ilyen sort a költségvetésbe, a közvetett finanszírozás miatt az összegek sorsa nehezen lesz követhető.
Az ötlet mindenesetre azért pikáns, mert 20 éve az első Fidesz-kormány szüntette meg az 1992-ben létrehozott Útalapot.
Ez egy külön törvénnyel életre hívott, elkülönített pénzalap volt, amelybe az üzemanyagok árába épített hozzájárulásból került pénz. Ennek mértéke 1997 közepén például literenként 15,4 forint volt, ami ekkoriban éves szinten 70-80 milliárd forint körüli bevételt generált. Ezt az összeget kizárólag utak fenntartására és felújítására lehetett fordítani.
Mint a Beszélő című folyóirat egyik 2002-es számában lévő cikk szerzője írja, az elkülönített Útalapot még az erősen a költségvetési bevételekre fókuszáló pénzügyminiszter, Bokros Lajos is hasznosnak tartotta, mert erősíti az adómorált, ha az adózó pontosan tudja, mire megy a pénze. Az Útalap pozitív megítélését az is mutatja, hogy az első Orbán-kormány programjában azt olvashattuk: „A Kormány nagy figyelmet fordít a főutak településeket elkerülő szakaszainak kiépítésére, valamint a meglévő úthálózat karbantartására. Ennek érdekében fokozatosan növeli az Útalap részesedését az üzemanyagok árában.”
Ehhez képest pár hónappal később a kormány megszüntette az Útalapot, elkülönített kasszából egyszerű költségvetési előirányzattá vált. Akkoriban több miniszter is fogadkozott, hogy ez nem fogja lényegében érinteni ezeknek a pénzeknek a felhasználását, ám nem így történt, az összegek egyszerűen eltűntek a büdzsé bugyraiban. És azóta sem állította vissza egy kormány sem.
Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az állam ne költene az utak karbantartására (az új utak építésére nem lehet panasz, az uniós forrásoknak is hála), csak éppen külön kassza nélkül ezen az elsők között spórol az aktuális kormány, ha nincs elég pénz a költségvetésben. Ennek az eredményeként álltak elő a sok helyen tapasztalható tragikus útállapotok.
Mennyi pénz gyűlhet össze a falusi útalapban? Változatlan forgalmat feltételezve a teherautóknál körülbelül 13 milliárd forint lehet a plusz, míg a 10 napos matricából 5 milliárddal több folyhat be. (Bár a hazai vásárlók egy része lehet, hogy átpártol majd a megyei matricákhoz.)
A 18 milliárd forint nem elhanyagolható összeg, de csak körülbelül a tizede annak, amit idén az ezért felelős Magyar Közút várhatóan az utak felújítására fordít. Vagyis az útállapotok gyors és látványos javulását nem érdemes várni a falusi útalaptól, de minden pluszforrás jól jön ezen a téren. Ha nem jut az Útalap sorsára, hosszabb távon pedig akár jelentős hatása is lehet, főleg akkor, ha a későbbi útdíjemelések bevételét is ide terelik.
