Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. július 21. 07:43 Közélet, Pénz

Amerikai befektetők orra elől happolta el az állam a Malév volt székházát

Az állam került ki győztesen a Malév egykori székházáért vívott küzdelemből. Az ingatlan tulajdoni lapjára június 11-én jegyezte be a Földhivatal az állam tulajdonjogát. Még aznap a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezelésébe került az épület.

Ez az első ismert értékes ingatlan, amelyhez az állam egy tavaly decemberben hozott kormányrendeletnek köszönhetően jutott hozzá. A jogszabály értelmében a világörökségi helyszíneken lévő ingatlanokra elővásárlási joga van az államnak. Ha valaki el szeretné adni az ingatlant, akkor értesítenie kell az államot, amelynek nyolc napja van arra, hogy eldöntse, megveszi-e az épületet vagy sem.

Az ügy előzménye, hogy a csődbe ment magyar légitársaság székházát egy amerikai befektetési alap is meg akarta venni. A Starwood Capital Group a Sof-11 MB Propco Kft. nevű projektcégén keresztül kívánt az ingatlanhoz jutni. A volt Malév-székház adásvételével kapcsolatos bejegyzés tavaly december 14-én került fel a tulajdoni lapra. Ezt a számítást húzta keresztül a kormányrendelet, amely december 27-én jelent meg a Magyar Közlönyben, és már másnap felkerült az ingatlan tulajdoni lapjára az állam elővásárlási jogosultsága.

Birtokunkba került egy január 18-án kelt levél is, amelyben Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter jelezte az eladó, az Atrium Estate Kft. jogi képviselőjének, hogy az állam élni kíván elővásárlási jogával, és az eredeti vevővel kialkudott áron megveszi az ingatlant. Az épületet az amerikai befektető 8,2 millió euróért, azaz 2,6 milliárd forintért vásárolta volna meg.

Nagy kérdés, hogy mire kell az ingatlan. Az amerikai vevőjelölt motivációja érthető volt, hiszen tavaly novemberben vette meg a Starwood Capital Group a budapesti Sofitel Budapest Chain Bridge Hotelt. A befektetési alap azért akarta megvenni az egykori Malév-székház épületét, mert az a Sofitel szálloda (az alábbi képen ez a legnagyobb épülettömb) mögött van közvetlenül. A hotelt pedig csak ebbe az irányba lehet bővíteni.

Csak találgatni lehet, hogy az állam mire szeretné használni az épületet. A bejáratot átalakították, egy vasból készült kapun lehet bejutni. Az ingatlant azonban – egy átjáró vagy tetőterasz kialakításával – akár a közelben épülő szálloda üzemeltetője is használhatná. Ennek építtetője a Dorottya 8 Hotel Kft., amelyben korábban 50 százalékos tulajdonrésze volt a Giró-Szász András volt kormányszóvivő résztulajdonában álló Safe Port Project Kft.-nek.*Giró-Szász András 2015 októberében hagyta ott a céget, majd három hónappal később, 2016 januárjában a Safe Port is kiszállt a Dorottya 8-ból.

Az államnak két lehetősége van az ingatlan hasznosítására: használatba veszi vagy bérbe adja valakinek. Megkerestük a Miniszterelnökséget és az MNV Zrt.-t is, de nem válaszoltak arra, mit akar kezdeni az állam az ingatlannal.

Az állam elővásárlási jogát garantáló rendeletnek van egy másik, visszaélésekre lehetőséget adó tulajdonsága. Az abban szereplő nyolc nap nagyon kevés arra, hogy az állam felmérje az ingatlan állapotát, vagyis kiderítse, mennyire reális a másik vevő által kínált vételár. Ez az idő arra sem elegendő, hogy az állam hatástanulmányt készítsen az ingatlan jövőbeli hasznosításáról.

Jó példa erre a budapesti, Andrássy út 70. alatti ingatlan esete. A Magyar Közlönyben július 10-én jelent meg az a kormányhatározat, amely 4 milliárd forint átcsoportosításáról szól a „világörökség védelmével összefüggésben az államot megillető elővásárlási jog gyakorlásának céljára.”

Miután megkérdeztük a Miniszterelnökséget, hogy mire költi ezt a pénzt az állam, egy kormányközeli lapban, a Magyar Időkben megjelent cikk linkjét küldték át válaszul.

Ez arról szólt, hogy, az állam megveszi az Andrássy út 70. alatt fekvő ingatlant. Az eladó a Stena Property Kft., amely egy luxemburgi társaság, a Stena International száz százalékos tulajdonában van. Az eredeti vevő az OTP Bank leánycége, az Inga Kettő Kft. lett volna. Az ingatlan tulajdoni lapja szerint június 29-én került az Inga Kettő Kft. bejegyzése széljegyre a Földhivatalban.

Ha az Inga Kettő gond nélkül akarta volna megvenni az ingatlant, akkor az épületet tulajdonló céget kellett volna megvenni, ahogy tette Mészáros Lőrinc, vagy az eladó cég apportálásával, ahogyan azt Schmidt Máriáék bemutatták. Megkerestük az Inga Kettőt és az OTP-t is, de előbbi nem reagált, utóbbi nem kívánta kommentálni az adásvételt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSchmidt Mária megmutatta, hogyan lehet kicselezni egy kormányrendeletetA karácsonyi szünetben sebtében hozott kormányrendelet alkalmat adhat az ingatlanos trükközésre.

Az OTP leánycégének vezetői ezek szerint nem voltak a helyzet magaslatán, pedig a kormányrendelet egyértelműen fogalmaz: az államnak csak ingatlan-adásvétel esetén van elővásárlási joga, ha az ingatlant tulajdonló céget adják-veszik, akkor nincs.

A rendelet jelenlegi formája azért adhat okot visszaélésekre, mert nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy valaki a piaci ár felett értékesítsen világörökségi helyszínen fekvő ingatlant. Az államnak ugyanis kötelessége elfogadni a potenciális vevővel kialkudott vételárat. Vagyis benne van a lehetőség, hogy kormányközeli szereplők a piaci ár felett adjanak-vegyenek ingatlanokat az adófizetők pénzén.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Pénz elővásárlási jog ingatlan Malév-székház világörökség Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.

Bucsky Péter
2024. április 12. 04:34 Adat, Közélet

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.

Hartvig Áron
2024. április 10. 04:34 Közélet

Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár

A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. április 13. 04:34 Élet, Világ

Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?

Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.

Kiss Péter
2024. április 11. 04:34 Pénz

A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni

Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.

Pletser Tamás
2024. április 9. 04:34 Közélet

Zsákutcába fut az elektromos autózás, ha nem lesznek jóval hatékonyabbak az akkumulátorok

Olyan lett az akkumulátor, mint a napelem, a gyártás mennyiségének növelésével már nem lehet érdemi költségcsökkentést elérni, az alapanyagok ára pedig emelkedni fog.