Durván az olcsó élelmiszerek felé lökte az infláció a bevásárlásokat
A fogyasztási szerkezet jelentős átrendeződésének nevezi, de egyébként nyíltan el is ismeri a kormány azt, hogy a nagy infláció miatt a lakosság jóval kevesebb élelmiszert és azon belül is az olcsóbbakat tudta csak megvenni 2022-ben és 2023-ban – az Agrárminisztérium helyettes államtitkára legalábbis így jellemezte a helyzetet az Agrárszektornak.
Miért fontos ez? Az elmúlt két évben az elszálló árak miatt bekövetkezett az, amire korábban sokkal kisebb esély láttak a piacon: a vásárlók jelentős része kénytelen volt feladni a márkahűségét, másrészt sok esetben az alacsonyabb minőség felé lépett.
Számokban: 2021-ben a lakosság még 41,2 százalékkal több pénzt hagyott a boltokban, mint 2020-ban. Ekkor 4,1 százalékos volt az élelmiszer-infláció, azaz reálértékben is nagyon jelentősen bővült a költés, miközben a volumen is emelkedett, 2,2 százalékkal. A vásárlók ekkor még valamivel több árut vettek, de jóval többet költöttek rá, vagyis a drágább termékek felé mozdultak.
- 2022 óriási fordulatot hozott, a volumen 1,6 százalékkal csökkent, de a 26 százalékos élelmiszer-infláció miatt a reálköltés ennél sokkal jobban, 6,8 százalékkal esett vissza.
- Ráadásul erről az eleve rossz 2022-es alapról 2023-ban jött az igazi zuhanás, míg a volumen 4,6 százalékkal csökkent, a magasan maradó infláció miatt a reálértéken számolt forgalom még innen is 11,4 százalékot esett.
- A lefelé vásárlás trendfordulóját az alábbi grafikonon jelzi egyrészt a negatív tartomány elérése (azaz csökken a volumen és az érték is), illetve a forgalom reálértéken számolva jóval nagyobb mértékben vált negatívvá, mint a volumen.
Mi várható? Felkai Beáta Olga államtitkár az Agrárszektornak azt emelte ki, hogy a volumen 2024 elejétől már elkezdett növekedni – nyilvánvalóan a nagyon alacsony szintre zuhant értékektől mozdulunk most felfelé.
- Az élelemiszeriparban és a kiskereskedelemben az lesz a fontos kérdés, hogy a vevőket vissza lehet-e csábítani a márkás és a nagyobb értékű termékekhez, miután két év alatt sokan leszoktak ezekről.
- Nem jó előjel ehhez, hogy a Portfolio által megkérdezett szakértők arra számítanak, hogy 14 hónap után áprilisban kis mértékben, de újra nőni fog az infláció. Míg márciusban 3,6 százalékos volt az éves szintű drágulás, áprilisra 3,7 százalék a várakozás.
Adat
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar
Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
Fontos
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
