A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavaly decemberi inflációs jelentése (pdf) egy meglehetősen érdekes adattal egészítette ki azt a témát, ami úgy szokott megjelenni a közbeszédben, hogy „az árak felzárkóztak Nyugat-Európához, most már csak a béreknek kellene”.

Az MNB szakértői arra jutottak, hogy tavaly októberben

a magyar háztartások az elmúlt két év magasabb inflációja következtében már sok alapvető fogyasztási cikkért az európai átlagnak megfelelő árat fizetnek. Az élelmiszerek és üzemanyagok ára is lényegében már megegyezik az uniós átlaggal, annak 96 százaléka, miközben 2019-ben még 85 százaléka volt. Csehországban, Lengyelországban és Romániában az élelmiszerek és üzemanyagok ára is alacsonyabb, mint hazánkban.

Megkértük az MNB-t, hogy adja meg az alkalmazott módszertant, amivel az idézet szerinti októberi állapotot kiszámolta. Ezt aztán arra használtuk fel, hogy 2023 egészére is megnézzük az árszinteket, hiszen erre már lehetőséget adott, hogy a jelentés készítése óta további pár hónap eltelt, és az alapul vett Eurostat-adatbázisba a decemberi értékek is bekerültek, azaz teljes lett a 2023-as adatbázis.

Az eredmény szerint

Magyarországon az élelmiszerek ára 2023-ban az uniós átlag 98 százalékára emelkedett.

Lényegében tehát elértük az uniós átlagot. A konkrét adatokat az alábbi grafikonon mutatjuk be:

Mit jelent ez? Magyarország jelenleg egy nyolctagú csoportba tartozik az unión belül, Szlovénia, Portugália, Litvánia, Horvátország, Spanyolország, Csehország és Hollandia társaságában. Ezekben az országokban lényegében az EU-átlagon van az élelmiszerek árszintje (miközben a bérek eltérnek, de erről később írunk).

Az átlag árszint természetesen egy állandóan változó mutató, amit a tagállamok változásai adnak ki, 2023-ban például Románia, Lengyelország és Bulgária a maga alacsony árszintjével erősen húzta lefelé, az említett nyolcas csoport tagjai feletti országok pedig a maguk magasabb szintjével felfelé tolták. Továbbra is igaz, hogy a nyugat-európai országok többségében az árszint a magyar felett van, ott az élelmiszerek drágábbak, mint nálunk, ez nem változott attól, hogy a magyar érték a számtani átlag közvetlen közelébe emelkedett.

A román 72 százalék és a luxemburgi 120 százalék a két szélső érték, ezek között jelenleg 48 százalékpont a távolság, és a mezőny jelentős része középen összetorlódott, nincsenek köztük nagy lépcsők.

Nézzük meg, hogy ugyanez hogyan nézett ki egy évtizeddel korábban, 2013-ban:

Látványos különbség, hogy tíz éve a két szélső érték (Románia 60, Dánia 136 százalék) között még jóval nagyobb, 76 százalékpont volt a különbség, és nem torlódott össze annyira a mezőny, mint 2023-ban. A különbségek nagyobbak voltak az uniós belül, a magyar érték pedig tíz éve még csak 79 százalékon állt.

Ez arra utal, hogy az élelmiszerárak az uniós országokban tíz év alatt sokkal kiegyenlítettebbek lettek, a 100 százaléktól lefelé és felfelé is kisebb lett az eltérés.

A következő grafikonon tulajdonképpen ugyanezt a folyamatot ábrázoltuk, a nyugati mintának választott Ausztria és néhány kelet-közép-európai ország adataival. Ausztria élelmiszerárszintje a koronavírus-járvány évében az átlag közelébe zuhan, miközben (ezzel összefüggésben) a kelet-közép-európaiak alulról folyamatosan közelednek hozzá.

A magyar vásárló szemszögéből persze a fő kérdés az, hogy a magyar árszint emelkedését mennyire követte a magyar bérszint emelkedése? Ebben is megfigyelhető a kiegyenlítődés?

