Több szempontból is rekordot mutatnak a tavalyi évet jellemző migrációs statisztikák a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamaiban: több, mint hatmillió új bevándorló érkezett a 38 tagország területére, állampolgárságot 2,8 millióan kaptak, a menedékkérők száma a kétmillió főt haladta meg, és a nemzetközi diákok száma is megközelítette ezt a szintet, derül ki a szervezet friss jelentéséből.
Az állandó letelepedést kérő bevándorlók 6,1 milliós száma 26 százalékkal magasabb a 2021-ben tapasztalthoz képest, és 14 százalékkal haladta meg a 2019-et jellemző adatot, ám
a rekordszintű migrációt az Ukrajnából elmenekülők figyelembevétele nélkül jelzik az OECD statisztikái.
Tehát mindehhez érdemes hozzászámolni, hogy az OECD-országokban 2023 júniusában mintegy 4,7 millió ukrán menekült élt. Abszolút értékben Németország, Lengyelország és az Egyesült Államok fogadja a legtöbbjüket, míg a lakosságarányosan Észtország, a Csehország és Litvánia emelkedik ki e tekintetben.
A bevándorlás hátterében jellemzően a családi migráció áll, az érkezők 40 százaléka családi okok miatt vándorol más országba, jellemzően azért, hogy csatlakozzon a már ott élő közeli hozzátartozóihoz vagy hogy megkezdje házaséletét. A családi migráció jellemzővé válásának előzménye alapvetően a munkavállalás céljából érkező bevándorlók letelepedése, akiket aztán a családjaik kísérnek – kifejezetten dolgozni a bevándorlók 21 százaléka érkezett az OECD-tagországokba 2022-ben, ráadásul az elmúlt években az ő számuk is jókora növekedést mutatott.
E tendencia összefügg az OECD számos országában jellemző toborzási nehézségekkel, ami nem csak az újonnan érkező bevándorlók számának, hanem a már ott tartózkodó külföldiek foglalkoztatási rátájának növekedésében is szerepet játszik. Több tagország szakpolitikai intézkedésekkel is igyekszik a bevándorlók révén enyhíteni a munkaerőpiaci feszültségeket: Németországban például a nyáron fogadtak el az unión kívülről érkező munkavállalók lehetőségeit bővítő bevándorlási törvényt, de Magyarországon is immáron a vendégmunkásokkal bővítené a munkaerőt a bevándorlásellenességét hangoztató kormány.
A fogadó országok egy másik gyakori, a toborzási gondokkal összefüggő problémája a társadalmak idősödése, illetve a népességfogyás, miközben a migrációellenes retorika egyik fontos pillérét jelentik a bevándorlók arányának megnövekedésével kapcsolatos félelmek. Noha, amint a fentebbi statisztikák is mutatják, a bevándorlók száma kétségtelenül emelkedik, a közhiedelmekkel szemben a körükben tapasztalt gyermekvállalási hajlandóság aligha fékezheti érdemben az OECD-tagországok népességének fogyását, a szervezet statisztikái szerint ugyanis
bár a legtöbb tagállamban a bevándorló nők valamivel magasabb termékenységgel jellemezhetők, mint az ott született társaik, de a teljes termékenységi arányszámuk az országok kétharmadában még mindig a népességszám középtávú fennmaradásához szükséges 2,1-es szint alatt van.
Sőt, akadnak országok, ahol a bevándorlók csoportját alacsonyabb a termékenység jellemzi a helyben született lakossághoz képest – közéjük tartozik például Magyarország is, ahol az egyik legalacsonyabb termékenységi arányszám mérhető a külföldről érkező nők körében.
A jelentésből kiolvasható, hogy a migráció a közeljövőben is növekvő jelentőségű, politikai következményekkel járó téma marad. Az egyre inkább teret nyerő populizmus bevándorlóellenes propagandája jórészt az emberek biztonságérzetére apellálva igyekezhet választókat bevonzani, ami válságos helyzetekben gyakran sérül – az erősödő népmozgás tehát, amit jórészt a fogadó államok munkaerőpiaci helyzete is gerjeszt, egyúttal fokozódó elutasítást is kiválthat.
Élet
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Temetik az otthoni munkát, de éppen most alakul ki a mindenki számára hasznos formája
Szigorításról szólnak a hírek, pedig stabilizálódik a távmunka szerepe, és egyre inkább látszik, hogy hány irodai nappal kerülhetők el a hátrányai.
Fontos
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Európában a klímavédelem nyírta ki az olcsó kisautókat, Amerikában Trump vámjai fogják
Az áremelkedés miatt jellemzően az olcsóbb és kisebb típusok tűnhetnek el az amerikai autópiacról. Ilyeneket már Európában is egyre nehezebb találni.
