Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2018. augusztus 25. 07:01 Közélet, Élet

Hajszálon múlt, hogy nem kellett leállítani a paksi atomerőművet

A hőség miatt az elmúlt hetekben amúgy is kevesebb áramot termelt a szokottnál a paksi atomerőmű, lehetett volna azonban ennél sokkal rosszabb is a helyzet. A Duna ugyanis – többek között az alacsony vízállás miatt – olyan mértékben melegedett fel, ami már az atomerőmű kérdéseinkre adott válasza szerint is „adminisztratív korlátot jelent a blokkok üzemeltetésére”.

Ez azt jelenti, hogy amennyiben a víz hőmérséklete tovább emelkedik, akkor tovább kellett volna csökkenteni az áram termelését, vagy akár le kellett volna állítani az egész erőművet. Ráadásul a vízhőmérséklet mérése Paksnál augusztus eleje óta technikai akadályokba ütközik, így az ezt ellenőrző hatóság a legmelegebb napokon csak a reggeli órákban – tehát amikor a leghidegebb a víz – rögzítette a hőfokot.

Paks leállása gyakorlatilag katasztrófa lenne a hazai villamos-energiaellátás szempontjából, hiszen az erőmű a teljes hazai termelés több mint felét adja, a fogyasztásnak pedig bő harmadát fedezi (a különbség abból adódik, hogy elég jelentős az import).

 


Az teljesen normális dolog, hogy nyáron az atomerőmű (és úgy általában a hőerőművek) hatásfoka csökken, a fizika törvényszerűségei miatt van így. A fő gondot a hűtővíz melegedése okozza*A hűtővizet a Dunából nyerik, és az erőmű hűtésére használják, majd visszaengedik a folyóba. A visszaengedett víz azonban logikusan melegebb, mint a kinyert, így melegíti a Dunát. Mivel különösen a jelenlegihez hasonló vízhozamnál az atomerőmű a folyó vizének elég jelentős részét, nagyjából tizedét használja, ez komoly változást is okozhat., emiatt ugyanis a kondenzátorok kevesebb gőzt képesek lekötni, így egy függvény mentén automatikusan csökken az erőmű teljesítménye*Aszódi Attila a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár a napokban külön blogbejegyzést szentelt ennek, akit érdekel, ebben részletesebben is elolvashatja az okokat. Kérdésünkre a folyamatot az erőmű is részletesen leírta, jelezve, hogy a hatásfok romlása nem lineáris, így nehezen számolható, és nem is áll rendelkezésre egzakt adat az egyes hőmérsékleti értékekhez tartozó pontos hatásfokról..

Ez a magyarázata annak, hogy Paks télen több áramot képes termelni. Akkor a blokkok 510 és 520 megawatt közötti villamos teljesítményt is leadnak, szemben a nyári 480-490 megawattal. Most a nagy meleg miatt még a szokottnál is nagyobb mértékben esett vissza a kibocsátás: Kovács Antal, az atomerőmű kommunikációs igazgatója lapunknak azt mondta, hogy az elmúlt hetek nagy kánikulájában 470-480 megawatt körüli teljesítmény volt a jellemző*A Paksi Atomerőműben 4 darab VVER-440/213 típusú reaktor működik, amelyek eredeti, névleges teljesítménye – ahogy a nevük is mutatja – 440 megawatt volt. Az elmúlt bő 30 évben azonban különböző fejlesztésekkel ezt sikerült 500 megawattra növelni.. Mivel ez minden nyáron így van, a teljesítménycsökkenés pedig radikálisnak semmiképpen nem nevezhető, önmagában ezek a fizikai folyamatok nem is jelentenek komoly problémát.

Van azonban egy jogi gát, ami már sokkal nagyobb gondot okozhat. A világon mindenhol szabályozzák az erőmű hűtését biztosító folyó maximális hőmérsékletét. Németországban és Franciaországban augusztus elején a Rhone és a Rajna túlmelegedése miatt le is kellett szabályozni nukleáris létesítményeket, sőt a franciák négy blokkot le is állítottak.

Ott a folyók 26 fokig hevülése elég volt ehhez, itthon azonban megengedőbb a szabályozás. A paksi erőmű addig gond nélkül működhet, amíg a hűtővíz bebocsátásának pontjától a folyón lefele 500 méterre nem éri el a Duna hőmérséklete a 30 fokot.

Augusztusban azonban olyan meleg volt, hogy nagyon közel kerültünk ehhez is. A Dunának már az alaphőmérséklete sem volt messze a határtól. Azt viszont nem lehet megmondani, hogy Paksnál pontosan mennyire közelítette meg a hőmérséklet a határértéket, mivel a Vízügyi Főigazgatóság paksi mérőegysége épp augusztus elején hibásodott meg. Egy zátony kialakulása miatt a készülék rossz adatokat küldött, ezért a hatóságnál kézi mérésre álltak át. Ebből viszont – szemben az automatikus óránkénti méréssel – naponta csak egyet csináltak, méghozzá reggel hétkor, amikor a leghidegebb a Duna*A hónap közepén látszólag néhány napra megjavult a rendszer, az előző napokban azonban ismét csak egy értéket rögzítettek naponta..

