Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2018. augusztus 14. 06:58 Közélet

Évi 54 milliárdot keres az állam az M1-es autópályán, mégis majd szétesik

A teherautók használatarányos útdíja valóságos kincsesbánya a kormánynak, idén már 230 milliárdot is beszedhetnek ebből. A személyautók után várható 70 milliárddal együtt ez már annyira nagy összeg, hogy minden 40. forint állami bevétel az útdíjakból folyik be. Az M1-es évi 54 milliárd profitot termel az államnak, az M6-os viszont számításaink szerint évi 50 milliárdos veszteséget termel – változatlan forgalom esetén még további 22 évig.

Gigantikus út- és vasútépítés zajlik Magyarországon, 2017 és 2022 között 4 ezer milliárdot költ erre az állam főként uniós forrásokból. Félő azonban, hogy nagyon sok olyan út épül, amit presztízsből, a választóknak tett ígéretek miatt, és nem a racionalitás miatt építenek meg. Érdemes ennek kapcsán megnézni, hogy az egyes gyorsforgalmi utakon mekkora összegű bevételt ér el a magyar állam, és melyik út építése érhette meg, és melyiken buknak az adófizetők a legnagyobbat.

A bevételek két részből tevődnek össze:

  1. A teherautók által fizetett használatarányos útdíjból, amit minden megtett kilométer után kell megfizetni (e-útdíj)
  2. A személyautók idő alapú bérletet váltanak, ezt hívja a köznyelv máig matricának, pedig már ez is digitális  (e-matrica)

A személyautók esetében nem lehet pontosan megmondani, hogy melyik utakat mennyien használták, mert ezt nem követik kocsiszinten, ezt a forgalmi adatok alapján becsültük meg. A teherautók viszont vagy GPS flottakövető rendszer alapján fizetik meg a díjakat, vagy viszonylati jegyet váltanak, amikor pontosan meg kell mondani, hogy honnan hova mennek. A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) ez alapján pontosan tudja követni, hogy melyik úton mennyi bevétel keletkezik. A 14 legnagyobb bevételű útszakasz az alábbi ábránkon látható (az egyes évek között a nyilakkal lehet léptetni):

 

A bevétel több mint fele az M1-es, M3-as, M5-ös és M7-es autópályákon keletkezik, részben a tranzit miatt. A teljes e-útdíj-bevétel felét külföldiek fizetik meg. Nagyon helyesen, mert ezen kívül egy Romániából Németországba robogó kamionból gyakorlatilag semmi haszna nincs a magyar államnak, maximum a tankolás adótartalma. (De az sem biztos, hogy itt veszi meg a gázolajat.) Ez utóbbi azonban jóval kisebb összeg, mint az utak építésére, fenntartására fordított, nem is beszélve a járművek környezet- és zajszennyezése által okozott károkról.

Érdemes azt is megnézni, hogy egy-egy útszakasz fajlagosan mekkora bevételt termel. Ehhez lebontottuk a fizetős útszakaszokon az e-útdíj és arányosított e-matrica bevételeket egy kilométerre. Azt is érdemes megvizsgálni, hogy hány év alatt térül meg az államnak egy-egy útszakasz megépítése. Manapság 3-4 milliárd forint egy kilométer gyorsforgalmi út megépítése, ezért 3 milliárdot vettünk, míg 2×1 sávos főutaknál – konzervatív becsléssel – 1 milliárdot. Ez csak közelítő számításnak elfogadható, mert a terepviszonyok, az építőipari árszínvonal, az üzemanyag ára vagy az aktuális korrupciós szint alaposan befolyásolhatja a valós árakat. Nem vettük figyelembe a fenntartási költségeket sem, de ez is további jelentős tétel. Mindenesetre arra jó egy ilyen számítás, hogy megmutassa, hol van értelme egy autópálya megépítésének, és hol nincs.

 

 

Az M1-es ezek alapján kiváló üzletnek tűnik, mivel konszolidált árak mellett 8 év alatt megtérülne. Persze ez kicsit több idő, ha a finanszírozási költségeket is figyelembe vesszük, de eléggé úgy néz ki, hogy piaci alapon is jó üzlet lenne megépíteni az M1-est. Ehhez képest különösen érdekes, milyen mostohán bánik a sztrádával az állami fenntartó; csak azt követően kezdődtek nagyobb javítások, hogy az úttest több helyen balesetveszélyessé vált, és sebességkorlátozásokat kellett bevezetni.

Ahol a számos költséget nem tartalmazó számításunk 20 év feletti megtérülést mutat, már nem igazán tűnik kifizetődőnek a fejlesztés, de az egyéb szempontok – például rövidebb eljutási idő, kevesebb baleset – még átbillenthetik a mérleg nyelvét. 30 év feletti megtérülésnél viszont már nem beszélhetünk közgazdaságilag értelmes beruházásról.

Nem meglepő módon az M6-os autópálya mérlege katasztrofális. Ráadásul itt nemcsak a megépítés költségeit kellett megfizetni, hanem egy 30 éves fenntartási és üzemeltetési szerződés keretében évi 60 milliárdot fizet az állam a 2010-es átadás után 30 évig. Ha ezt is figyelembe vesszük, akkor nem érdemes a megtérülés szót használni.

