A Bezerédj Alapítvány kuratóriuma a G7 szerkesztőségének ítélte oda az idén közgazdasági kategóriában kiosztott Bezerédj-díjat.
A díj alapítója Bezerédj Zoltán, akinek 1956-ban távoznia kellett az országból, és miután Németországban telepedett le, sokáig a kölni rádió munkatársaként dolgozott. A rendszerváltás után hazatérve a megtakarított pénzéből díjat alapított a történelmi család tiszteletére, emlékére. Ezt 1993-tól kezdve egy évtizeden keresztül a kulturális minisztériummal közösen osztották ki, azóta magánalapítványi formában működnek.
„Történészek, írók, szociológusok, közgazdászok, népművészek, színházi és filmművészek kaphatják meg a díjat, vetésforgószerűen váltják egymást a kategóriák. Az volt az egyik első kuratóriumi megállapodás, hogy ígéretes fiataloknak adjuk” – mondta az átadón Bezerédi Zoltán színész, a kuratórium elnöke. (Ő egyébként csak távoli rokona a díjat alapító, 2008-ban elhunyt Bezerédj Zoltánnak.)
A közgazdasági kategória annak köszönhetően került be a vetésforgóba, hogy a család egyik híres felmenője, Bezerédj Pál munkássága lendítette fel a magyar selyemhernyó-tenyésztést és selyemipart.
A díj átadásakor Tóth István György, az alapítvány kuratóriumának tagja, a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet vezérigazgatója arról beszélt, hogy a közgazdasági kultúra is a széles értelemben vett kultúra része; a tudománynak fontos, hogy eredményeit közérthetővé, elérhetővé tegye a széles közönségnek. Ezért rendkívül fontos, amit a G7 végez – hangsúlyozta a szociológus, aki az utóbbi időszak innovációi közül kiemelte az új formátumú, könnyen befogadható hírmagyarázatunkat.
„Olyan közösségnek tartom a G7-et, amely sokat tesz a közgazdasági kultúra fejlesztéséért. Kevés Magyarországon a tényalapú újságírás, ti azt folytattok egy post-truth, igazság utáni világban; ez rendkívül fontos a kattintásvadász média, a véleményújságírás által uralt polarizált országban” – tette hozzá Tóth István György.
Élet
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Fontos
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