 

A legmagasabb reggeli hőmérséklet, amit regisztráltak, 26,8 fok volt. Ehhez képest napközben 1,2-1,5 fokot melegszik még a Duna, azaz a legforróbb délutáni órákban már a hűtésre begyűjtött víz hőmérséklete is meghaladhatta a 28 fokot. Korábbi kutatások szerint az erőmű az 500 méteres mérési pontig ezen még 3-4 fokot tud melegíteni*Ez természetesen lehet kevesebb, ha jobban visszahűtik a vizet, márpedig 25 fokos alap vízhőmérséklet felett folyamatosan ellenőrzik a folyamatokat, így vélhetően ilyenkor erre sor kerül., amiből már 30 fok feletti érték adódik. A Vízügyi Főigazgatóság a Paks utáni első mérési ponton regisztrált is augusztus elején ilyet: Domborinál a délutáni órákban hat egymást követő napon is huzamosabb ideig 30 és 30,2 fok közötti hőmérsékletet rögzítettek.

Pakson állítólag ezt a szintet nem érték el, de igencsak megközelítették. Kovács Antal lapunknak azt mondta, hogy 29,8 fok volt a legmagasabb, amit mértek.

A 30 fok elérése egyébként hasonló következményekkel járt volna, mint Német- és Franciaországban a 26 fok átlépése: vagy visszaterhelik az erőművet, vagy leállítják a blokkokat. Erre végül nem volt szükség, ráadásul ettől is függetlenül csökkent a termelés. Az egyik blokk ugyanis meghibásodott, és augusztus közepe óta nem is termel. A 3-as blokkban egyébként éppen a hűtésért felelős szivattyú romlott el, ezért kellett leállítani múlt hét kedden. Akkor ennek a hétnek a második felére ígérték az újraindulást, és tegnap az volt a terv, hogy este már néveleges kapacitáson üzemel majd ez a blokk is.

Mindenesetre az elmúlt hetek hőhulláma ismét ráirányíthatja a figyelmet a tervezett paksi bővítés Dunára gyakorolt hatására, hiszen amikor a két erőmű együtt fog üzemelni, akkor a jelenleginél is jóval több melegvíz kerül majd vissza a folyóba. Ebből már korábban is voltak szakmai viták, az Energia Klub például egy anyagában már 2015-ben jelezte, hogy kicsit többet kellene foglalkozni a Duna hőterhelésével. Akkor egy korábbi tanulmányra hivatkozva azt írták, hogy “ez már az üzemelő blokkoknál is kezelendő problémát jelent”.

A Paks 2 Zrt. a környezeti hatástanulmányban ki is tért erre, és nagyjából arra jutottak, hogy a párhuzamos működésből sem lesz ilyen jellegű probléma. Egyébként a telephelyet anno 4000 megawatt kapacitás befogadására tervezték, azaz elvileg (legalábbis az akkori természeti jellemzők mellett) elbírja az új blokkokat is. Csakhogy azóta a klímaváltozás miatt a Duna vízhozama némileg csökkent, és a folyó hőmérséklete is emelkedett.

Egy dolog biztos: Paks 2 a már működő négy blokk hatékonyságát nem fogja rontani. Erre akkor lenne esély, ha feljebb engednék vissza a meleg vizet, mint ahonnan Paks 1 veszi a saját hűtővizét, hiszen így automatikusan csökkenne utóbbi hatásfoka. Erre azonban állítólag figyelni fognak, és a hűtővizet valamennyi egységből ugyanott vezetik majd ki.

Élet Közélet Duna hőség hűtővíz Paks 2 Paksi atomerőmű vízhőmérsélet Olvasson tovább a kategóriában

Élet

2019. február 21. 17:27 Élet

Nem véletlenül ragaszkodnak politikusok a bukó projektjeikhez

A játékelmélet segítségével mutatják meg kutatók, hogy miért játsszák meg a nagy magabiztosságot a politikai vezetők - akkor is, ha tudják, hogy hülyeséghez ragaszkodnak.

Jandó Zoltán
2019. február 19. 15:13 Élet, Pénz

Kiszámoltuk, mennyit nyerhetsz a kaparós sorsjegyekkel

Hosszú távon még a legjobban fizető sorsjegyeknél is elveszítjük a vásárlásra költött pénzünk közel harmadát. A drágább szelvényekkel nagyobb eséllyel nyerhetünk.

Jandó Zoltán
2019. február 18. 14:55 Élet, Vállalat

A sorsjegy, amin 186 forintot nyersz, 111-et hoz az államnak

Még a legigényesebb sorsjegyre is az eladási ár mindössze 6 százalékát költi a Szerencsejáték Zrt., a jellemző arány azonban inkább 1-2 százalék.

Fontos

Váczi István
2019. február 21. 06:52 Közélet, Vállalat

Közel 2000 milliárd forintért vásárolt már cégeket az Orbán-kormány

Némelyik jól teljesít, más csődbe ment, és van olyan is, amely már Mészáros Lőrincé. De alapvetően csak puffadt és puffadt az állam az utóbbi években.

Bucsky Péter
2019. február 19. 07:00 Pénz

Évi 50 milliárdot hagyunk az államnál egy ki nem használt adókedvezmény miatt

Százezrek nem élnek az szja-kedvezménnyel, pedig egy orvosi papírral évi 90 ezer forintot spórolhatnának. Aki eddig nem tette meg, öt évre visszamenőleg is kérheti.

Jandó Zoltán
2019. február 18. 06:53 Közélet

Káoszba süllyedt a kormány terve, hogy jobban szervezzék a nagy sportrendezvényeket

Nagyon úgy tűnik, hogy hiába volt rá törekvés, mégsem lesz egységes szervezési kerete és felelőse a magyarországi rendezésű nagy sporteseményeknek. Pedig lett volna logika benne.