A Magyar Kétfarkú Kutya Párt akciójának hála értesülhettünk róla, hogy a felcsúti önkormányzat megkezdi az úthibák kijavítását. A megelőző állapotról ugyan nem találtunk nyilvántartást a település honlapján – Mészáros Lőrinc 2012-es polgármesteri gazdasági programjában is csak a földutakról emlékezett meg*“Az Önkormányzat tulajdonában lévő földutak hossza több mint 30 km. Ezeknek az utaknak az állapota összességében szomorú képet mutat. A jó közérzetet biztosító településkép kialakításához a jó minőségű földutak létrehozására is szükség van.” –, de helyi benyomások alapján körülbelül az országos átlagnak felelhet meg.
Ez nem valami fényes, bár a közel 207 ezer kilométeres magyarországi úthálózat nagy részéről nincs összefoglaló adatbázis. Majd 175 ezer kilométer ugyanis önkormányzati tulajdonú helyi út, amelyet a településeknek kell fenntartaniuk, így információval is ők rendelkeznek róla, de sokszor nem készítenek statisztikát.
Összefoglaló adatai a 32 ezer kilométeres – a teljes forgalom háromnegyedét lebonyolító – országos közúthálózatot fenntartó Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nek vannak, amely minden évben közzéteszi az előző év végi állapotokat mutató statisztikáját.
Látható, hogy jogosan panaszkodnak a közlekedők. A rossz és a nem megfelelő kategóriába tartozó, a hálózat kétharmadát kitevő utak ugyanis teljesen tönkrementek, a felületi toldozás-foldozás már mit sem ér, az alapoktól újra kellene építeni őket. Kátyúkkal is ezeken az utakon lehet a leggyakrabban találkozni, és ez még csak egy a jellemző úthibák közül, a Magyar Közút egész kisszótárt állított belőlük össze.
Viszonylag messzire kell visszamenni az időben ahhoz, hogy megtaláljuk, utoljára mikor voltak ennyire csapnivaló állapotban a hazai utak. Bár a 2013 előtti információkat elég nehéz fellelni, az biztos, hogy 2006-ban pont ugyanolyan volt az átlagos színvonal, mint tavaly év végén.
Érdekes, hogy 2013 végén még jobb volt a helyzet, pedig a megelőző két évben a Matolcsy György akkori nemzetgazdasági miniszter nevével fémjelzett megszorítások miatt jellemzően csak arra költött az állam, amire rövid távon muszáj volt. A 2014-es választások előtt kényelmetlenné is vált a probléma a Fidesznek, minden megyébe útbiztosokat neveztek ki, akiknek azt kellett felmérniük, hogy mely útszakaszokon legsürgősebb a felújítás. Ennek az ügybuzgalomnak volt is némi hatása, de nem tartott sokáig*Az alábbi grafikon nem tartalmazza a koncessziós, nem a Magyar Közút által fenntartott autópályák (M5-ös és M6-os) adatait, mert ezekről nincs minden évben adat..
Nem csoda, hogy ennyire tragikus lett a helyzet, hiszen az állami közúthálózat átlagéletkora 30 év körül van, miközben a Magyar Közút a kátyúzással kapcsolatos kérdéseknek szentelt oldalán azt írja: „Az utakat 10 éves időtartamra tervezik. A 10 év lejárta után felújításra lenne szükség”. És ez alatt nem a kátyúzást kell érteni, hanem az elhasználódott rétegek cseréjét, ha kell, akkor az útalappal együtt.
Könnyű kiszámolni, hogy a tízéves ciklus tartásához évente 3200 kilométert kellene felújítani. Ehhez képest 2016-17-ben két év alatt sikerült 667 kilométert, míg az idén 1200 kilométer a terv. Ha az idei tempó tartós maradna, akkor – mivel közben új utak is épülnek – körülbelül 30 év alatt újulna meg az egész hálózat. Ez messze van a Magyar Közút kívánalmától, de nagyjából 15 éves átlagéletkort garantálna, ami nagy előrelépés lenne a mostanihoz képest. Úthibák ekkor is bőven lennének, de sokkal kevesebb, mint manapság.
A szakemberek egy része egyébként megelégedne 15 éves felújítási ciklussal is, ha az utak a tényleges igénybevételnek megfelelő teherbírásra épülnek meg, és karbantartják őket. De még ehhez is évente 2100 kilométert kellene felújítani. Azzal tehát nem érdemes különösebben büszkélkedni, ha néha vannak olyan évek, amikor sikerül valamivel 1000 kilométer fölé tornászni a felújított úthosszt.
Közélet
A minimálbért már euróban számolja Orbán Viktor, de mi lesz közben a forinttal?
Ha komolyan vesszük a miniszterelnök szavait és a minimálbér szintjére kitűzött célt, abból 450 forintos euróárfolyam adódik hároméves távlatban.
Kétséges a megtérülése, mégis egyre csak nő a külföldi egyetemisták ösztöndíjkerete
Évi tízmilliárdokat költ arra a kormány, hogy fejlődő országokból Magyarországra hozzon egyetemistákat, de végzés után nem ösztönzi, hogy itt is helyezkedjenek el.
Szélsőségesen egyenlőtlennek látják az egészségügyi rendszert a magyarok
Globálisan átlagosan körülbelül ugyanannyian látják egyenlőtlennek a saját országuk egészségügyi rendszerét, ahányan egyenlőnek, utóbbi véleményt viszont csak a magyarok hatoda osztja.
Fontos
A bankok azonnal elkezdték áthárítani az új adót, amit a nyakukba kaptak
A devizaváltásra vonatkozó illeték a jegybank szerint nem fogja úgy emelni az inflációt, ahogy a tranzakciós illeték emelése. Kérdés, hogy mit lép a Revolut, a Wise és a hasonló, határokon átnyúló fintech szereplők.
Adóparadicsom a focisták számára Magyarország
Még Monacónál is kedvezőbb adózási feltételeket teremtett a kormány a hazai futballban. Ennek is köszönhetően versenyezhet a Fradi már nyugat-európai klubokkal is játékosokért.
Már a sokkok nélküli, lassított kimúlás lehet a fő cél a Dunaferr történetében
A vasmű egyre fogyó maradékába továbbra sem sikerül életet lehelni, a kormány a társadalmi-politikai veszteség minimalizálására törekedhet.
