Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2018. augusztus 14. 06:58 Közélet

Évi 54 milliárdot keres az állam az M1-es autópályán, mégis majd szétesik

A teherautók használatarányos útdíja valóságos kincsesbánya a kormánynak, idén már 230 milliárdot is beszedhetnek ebből. A személyautók után várható 70 milliárddal együtt ez már annyira nagy összeg, hogy minden 40. forint állami bevétel az útdíjakból folyik be. Az M1-es évi 54 milliárd profitot termel az államnak, az M6-os viszont számításaink szerint évi 50 milliárdos veszteséget termel – változatlan forgalom esetén még további 22 évig.

Gigantikus út- és vasútépítés zajlik Magyarországon, 2017 és 2022 között 4 ezer milliárdot költ erre az állam főként uniós forrásokból. Félő azonban, hogy nagyon sok olyan út épül, amit presztízsből, a választóknak tett ígéretek miatt, és nem a racionalitás miatt építenek meg. Érdemes ennek kapcsán megnézni, hogy az egyes gyorsforgalmi utakon mekkora összegű bevételt ér el a magyar állam, és melyik út építése érhette meg, és melyiken buknak az adófizetők a legnagyobbat.

A bevételek két részből tevődnek össze:

  1. A teherautók által fizetett használatarányos útdíjból, amit minden megtett kilométer után kell megfizetni (e-útdíj)
  2. A személyautók idő alapú bérletet váltanak, ezt hívja a köznyelv máig matricának, pedig már ez is digitális  (e-matrica)

A személyautók esetében nem lehet pontosan megmondani, hogy melyik utakat mennyien használták, mert ezt nem követik kocsiszinten, ezt a forgalmi adatok alapján becsültük meg. A teherautók viszont vagy GPS flottakövető rendszer alapján fizetik meg a díjakat, vagy viszonylati jegyet váltanak, amikor pontosan meg kell mondani, hogy honnan hova mennek. A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) ez alapján pontosan tudja követni, hogy melyik úton mennyi bevétel keletkezik. A 14 legnagyobb bevételű útszakasz az alábbi ábránkon látható (az egyes évek között a nyilakkal lehet léptetni):

 

A bevétel több mint fele az M1-es, M3-as, M5-ös és M7-es autópályákon keletkezik, részben a tranzit miatt. A teljes e-útdíj-bevétel felét külföldiek fizetik meg. Nagyon helyesen, mert ezen kívül egy Romániából Németországba robogó kamionból gyakorlatilag semmi haszna nincs a magyar államnak, maximum a tankolás adótartalma. (De az sem biztos, hogy itt veszi meg a gázolajat.) Ez utóbbi azonban jóval kisebb összeg, mint az utak építésére, fenntartására fordított, nem is beszélve a járművek környezet- és zajszennyezése által okozott károkról.

Érdemes azt is megnézni, hogy egy-egy útszakasz fajlagosan mekkora bevételt termel. Ehhez lebontottuk a fizetős útszakaszokon az e-útdíj és arányosított e-matrica bevételeket egy kilométerre. Azt is érdemes megvizsgálni, hogy hány év alatt térül meg az államnak egy-egy útszakasz megépítése. Manapság 3-4 milliárd forint egy kilométer gyorsforgalmi út megépítése, ezért 3 milliárdot vettünk, míg 2×1 sávos főutaknál – konzervatív becsléssel – 1 milliárdot. Ez csak közelítő számításnak elfogadható, mert a terepviszonyok, az építőipari árszínvonal, az üzemanyag ára vagy az aktuális korrupciós szint alaposan befolyásolhatja a valós árakat. Nem vettük figyelembe a fenntartási költségeket sem, de ez is további jelentős tétel. Mindenesetre arra jó egy ilyen számítás, hogy megmutassa, hol van értelme egy autópálya megépítésének, és hol nincs.

 

 

Az M1-es ezek alapján kiváló üzletnek tűnik, mivel konszolidált árak mellett 8 év alatt megtérülne. Persze ez kicsit több idő, ha a finanszírozási költségeket is figyelembe vesszük, de eléggé úgy néz ki, hogy piaci alapon is jó üzlet lenne megépíteni az M1-est. Ehhez képest különösen érdekes, milyen mostohán bánik a sztrádával az állami fenntartó; csak azt követően kezdődtek nagyobb javítások, hogy az úttest több helyen balesetveszélyessé vált, és sebességkorlátozásokat kellett bevezetni.

Ahol a számos költséget nem tartalmazó számításunk 20 év feletti megtérülést mutat, már nem igazán tűnik kifizetődőnek a fejlesztés, de az egyéb szempontok – például rövidebb eljutási idő, kevesebb baleset – még átbillenthetik a mérleg nyelvét. 30 év feletti megtérülésnél viszont már nem beszélhetünk közgazdaságilag értelmes beruházásról.

Nem meglepő módon az M6-os autópálya mérlege katasztrofális. Ráadásul itt nemcsak a megépítés költségeit kellett megfizetni, hanem egy 30 éves fenntartási és üzemeltetési szerződés keretében évi 60 milliárdot fizet az állam a 2010-es átadás után 30 évig. Ha ezt is figyelembe vesszük, akkor nem érdemes a megtérülés szót használni.

