2017-ben 2,4 százalékkal drágult az élet Magyarországon, legalábbis a KSH fogyasztói árindexe szerint. Ez öt éve a legmagasabb infláció. Elsősorban a dohánytermékek, a szeszes italok és az élelmiszerek ára emelkedett nagyot, utóbbiak közül a legextrémebb mértékben a tojásé, de a vaj, a hal, a friss gyümölcs és a kenyér ára is felment.
Év végén, decemberben 2,1 százalékkal jártak magasabban a fogyasztói árak, mint 2016 végén. Ehhez a KSH becslése szerint a dohánytermékek 10,6 százalékos drágulása járult hozzá a leginkább, de az égetett szeszes italok 5,7 százalékos emelkedése is felfelé nyomta az inflációt.
Az élelmiszer közül is soknak nagyot ugrott az ára a tavalyi év során. 2017 januárjától a tojás és a tej áfája is 5 százalékra csökkent a korábbi 27 százalékról, ám az áraik nem csökkentek, sőt. A legdurvább emelkedést pont a tojás árában láthattunk, ami év végén 39,4 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel előtte. Az extrém drágulás oka a tavaly év eleji madárinfluenza-járvány, illetve a közelmúltbeli rovarirtó szeres tojásszennyezési ügy, amik miatt Európa-szerte sok tyúkot kellett levágni, ezért csökkent az európai termelés. Sok ország az importon keresztül próbálja pótolni a kiesést, így az egész kontinensen nagy a kereslet a tojásra, ami felfelé nyomja az árát. Ha nem lett volna áfacsökkenés, valószínűleg jóval 40 százalék feletti lett volna a drágulás.
A vaj és a vajkrém ára 15,1 százalékot nőtt, ami elsősorban az európai kvótának tudható be, míg a többi tejterméké (sajt nélkül), 7,9 százalékkal. A tej ára mindössze 1,5 százalékkal emelkedett.
Óriásit drágult a hal is (10,1 százalékot), ami talán idén elkerülhető lesz, mivel januártól a hal áfája is 5 százalékra csökkent. A húsok közül a sertéshús ára ment fel a legjobban, 5 százalékkal, amit főleg a kínai kereslet hajtott, de a marhahúsé is átlag felett, 3 százalékkal nőtt. Tavaly januárban a baromfihús áfája is 5 százalékra csökkent, ami az árak mérséklődését idézte elő, azok egy év alatt 11,8 százalékkal mentek lejjebb.
Az élelmiszerek közül jelentősen drágult a kenyér is, amiért 7,7 százalékkal fizettünk többet decemberben, mint egy évvel előtte. Nagyot drágultak a friss gyümölcsök (8,3 százalékkal) és a száraz hüvelyesek (7,2 százalék) is.
A háztartási energia tételeknél a tűzifa 13,3, a palackos gáz 11,3 százalékkal drágult.
Ugyan az inflációs kosár legtöbb elemének nőtt az ára, azért akad olyan tétel is, ami olcsóbb lett. A már említett baromfihús mellett a cukorért (-12,5 százalék) és a krumpliért (-7,4 százalék) is jóval kevesebbet kellett fizetnünk. Emellett néhány elektronikai eszköz ára is esett, köztük a számítógépeké, fényképezőké, telefonoké és a tévéké is. Az újságok sokkal drágábbak lettek (7,8 százalékkal), míg a tankönyvek ára közel 60 százalékot esett, valószínűsíthetően amiatt, hogy a kormány tavaly szeptembertől a 9. évfolyamig ingyenessé tette azokat.
A KSH által becsült inflációnál a valóságban valószínűleg sokkal gyorsabban drágul az életünk, ami azért van, mert vannak olyan tételek, amelyekkel a statisztikusok nem tudnak megbirkózni. Erről bővebben az alábbi cikkben írtunk.
Közélet
Fontos