Karácsony és újév között, amikor a legtöbben szabadságon voltak, egy kormányrendelet jelent meg, amely már másnap, december 28-án hatályba is lépett. E szerint ha valaki világörökségi területen fekvő, de nem lakóépületnek számító ingatlannal rendelkezik, és el akarja adni, akkor jeleznie kell az államnak az adás-vételi szándékát. Az állam ugyanis nyolc napos határidővel elővásárlási jogot gyakorolhat az ilyen ingatlanokra.
Schmidt Máriának, a Terror Háza igazgatójának cége, a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt. azonban április elején mégis megszerzett egy olyan ingatlant, amelyre az államnak elővásárlási joga volt. A trükk: úgy került a BIF tulajdonába az ingatlan, hogy nem kellett az államot értesíteni a tranzakcióról, mert nem az ingatlant vásárolták meg, hanem csereszerződést kötöttek az épületet tulajdonló céggel.*A csereszerződés értelmében a felek elcserélik a Waybridge Estates Kft. kizárólagos tulajdonában álló Budapest, VI. kerület, belterület, 28614/0/A/1; 28614/0/A/2;
28614/0/A/3; 28614/0/A/5; 28614/0/A/6 és 28614/0/A/7 helyrajzi számú, természetben a 1062 Budapest, Andrássy út 80. szám alatt található ingatlanok 1/1 arányú tulajdoni hányadát a Társaság tulajdonában álló 400.000 db, Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. névre szóló dematerializált 100,-Ft névértékű
törzsrészvény tulajdonjogára.
A BIF az ingatlanért 400 ezer névre szóló, 100 forint névértékű törzsrészvényt adott az épület tulajdonosának, a Waybridge Estates Kft.-nek, ezzel a BIF-ben a saját tulajdonban lévő részvények aránya 18,83 százalékról 17,28 százalékra csökkent.
A rendelet egyébként nyolc világörökségi helyszínt nevesít,*Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, Budapest a Duna-partokkal, a Várnegyeddel és az Andrássy úttal, a Fertő-tó és környéke kultúrtáj, Hollókő ófalu és környezete, a Hortobágyi Nemzeti Park, a Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete, Pécs ókeresztény emlékei és Tokaj-hegyalja történelmi borvidékének kultúrtája.és ezeken a területeken az ingatlanok tulajdoni lapjára automatikusan fel is került az állam elővásárlási joggal kapcsolatos bejegyzése.
A kérdéses ingatlan az Andrássy út 80. alatt van, és a szomszédos épület már eddig is a BIF tulajdonában volt. A vállalatnak a tranzakcióval az a célja, hogy a két ingatlant közösen átalakítva egy nyolcezer négyzetéteres boutique hotelt hozzon létre, és bérbe adja egy szállodaláncnak.
A BIF március 26-án hitelt is felvett, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-től több mint kétmilliárd forintos kölcsönt kapott, hogy kiváltsa a CIB Banknál lévő euró alapú hitelét. Ez a pénz azért sem jött rosszul, mert az Andrássy úti ingatlanon 3,7 millió euró, azaz 1,15 milliárd forint értékű jelzálogjog is be volt jegyezve (bár a cég hivatalosan nem emiatt igényelte a kölcsönt).
De mit szól ehhez Lázár János? A Miniszterelnökség felel ugyanis a hazai örökségvédelemért, és a Lázár János vezette tárcának kell jelezni, ha valaki olyan ingatlant szeretne értékesíteni, amelyre a szóban forgó rendelet vonatkozik. A tárca azonban cikkünk megjelenéséig nem válaszolt a 17 napja feltett kérdéseinkre.
Csak Tóth Bertalan MSZP-s képviselő korábbi közérdekű adatigényléséből lehet tudni, hogy mintegy 40 ingatlan esetében jelezték már a Miniszterelnökségen az eladási szándékot, és az esetek többségében az állam élni kíván az elővásárlási jogával. Igaz, még egyetlen tranzakciót sem zártak le. A Földművelésügyi Minisztériumot március végéig húsz esetben keresték meg a rendelet alapján, azonban Fazekas Sándor agrárminiszter egy ingatlan vásárlására sem tett javaslatot. (Az agrártárca felel a vidéki örökségvédelmi területeken lévő ingatlanok egy részéért).
A hivatalos indoklás szerint azért volt a rendeletre szükség, hogy
hangsúlyosabban érvényesítsék a világörökségi egyezményben megállapított célokat, megakadályozzák, hogy az értékes területeken álló ingatlanok tömegesen külföldiek kezébe kerüljenek, vagy a világörökségi területhez nem méltó célra használják fel azokat.
A világörökségi területen fekvő ingatlanokat azonban amúgy is védik jogszabályok: a tulajdonos kilététől függetlenül bármilyen átalakítás esetén egyébként is engedélyt kell kérni a hatóságoktól, vagyis a “méltatlan célra” való használatot a hatóságok meg tudják akadályozni.
Ahogy a BIF példája is mutatja iszonyúan könnyű kijátszani, pontosabban megkerülni a jogszabályt.
Mészáros Lőrinc februárban hasonló módon vette meg az Andrássy-palotát, illetve nem közvetlenül az ingatlant, hanem az azt tulajdonló Plaza House Kft-t.
Furcsa, hogy a rendelet azt mondja, az eladónak nem kell a kiszemelt vevővel kapcsolatos előszerződést átküldenie, elég, ha a szerződéstervezetet, vagy a vételi szándéknyilatkozatot eljuttatja a Miniszterelnökséghez. Az államnak ezt követően nincs is mérlegelési jogköre az árazást tekintve: vagy elfogadja a vevő és eladó által meghatározott vételárat, vagy nem.*A rendelet szerint az állam nem módosíthat az eladó és a potenciális vevő által kötött ingatlanvásárlási szándéknyilatkozaton.
Vagyis a szerződéstervezetben szereplő vételárat is el kell fogadnia az államnak nyolc napon belül, ha élni kíván az elővásárlási jogával. Márpedig nyolc nap nagyon kevés idő arra, hogy egy ilyen ingatlan tényleges piaci árát fel lehessen mérni, így a rendelet kedvezhet azoknak, akik a piacinál magasabb áron akarják értékesíteni az ingatlanukat, és számíthatnak arra, hogy az állam élni akar az elővásárlási jogával.
A dolog pikantériája, hogy a Fazekas Sándor vezette Földművelésügyi Minisztérium is úgy látja, hogy kevés a rendelkezésre álló nyolc nap. A Tóth Bertalannak írt válaszlevélben a tárca szó szerint így fogalmaz:
tekintettel arra, hogy miniszter úr egyetlen esetben sem élt a jogszabályban rögzített elővásárlási jogával, valamint különös figyelemmel arra a sajnálatos tényre, hogy a jogszabály által nyilatkozattételre biztosított 8 napos határidő erre egyébként sem ad lehetőséget, nem készült vagyonértékelés, illetve értékbecslési eljárás sem került lefolytatásra.
