Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2023. október 13. 13:45 Élet

Többen látták a premierhéten Reisz Gábor filmjét, mint a milliárdos állami támogatású Blokádot

A Magyarázat mindenre című filmet az első héten 19 734-en látták, ezzel pedig egy hajszállal maradt csak le a Fűrész X. című hollywoody extrémhorror-saga sokadik – nemcsak 18 pluszos, hanem X-kategóriába sorolt – része mögött. A magyar film a Velencei Filmfesztiválon díjat kapott, egyébként pedig gerilla függetlenfilmként is aposztrofálható.

Reisz Gábor rendező harmadik, személyes hangvételű, de hangsúlyosan a jelen kori, politikailag megosztott társadalomban játszódó közérzetfilmje nézőszámot tekintve Magyarországon abban a ligában játszik, mint a hírhedt csonkolásos horrordráma-franchise.

Az egyiknek sikerül

Ennél a megmosolyogtató magyar sajátosságnál érdekesebb az, hogy első heti nézőszám szempontjából ez a húszezres kategória a magyar állami filmfinanszírozás kiemelt, kultúrpolitikai szándékokat megvalósító, nemzetitudat-építő presztízsberuházásainak kategóriája is. 

Nézzük a moziban legjobban nyitó idei magyar filmeket – de itt mindjárt élünk egy korrekcióval is, ugyanis a Hadik esetében az első heti adatokba beleszámolták a premier előtti vetítéseket, így a Magyarázat mindenrével is így fogunk eljárni.

  • Hadik: 24 368 néző.
  • Magyarázat mindenre: 22 892 néző.
  • A nemzet aranyai: 21 293 néző.

A Reisz-film pont beért az extrém magas 2,4 millilárd forintos állami gyártási támogatást, valamint 45 millió forintos marketing-támogatást maga mögött tudó huszáros-kardozós történelmi kalandfilm, és a magyar dokumentumfilmek történetének legnagyobb állami támogatásából – 770 millió forintból – készült vízilabdás sportdoku közé.

Mivel a Magyarázat mindenre durván annyi pénzből – a magyarországi költségvetés 35 millió forint volt – forgott le, mint ezeknek a filmeknek csak a marketingköltségére adott állami támogatás, ezen a ponton érdemes kitérni, mit értünk a gerilla függetlenfilm fogalma alatt.

Margóra tették

A Magyarázat mindenre alkotói nem pályáztak a Nemzeti Filmintézetnél (NFI) filmtámogatásra, ugyanis ahogy Reisz a Válaszonline-nak adott interjúban elmondta, az intézet döntéseit “kultúrharcos szemlélet” határozza meg, és nem is akart “remegő kézzel forgatókönyvet írni”, ráadásul abban az időben elkaszálták egy másik filmtervüket is: “és eddigre már az elmúlt 15 év szinte összes meghatározó rendezője így járt”.

Reisz egyébként első két filmjével, a Van valami furcsa és megmagyarázhatatlannal és a még Filmalap néven a filmintézet által is támogatott Rossz versekkel akkor már maga mögött tudott két szép nézőszámot hozó (60 ezer körüli), elég kevés pénzből, 10 millió forintból, illetve 230 millió forintból leforgott filmet. 

Úgyhogy inkább állami támogatás nélkül, szabadon, extra kis stábbal, rövid idő alatt forgattak, lelkes fiatalokkal, önkéntes és szívesség alapon. Főként utómunkára a szlovák filmalap adott pénzt, durván 15 millió forintot, ahogy azt a finanszírozási háttérről és gyártási körülményekről a producer elmesélte a 444.hu-nak.

Ez persze azt is jelenti, hogy ez a gerilla függetlenfilmezés nem fenntartható filmkészítési modell, és az önkéntes munkát átszámítva ennél nagyobb gyártási költségvetés jönne ki.

Pár forintból sok ezer néző

A Magyarázat mindenre nem csak A nemzet aranyainál vitt be több embert a mozikba az első héten. Például a másik tavalyi NFI-s történelmi-politikai presztízsfilm, a mintegy 1,5 milliárdos állami támogatásból készült Blokádot 17 555-en nézték meg az első héten.

Az alábbi ábrán néhány magyar film első heti nézőszámát ábrázoltuk az elmúlt évekből, a teljesség igénye nélkül – hangsúlyozzuk, a Magyarázat mindenre kakukktojás, ugyanis az összes többi film kapott állami támogatást.