Az M6-os autópálya számításaink szerint évi 50 milliárd forint veszteséget termel az államnak.

 

Az M5-ös esetében 2031-ig fizet az állam a fenntartónak körülbelül évi 50 milliárd forintot, így bár nagy a forgalom, még ezen is bukik az állami évi néhány milliárdot. Persze nem biztos, hogy ilyen sokat kellene költeni a köz- és magánszféra együttműködésével (ppp), korrupciógyanúsan megkötött szerződésekre. Elgondolkodtató, hogy a négy ppp-s szakaszt (az M6-ost három szakaszra osztották, plusz az M5-ös) üzemeltető társaság 2010 és 2015 között 495 milliárd forint árbevételt ért el, amiből 242 milliárd forint üzemi eredményt hozott ki, a profitráta tehát 50 százalékos. 47 milliárd forintot osztalékként ki is fizettek. Az pedig az alábbi térképre pillantva is látványos, hogy az M6-oson mennyire nincs forgalom. Az is jól látszik, hogy a sok bevételt termelő szakaszokon a külföldi forgalom dominál, ebben a mezőnyben csak az M3-ason vannak többségben a hazai teherautók.

Annak tehát nagyon örülhetünk, hogy nem épülnek már ppp-s sztrádák, ezt a konstrukciót a Fidesz-kormány 2010 után elvetette. Épülnek viszont olyan utak, amik borítékolhatóan súlyos, milliárdos veszteségeket okoznak majd. Az M44-es gyorsforgalmi út például Kecskemét és Békéscsaba között 79,4 kilométeren, három ütemben épül, összesen 145,7 milliárd forintért. Ha lesznek matricás bevételek is, akkor becslésünk szerint évi mintegy 3 milliárd forint lehet az M44-es használatáért beszedett díj, ami azt jelenti, hogy 50 év alatt jön be az építés ára. Ebben azonban nincsenek benne a kamatok, a fenntartás és a 30 évente esedékes nagymértékű átépítés költségei, amelyeket ha mind figyelembe vesszük, akkor biztosan csak a veszteségeket termeli majd az államnak a sztráda.

Az autópályákat sokan ugyan a térségfejlesztés elengedhetetlen eszközeinek tekintik, de a továbbra is gazdasági gondokkal küszködő Pécs esete mutatja, hogy egy sztráda önmagában semmit nem old meg. Érdekes kérdés, hogy milyen eredményeket lehetett volna elérni, ha az M6-os helyett az arra kifizetett évi 60 milliárd forintot Baranya és Tolna megyékben más fejlesztésekre költik.

Az M6-os kihasználatlansága ellenére a kormány – és a pénz zömét a tervek szerint biztosító EU – arra készül, hogy megépítteti a horvát határig még hiányzó szakaszt. Pedig az udvari határállomáson a napi átlagos forgalom mindössze 1732 egységjármű*Az egységjármű fogalmát a közúti forgalomnagyság egyetlen mérőszámmal való megadására vezették be. Egy személyautó 1-nek, a motorkerékpár 0,8-nak, a busz, lassú- és nehézjármű 2,5-nek számít külterületen. mindkét irányba.

Közélet autópálya e-matrica e-útdíj gyorsforgalmi út útdíj Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Zemplényi Antal
2021. szeptember 16. 16:06 Közélet

Mikor túl drága egy orvosi kezelés ahhoz, hogy kifizesse az állam?

Senki sem szereti, ha nem jut pénz egy új egészségügyi technológiára, de súlyos következményei lennének, ha nem húznák meg valahol a határt.

Avatar
2021. szeptember 16. 06:43 Közélet

Mégsem aszfaltoznak a Szigetcsúcson, de az erdőt így is meg kell menteni

Az utolsó percben fékezett a kormány, nem lesz a Dunakanyar talán legszebb helyén erdőkárosító turisztikai strandfejlesztés. Megoldás mégsem körvonalazódik.

Torontáli Zoltán
2021. szeptember 15. 06:54 Közélet

Újabb figyelmeztetést adott az unió, hogy Magyarország a fal felé száguld

Az Európai Bizottság elnöke üzent nekünk, a pénzeket minden lehetséges eszközzel megpróbálják a jogállamisághoz kötni.

Fontos

Hajdu Miklós
2021. szeptember 17. 17:59 Adat

A magyar tanárok fizetése a fasorban sincs, pedig több pénz jut az oktatásra

Nem csoda, ha elégedetlenek a hazai pedagógusok, a fejlett országok körében ők keresik a legkevesebbet a diplomás átlagbérhez képest.

Jandó Zoltán
2021. szeptember 15. 17:04 Adat

Húsz éve nem volt akkora drágulás az építőiparban, mint most

A KSH adatai alapján is nagyon látványos az áremelkedés az építőiparban. Júliusban már 20 éves csúcson volt az ágazati infláció, de ha minden jól megy, sokkal magasabb nem lesz.

Papp József
2021. szeptember 14. 16:52 Közélet

Meddig lehet visszaélni a hatalommal egy uniós országban?

A mohóság mindig rossz tanácsadó. Orbán esetében is annak bizonyult, és ez akár a vesztét is okozhatja - írja véleménycikkünk szerzője.