Az M6-os autópálya számításaink szerint évi 50 milliárd forint veszteséget termel az államnak.

 

Az M5-ös esetében 2031-ig fizet az állam a fenntartónak körülbelül évi 50 milliárd forintot, így bár nagy a forgalom, még ezen is bukik az állami évi néhány milliárdot. Persze nem biztos, hogy ilyen sokat kellene költeni a köz- és magánszféra együttműködésével (ppp), korrupciógyanúsan megkötött szerződésekre. Elgondolkodtató, hogy a négy ppp-s szakaszt (az M6-ost három szakaszra osztották, plusz az M5-ös) üzemeltető társaság 2010 és 2015 között 495 milliárd forint árbevételt ért el, amiből 242 milliárd forint üzemi eredményt hozott ki, a profitráta tehát 50 százalékos. 47 milliárd forintot osztalékként ki is fizettek. Az pedig az alábbi térképre pillantva is látványos, hogy az M6-oson mennyire nincs forgalom. Az is jól látszik, hogy a sok bevételt termelő szakaszokon a külföldi forgalom dominál, ebben a mezőnyben csak az M3-ason vannak többségben a hazai teherautók.

Annak tehát nagyon örülhetünk, hogy nem épülnek már ppp-s sztrádák, ezt a konstrukciót a Fidesz-kormány 2010 után elvetette. Épülnek viszont olyan utak, amik borítékolhatóan súlyos, milliárdos veszteségeket okoznak majd. Az M44-es gyorsforgalmi út például Kecskemét és Békéscsaba között 79,4 kilométeren, három ütemben épül, összesen 145,7 milliárd forintért. Ha lesznek matricás bevételek is, akkor becslésünk szerint évi mintegy 3 milliárd forint lehet az M44-es használatáért beszedett díj, ami azt jelenti, hogy 50 év alatt jön be az építés ára. Ebben azonban nincsenek benne a kamatok, a fenntartás és a 30 évente esedékes nagymértékű átépítés költségei, amelyeket ha mind figyelembe vesszük, akkor biztosan csak a veszteségeket termeli majd az államnak a sztráda.

Az autópályákat sokan ugyan a térségfejlesztés elengedhetetlen eszközeinek tekintik, de a továbbra is gazdasági gondokkal küszködő Pécs esete mutatja, hogy egy sztráda önmagában semmit nem old meg. Érdekes kérdés, hogy milyen eredményeket lehetett volna elérni, ha az M6-os helyett az arra kifizetett évi 60 milliárd forintot Baranya és Tolna megyékben más fejlesztésekre költik.

Az M6-os kihasználatlansága ellenére a kormány – és a pénz zömét a tervek szerint biztosító EU – arra készül, hogy megépítteti a horvát határig még hiányzó szakaszt. Pedig az udvari határállomáson a napi átlagos forgalom mindössze 1732 egységjármű*Az egységjármű fogalmát a közúti forgalomnagyság egyetlen mérőszámmal való megadására vezették be. Egy személyautó 1-nek, a motorkerékpár 0,8-nak, a busz, lassú- és nehézjármű 2,5-nek számít külterületen. mindkét irányba.

Közélet autópálya e-matrica e-útdíj gyorsforgalmi út útdíj Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Fabók Bálint
2019. augusztus 23. 11:56 Közélet

Kecskéket is bevetnek az egyre súlyosabb erdőtüzek ellen Portugáliában

A mediterrán régióban egyedül Portugáliában vannak egyre pusztítóbb tüzek, több erdő ég le, mint bárhol máshol az EU-ban. Most kecskéket vetnének be ellenük.

Avatar
2019. augusztus 22. 10:27 Közélet

Sokáig nem lesz még új szuperkórház, ha így megy tovább

Még nem kezdtek bele az autópálya mellé tervezett új centrumkórház építésébe, a kormány nem elégedett a tempóval.

Avatar
2019. augusztus 21. 10:30 Közélet

Nagyon rég nem költöttünk annyit fegyverekre, mint most és a következő években

Rég nem látott mennyiségű új eszközt kap a rendszerváltás óta elhanyagolt honvédség, amely így a térségben már számottevő erőt képvisel majd.

Fontos

Fabók Bálint
2019. augusztus 21. 06:51 Világ

138 milliárd forintos afrikai útépítés reklámfilmjében tűnik fel a Duna Aszfalt

A világ egyik legkorruptabb országában vesznek részt egy világkereskedelmi szempontból számottevő útépítésen. A kollégáik nagy nehézségekkel küzdenek.

Bucsky Péter
2019. augusztus 20. 07:27 Közélet, Világ

A környezetszennyező repülést elfelejti az állam adóztatni

Egy szinte észrevétlen adóval milliárdokhoz juthatna a magyar költségvetés is, ráadásul a hatása is jó lenne. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy áfa- és jövedéki adómentes a kerozin.

Torontáli Zoltán
2019. augusztus 18. 07:08 Élet

Vegetarianizmus, természetes étel és klímavédelem: ez nehéz lesz egyszerre

Tudatos vásárlóként hiába szeretnél egyszerre sok mindent elérni, egyelőre úgy néz ki, hogy ez ma még maradéktalanul nem sikerülhet. Melyik ujjunkba harapjunk?