Noha most épp Európa-szerte jellemző az igazán télies időjárás, az elmúlt hónapban mért átlaghőmérséklet rekordszintű volt: 2023 novemberében a felszíni levegő világszerte gyűjtött hőmérsékleti adatainak átlaga 14,22 Celsius-fok volt, ami 0,85 Celsius-fokkal magasabb az 1991 és 2020 közötti időszak novembereinek átlagánál, és 0,32 Celsius-fokkal haladja meg az előző legmelegebb novemberi átlagot, ami 2020-ban volt, derül ki az Európai Unió Kopernikusz programjának az év eddigi időszakára visszatekintő jelentéséből.
A rendkívüli meleg Magyarországnak is érzékelhető volt, igaz, leginkább csak november első hetében, ami még 3 Celsius-fokkal volt melegebb az átlagnál, ekkor még előfordult 20 fok feletti hőmérséklet is – hasonló kiugrásokra a későbbiekben is volt példa, ahogy átlag alatti napi középhőmérsékletekre is, a hónap többi részében az időjárás tehát már nem volt kivételes. Az idei ősz egészét jellemző középhőmérséklet azonban messze felülmúlta az évszakban szokásos értékeket, az Országos Meteorológiai Szolgálat hőmérsékleti adatai szerint
a 2023. évi volt az eddigi legmelegebb őszi évszak a 1901 óta.
A globális adatokra visszatérve megállapítható továbbá, hogy 2023 jelentős része rendkívül meleg volt, már az első tizenegy hónap adatai alapján is biztosan állítja a Kopernikusz jelentése, hogy minden idők legmelegebb évét zárjuk. A korábbi, 2016-os csúcsot ráadásul úgy tűnik, hogy jócskán meghaladhatja az idei év átlaghőmérséklete, a január és november közötti időszakra vonatkozó átlag 2023-ban bő egytized Celsius-fokkal magasabban alakult, mint hét évvel ezelőtt (2020 első tizenegy hónapjának hőmérsékleti átlaga is meghaladta a 2016. évit, ám végül a teljes évre vonatkozó adat nem volt rekordmagas).
A 2023. évi hőmérsékleti anomáliái az El Niño jelenség felerősödésének köszönhetők, ami a nyári időszakban meleget és szárazságot okoz – mindez jól látszik az alábbi ábrán is, az 1991 és 2020 között mért hőmérsékleti átlagoktól a leginkább június óta távolodtak el az idei év globális havi hőmérsékleti adatai.
Bár Magyarországon az idei nyár nem volt kivételesen forró, Európa többnyire délebbi részein tűzvészeket okozó hőhullámok tomboltak. Az El Niño várhatóan legalább a következő áprilisáig kitart, és a következő év akár az ideinél is melegebb lehet, az időjárási jelenség következményei ugyanis a kialakulását követő évben csúcsosodnak ki jellemzően. Az előttünk álló tél az El Niño miatt kezdetben csapadékosabb, majd az évszak vége felé inkább szárazabb lehet Európában.
Élet
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
Milyen esélyekkel indul egy elhagyott csecsemő a magánkórházban születetthez képest?
Szerető családban eltűnhetnek a kezdeti viszontagságok következményei, de fontos, hogy minél kevesebb időt töltsenek átmeneti körülmények között.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
