Sokan sokféleképpen fogják még értelmezni, hogy az atlétikai világbajnokság megrendezése mennyibe került a magyar adófizetőknek, és ez az állami költés milyen mértékben térült meg. Ezekben a számításokban döntő jelentőségű lesz, hogyan határozzák meg a költségeket – például az atlétikai stadion megépítését, jövőbeli fenntartását milyen arányban számolják ide –, illetve a hasznot – például hogyan számosítják az országimázsfaktort vagy a mozgás népszerűsítésével esetlegesen realizálódó népegészségügyi javulást. És akkor nem beszéltünk az olyan járulékos „haszonról”, ha egy ország miniszterelnöke diplomáciai barátkozásra-közeledésre használja fel az eseményt.

Ebben a cikkben nem ilyen elemzést végzünk, ehelyett a világbajnoksághoz mint élő sportrendezvényhez való anyagi hozzáférhetőséget járjuk körül. Mekkora anyagi teher egy átlagosan kereső magyarnak vagy éppen egy átlagosan kereső osztráknak a vébéélmény? A korábbi atlétikai világbajnokságokon, Eugene-ban vagy éppen Londonban a magyarokhoz képest jobban vagy kevésbé fértek hozzá a helyiek az eseményhez?

Amerika, London, Budapest

Az Atlétikai Világszövetség által rendezett világbajnokság egy viszonylag új, globális, kétévente megtartott sportrendezvény, 1983 óta a magyar vébé a tizenkilencedik. Az atlétika első számú világversenye természetesen az olimpia, de a vébé is magas sportértékkel, nézettséggel bíró rendezvény. Az elmúlt tíz év öt vébéjéből kettőt olyan városban – London, Peking – tartottak, ahol a megelőző pár évben olimpia is volt, vagyis adott volt a magas színvonalú infrastruktúra, mint például a 80 ezres pekingi nemzeti stadion „madárfészke”. A 2025-ös tokiói atlétikai vébé is az olimpiai stadionban lesz.

Atlétikai vébére külön atlétikai stadiont eddig nem volt szokás építeni, például a dohai 2019-es vébének helyt adó Khalifa Nemzeti Stadion is többfunkciós aréna, 2022-ben focivébémeccseket tartottak benne. A legutóbbi, a járvány miatt 2021-ről 2022-re tolt atlétikai vébét az oregoni Eugene-ban ugyan kifejezetten atlétikai stadionban tartották, de a Hayward Field, vagyis az oregoni állami egyetem sportpályája lényegében az 1920-as évek óta működik ebben a formában. A sportpályát legutóbb 2018-ban építette ujjá az egyetem alapítványa, a projekt fő donora a Nike-alapító Phil Knight amerikai milliárdos, az Oregoni Egyetem hajdani diákja volt.

Nem véletlen, hogy míg például Katarnak évekig gáláns ajánlatokkal kellett bombáznia a világszövetséget a rendezés jogáért, addig a 180 ezres lélekszámú Eugene lényegében soron kívül kapta meg a bulit – így a vébé debütálhatott az Egyesült Államokban, amelynek sportolói általában a legtöbb érmet szerzik.

A 36 ezres Nemzeti Atlétikai Központ – amit a rendezvény után visszabontanak, hogy faragjanak a fenntartási költségeken és javítsanak a kihasználtsági mutatókon – négy évvel a Puskás Aréna után épült meg, közel 250 milliárd forintból. A vébé mintegy 70 milliárd forintos rendezési költsége ehhez adódik hozzá.

Kinek mennyi az annyi?

Háromezer forint kifizetése után már bárki elmondhatja, hogy ott volt a budapesti vébén, azonban ezek a reggeli és délelőtti, mérsékelten izgalmas programok, hagyományosan kevés nézővel. A belépési küszöb tehát elég alacsony, de nem is kapunk érte túl sok mindent – ez nagyjából megegyezik az előző öt vébé áraival, de a budapesti alsó küszöb a többihez képest alacsonyan van. A kiugró példa ebből a szempontból a dohai vébé volt, ahol a hírek szerint ingyenjegyeket is osztogattak, hogy jobban nézzen ki a 40 ezres lelátó.

A budapesti vébé hétköznap esti programjaira a legolcsóbb jegy 6900 forint, a hétvégi versenyekre az 1-es kategóriájú – vagy a rajtvonalhoz, vagy a rúdugrás-távolugrás pályákhoz közeli – szekciókba szóló 22 900 forint, míg a befutóhoz és célvonalhoz közeli prémium jegyek 32 900 forintba kerülnek. Egyébként ide egy kétnapos bérlet már több mint félmillió forint.

Mivel a magyar reálbérek már tizedik hónapja csökkennek, felmerül a kérdés: mit jelentenek ezek az összegek és kik tudják ezt kifizetni?

Ahhoz, hogy össze tudjuk hasonlítani a vébéket és jegyárakat, az élő vébéélményt egy darab hétvégi, esti, második kategóriás jegyben határoztuk meg. Ezekben a programokban mindig van már legalább egy látványos versenyszám, amit ezzel a jeggyel már nem a kakasülőről, de nem is kiemelten jó helyről láthatunk. Ez a kategória 17 900 forint.

Az így meghatározott vébéélményből az aktuális magyar nettó átlagbérrel számolva – ami 376 900 forint – 21 darabot tudnánk venni.

