Sokkal gyorsabban fogy a gáz Európában, mint tavaly, de nincs mitől tartani
Sokkal gyorsabb ütemben fogy a gáz az európai tarolókból, mint az előző télen. A tartalék különösen az előző hetekben kezdett el apadni, de korántsem ott égették a legtöbb földgázt, ahol a leghidegebb volt január első felében.
Mi történt? Miközben tavaly januárban kifejezetten enyhe idő volt Európában, ezúttal több országban is durva fagyokat hozott az év első néhány hete. Észak-Európában, illetve egyes napokon a balti államokban és Lengyelországban is rendkívül hideg volt, de a szokottnál kedvezőtlenebb időjárást tapasztaltak más országok lakói is.
A hideg természetesen növelte a fűtés iránti igényt is. Így nem meglepő módon az európai gáztartalék erősen megcsappant. Különösen, hogy már decemberben sem volt egyértelműen kedvező az időjárás, igaz akkor Dél-Európában még kifejezetten meleg volt, a durvább fagyok akkor is főleg Skandináviát sújtották.
Számokban: az év első három hetében több mint 12,5 milliárd köbméternyi gáz fogyott az uniós országok tárolóiból. Tavaly ugyanebben az időszakban csak 5,4 milliárd köbméterrel csökkent a készletszint, azaz a különbség tényleg látványos.
Nem az idei január a kirívó azonban, sokkal inkább a 2023-as tartalékolás volt egyedi. A most kitárolt mennyiség ugyan magasabb a 2013 és 2022 közötti tíz év átlagánál, de nem jelentősen: az év első három hetére jellemző átlagos készletcsökkenés is 11 milliárd köbméter felett volt a gázválság előtti tíz esztendőben.
Ráadásul az ősszel olyan szintre sikerült feltölteni a tárolókat, hogy a gyors ütemű felhasználás ellenére is kifejezetten magas a telítettség még most is. Bár tavaly ilyenkor több tartaléka volt az EU-s országoknak, ám nem jelentősen, mindössze szűk 3 milliárd köbméterrel.
Alulnézet: a trendek között elég jelentős eltérések vannak országonként. Mivel északon eddig kifejezetten hideg volt szinte egész télen, azt várhatnánk, hogy ott fogyott a leggyorsabban a gáz. Ám ez nem így van. A skandináv és a balti államokban ugyanis elég kicsi a gáz részesedése a fűtésben. Svédországban és Finnországban is a távfűtés, a fa és a villany dominál, és Észtországban is fontos szerepe van a távfűtésnek.
Elsőre talán meglepő módon kifejezetten gyorsan apadtak ugyanakkor a készletek Franciaországban. Január első három hetében 2,3 milliárd köbéter gázt tároltak ki, egymilliárddal többet, mint tavaly ilyenkor. Szemben Észak-Európával a franciáknál a gázfűtés a legelterjedtebb, az év elején pedig náluk is kifejezetten alacsony volt a hőmérséklet.
Itthon: Magyarországon kissé más a helyzet, mint Európa egészében: nálunk az év első három hetében szinte pontosan annyi gázt vettek ki a tárolókból, mint 2023 azonos időszakában.
Pedig a hőmérséklet hazánkban is jóval alacsonyabb volt, mint tavaly: az átlag eddig 4 fokkal marad el a 2023-as szinttől. A magyarázat minden bizonnyal az, hogy jelenleg több importgáz érkezik az országba, mint egy évvel ezelőtt, így a magasabb fogyasztás nagy részét ebből tudjuk fedezni, nincs szükség több kitárolásra.
Mi várható? A készletek tavalyinál gyorsabb apadása ellenére nem kell attól tartani, hogy elfogy a gáz a kontinensen. Köszönhetően annak, hogy a nyáron lényegében egész Európában csurig töltötték a tárolókat, még most is nagyjából 15 milliárd köbméterrel több tartaléka van az uniós országoknak, mint amit az évnek ebben az időszakában megszokhattunk az energiaválság előtt.
Magyarországon még ennél is kedvezőbb a helyzet. A hazai tárolók telítettsége uniós összevetésben is magas, különösen, ha a fogyasztáshoz viszonyítunk. A mostani 5,2 milliárd köbméter feletti készlet a teljes éves hazai felhasználás bő felét fedezi.