A kiindulási alapunk itt is 2013, ekkor az uniós tagállamokban (Hollandia kivételével, mert arra nincs Eurostat-adat), így nézett ki a bérek értéke az átlaghoz képest:

A bérekben sokkal nagyobb különbségek vannak az unióban, mint az árakban. Amint látszik, a 2013-as 79 százalékos magyar élelmiszerárszinthez akkor 34 százalékos bérszint tartozott, ennél alacsonyabb arány csak Litvániában, Romániában és Bulgáriában volt.

A változásra egyelőre csak a 2022-es értékekből következtethetünk, mivel 2023-as béradatok az Eurostatban még nincsenek:

Ha az általában minden szempontból extrém helyzetben lévő kisállamot, Luxemburgot nem vesszük figyelembe, akkor kilenc év alatt a bérekben is megfigyelhető némi kiegyenlítődés, de messze nem akkora, mint az élelmiszerárakban. Ez alátámasztja a mindennapi érzékelést, amely szerint az élelmiszerárak jobban közelítenek egymáshoz, mint a bérek.

2022-ben a magyar élelmiszerárszint már az átlag 90 százaléka volt, a bérszint azonban csak 39 százalékra nőtt, vagyis az olló kinyílt: az európai átlaghoz mért árak jobban nőttek, mint a szintén az átlaghoz mért bérek. Mivel az árak Magyarországon 2023-ban is dinamikusan emelkedtek, és egyetlen év alatt 90-ről 98 százalékra nőtt az arány, az is esélyes, hogy az olló tavaly tovább nyílhatott.

Időközben pedig a bérekben már csak Bulgária maradt mögöttünk, a többiek előztek.

Az alábbi grafikonon is ez látszik, a bérek számos közép-kelet-európai országban dinamikusabban közeledtek az EU-átlaghoz, mint Magyarországon.

Hol lehet az unióban a vásárló szempontjából a legjobb a helyzet, azaz hol a legnagyobb a bérszint és az árszint közötti különbség? Ha megint kivesszük a képletből Luxemburgot, akkor ebben a mutatóban a 2022-es adatok alapján Dánia a nyerő, mert ott hiába jóval magasabb az átlagosnál az élelmiszerek ára, a még ennél is jobban eltérő, magas bérek ezt kompenzálják.

E szempont szerint kissé meglepő módon egyébként Görögországban a legrosszabb a vásárlók pozíciója, mert ott viszonylag alacsony bérekhez az átlagnál némileg magasabb árak társulnak.

A kedvezőtlen görög arányokhoz azonban mi is nagyon közel vagyunk, Bulgáriával és Szlovákiával együtt, ezt mutatja be az utolsó grafikon.

Fontos, hogy ezek az összehasonlítások kizárólag az élelmiszerárakra vonatkoznak, vagyis természetesen nem mutatnak teljes képet, a szolgáltatások vagy a rezsi költségével például ezúttal nem foglalkoztunk. Mivel azonban a magyar háztartások büdzséjének egyik legfőbb tétele az élelmiszer, az adatok megerősítik, hogy az elmúlt két év Európa-rekorder inflációja mennyire súlyosan vetette vissza a hazai vásárlóerőt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Postabank bedőlésének évében volt olyan durva az infláció, mint tavaly1997-ben volt utoljára magasabb az infláció, mint tavaly.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMelyik élelmiszer drágult legjobban két év alatt, és van-e olyan, ami olcsóbb lett?Mivel egy éve extrém drága volt minden, most inkább a két éves, vagyis a nagy inflációs hullám előtti árakat vettük hasonlítási alapul. Nem sok köszönet van ezekben a számokban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRégen stabilan 17 ezer forintba került a nagy bevásárlásunk, most stabilan 24 ezer lett A közepesnek tekinthető nyugdíjnak egy hónapban több mint a felét alapvető élelmiszerekre kell költeni.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Élet átlag bérek élelmiszer Európai Unió infláció Olvasson tovább a kategóriában