2021-es Eurostat-adatokból következtethetünk arra, hogy akkor szűk 4 százalékot költöttek a magyarok átlagosan szabadidős/kulturális célokra a keresetükből. Ha feltételezzük, hogy ez az arány 2023-ban is ennyi, akkor leegyszerűsítve azt mondhatjuk: a magyar kereseti és költési statisztikák szerint a vébéélményre elmegy egy átlagbért kereső magyar felnőtt egyhavi szabadidős-kulturális költése.

Sokkal jobban hozzáférnek az eseményhez a környező uniós országok állampolgárai – noha értelemszerűen az utazási költségeik magasabbak. A tavalyi nettó átlagkeresetekből kiindulva egy osztrák 64, egy szlovák vagy egy lengyel 21, egy holland 74 vébéélményt tud vásárolni. Mindezt az alábbi térképen ábrázoltuk (az adatok az adott országra kattintva jelennek meg).

A helyiek hozzáférését az ilyen globális sporteseményekhez gyakran külön programokkal, kedvezményrendszerekkel növelik – miközben tisztán gazdasági szempontból a szervező országnak az lenne érdeke, hogy a lehető legmagasabb jegyárat kifizető, külföldről érkező, jó pár vendégéjszakát eltöltő és különböző szolgáltatásokra nagyobb összegeket kifizető sportturistákra szabja az árakat.

A magyarok a környező országokhoz viszonyítva viszonylag szűk hozzáférését a vébéhez javíthatja az az egyedülálló kedvezményrendszer, amelynek keretében féláron vehetnek jegyet azok, akik az elmúlt hónapokban valamilyen amatőr sportrendezvényen elindultak. Ilyen esemény például a Balaton-átúszás vagy különböző félmaraton-futások – más kérdés, hogy előbbire például a regisztráció több mint 16 ezer forint volt idén. A budapesti vébét szervező cégtől megkérdeztük, hány kedvezményes jegyre jogosult amatőr sportolóról tudnak, és mi alapján válogatták ki ezeket a sportrendezvényeket, de választ nem kaptunk.

Nekünk többe került

Tágabb perspektívából ugyanakkor a budapesti vébéélmény nem számít drágának: ha az elmúlt öt esemény jegyárait egymás mellé tesszük a helyi átlagbér arányában, kiderül, hogy a nagy világvárosokban, Londonban és Pekingben feljebb áraztak. Azok a világbajnokságok kevésbé voltak hozzáférhetők a rendező országbeliek számára, mint a magyar. Az alábbi grafikonon az látható, hogy a rendező ország átlagbéreiből hány hétvégi esti, másodkategóriás jegyet lehetett vásárolni.

Itt is kirajzolódik a dohai alulárazás, de érdesebb, hogy az eugene-i és a budapesti vébé hozzáférhetősége az oregoni jóval magasabb árak ellenére szinte megegyezik: Oregonban és Magyarországon az átlagbérből ugyanannyi jegyet lehet venni. Ugyanakkor ha nettó átlagbérekkel számolunk, látható némi különbség: így az oregoni nettó átlagbérből mintegy 30 százalékkal több vébéélményt lehetett venni, mint Budapesten.

Eugene-ban lényegesen bonyolultabb árazást követtek a szervezők, több kategóriába sorolták a helyeket és versenyszámokat. Persze az oregoni és magyar vébéélmény alapvetően különböző jellegű: Eugene-ban a vébén az amerikai állampolgárok nemcsak megszemlélték a világ kiemelkedő atlétáit és versenyeit, hanem szurkolhattak és átélhették honfitársaik számos éremszerzését. Feltehetően ezeknek a faktoroknak az eredménye, hogy az eugene-i vébén a látogatók mintegy fele oregoni volt.

A költségek és az állami források szempontjából lényegesen nagyobb a különbség. Mint már említettük, a budapesti vébére épült stadion költségei 246 milliárd forintig emelkedtek, továbbá a lebonyolítással kapcsolatos kiadások 70 milliárd forintos összeget tesznek ki. Ehhez képest Eugene-ban 2018 és 2020 között 270 millió dollárért újították fel a tavalyi rendezvény helyszínét, amit jórészt Phil Knight állt (ez mostani árfolyamon 95,8 millárd forint), Oregon állam továbbá 75 millió dollárt szánt a szervezésre a költségvetéséből (ez 26,6 milliárd forintnak felel meg). A GDP-t tekintve jóval gazdagabb Oregon (az ottani GDP 299,12 milliárd dollár volt, szemben a magyarországi 178,79 milliárddal 2022-ben) tehát olcsóbban megúszta a sporteseményt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy eldugott táblázat tökéletesen megmutatja, hogyan gazdagszik a NER-elitKét éve még a teljes, 53 milliárd forintos árbevétele az államtól jött a Magyar Építő Zrt.-nek, 2023-ban azonban már saját tulajdonosainak is dolgozott a cég.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKözel 8 milliárd forintért indulhat a Giro Budapestről, de mit hoz Magyarországnak?Mint minden hasonló nagy versenynek, a Giro d’Italiának is nagy az egyszeri közvetlen költsége, a haszna pedig közvetett. A magyar biciklisport viszont nagyot léphet vele előre.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAkár akarjuk, akár nem, stadionok nélkül is elkölt a kormány 138 milliárdot sporteseményekreÖtévente kifizetjük egy olimpia árát, érdektelen sportrendezvényekre.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Élet atlétika világbajnokság atlétikai stadion sportfinanszírozás Olvasson tovább a kategóriában