 

Egy vad számítással megnéztük néhány NFI által támogatott film első heti mozinézőjének állami költségét is, ami ugyan egy absztrakt számítás, de nagyságrendileg képes érzékeltetni egy-egy filmnél a közvetlen állami támogatások és a mozinézők száma közötti kapcsolatot, vagyis a nézőszámokat a gyártási költség fényében képes megjeleníteni. A listán a leginkább költséghatékony film éppen Reisz korábbi filmje, a Rossz versek, az egyik legpazarlóbb pedig a Hadik.

 

Mivel a Magyarázat mindenre lényegesen kevesebb pénzből – és nulla forint állami támogatás mellett – forgott, mint a Rossz versek, az állami támogatás helyett teljes gyártási költséggel számolva is még “hatékonyabb” az egy nézőre jutó gyártási költség szempontjából. 

Nem végeztünk teles körű adatelemzést, de erősen valószínűsíthető, hogy nem dolgozik olyan filmrendező Magyaroszágon, akinek jobb lenne Reiszénél a filmköltség/nézőszám-mutatója. Az is biztos, hogy ebből a szempontból a Magyarázat mindenre különleges pillanat a magyar filmtörténetben, és minden bizonnyal minden idők egyik legnézettebb magyar függetlenfilmjének története bontakozik ki a szemünk előtt. 

Egyébként pár hónapja kategóriájában a világ egyik legrangosabb elismerését kapta meg Cannes-ban egy másik magyar, az NFI által elutasított filmes, Buda Flóra Anna animációs rövidfilmje, a francia kultuszminisztérium alá tartozó finanszírozó szervezet, a CNC viszont támogatta az alkotót.

Holott a magyar mozgókép-kultúrát közpénzből ápoló intézmény sikeres működésének éppen az lenne egyik fontos mutatója, hogy az általa támogatott magyar projekteket és tehetségeket nemzetközi fórumokon elismerik, alkotásaikat terjesztik.

Természetesen ezek itt csak számok, nem mutatják meg egy film értékét, önmagukban nem indokolják vagy kérdőjelezik meg a gyártására fordított állami vagy nem állami forrásokat – természetesen egy állami filmtámogatási rendszernek nem az a funkciója, hogy minden egyes által támogatott film toplistás nézőszámokat produkáljon a mozikban. Például a mozikon kívül számos más platformon is eljuthat nézőkhöz az adott alkotás, ráadásul a filmeknek olyan egyéb, nem számosítható értékei is lehetnek, mint a fesztiváldíjak, az oktatásban való felhasználás, a művészi érék, vagy éppen a nemzetközi forgalmazás.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet filmtámogatás kultúra mozi Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Hajdu Miklós
2024. március 1. 12:38 Élet

Érdemi áremelkedés nem várható az ingatlanpiacon, mégsem érdemes halogatni a lakásvásárlást

Reálértéken nem, de nominálisan drágulni fognak az ingatlanok idén és az elkövetkező években.

Fabók Bálint
2024. február 27. 04:34 Élet

“Sok kutató próbálja ezt elmondani, de nem igazán jut el az emberekhez” – hogyan formálja át az Alföldet a klímaváltozás?

Az elmúlt években látványosan alakul át a Dél-Alföld: egyre nagyobb a vízhiány, pusztul a madárvilág, egyre több az invazív faj. Állami segítség viszont nem látszódik.

Váczi István
2024. február 22. 12:15 Élet

A gáz után a víz drágulása fenyegeti a panelek árát felsrófoló távhős rezsicsökkentést

Bajba sodorta a távhőszolgáltatókat a vízdíjak megemelése, a problémára vagy a szabályok módosítása, vagy további állami támogatás lehet megoldás.

Fontos

Hajdu Miklós
2024. március 4. 09:32 Közélet

A magyar gazdaság növekedésén és a költségvetésen is segíthet az EU-tól érkező újabb kétmilliárd euró

A Magyarországnak járó uniós források több mint fele elérhetővé vált, 11,7 milliárd euró sorsa azonban még mindig kérdéses.

Torontáli Zoltán
2024. március 3. 04:34 Tech, Vállalat

Nem szennyeznék, hanem tiszítanák a levegőt az autók, ezzel kísérletezik a Toyota

Miért ne lehetne arra használni az utakon rohangáló rengeteg autót, hogy menet közben kivonják a levegőből a szén-dioxidot? És mihez kellene kezdeni ezze a szén-dioxiddal?

Hajdu Miklós
2024. március 2. 09:30 Tech

Az Apple elfordult attól az ágazattól, amivel egyre inkább összefonódik Magyarország

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztések fontosabbnak tűnnek a járműiparnál.