Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2023. augusztus 24. 04:34 Adat, Élet

Gyorsabban fogynak a magyar diákok idehaza, mint a határon túl

Magyarországon jelentősen csökken a közoktatásban tanulók száma, aminek csak az egyik oka demográfiai. Ebbe az irányba hatott a tankötelezettség korhatárának 16 évre csökkentése, és nem segítettek a gyakori oktatási átszervezések sem. Míg az általános iskolákban nem meglepő módon a lakosságfogyásnak megfelelő itthon a visszaesés, a középfokú oktatásban a diákok száma mellett az oktatásban eltöltött idő is csökken, vagyis egyre többen hullanak ki az iskolarendszerből érdemi képzettség nélkül.

Bár a viszonyok eltérőek, érdemes ezt összevetni azzal, hogy a szomszédos országokban élő magyar közösségek magyar tanítási nyelvű iskolába járó gyermekeinek száma kevésbé csökkent. Ezekben az országokban fejlődik a magyar nyelvű középfokú oktatás is, pedig korábban sokszor az jelentett kihívást e közösségek számára, hogy kevesen választják az alap után a középfokú képzésben is az anyanyelvet.

A magyarországi középiskolások száma a 2010/2011-es tanévben még 87 százaléka volt az általános iskolásokénak, ez 2019/2020-ra 69 százalékra csökkent. Eközben a határon túli magyar iskoláknál ez 38-ról 32 százalékra módosult, azaz arányaiban lassabban csökkent. Felmerülhet a kérdés, hogy esetleg Magyarországról járnak-e már át diákok Szlovákia és Románia magyar iskoláiba, de ilyen adatokat nem sikerült az említett országoktól szerezni – a mindennapi tapasztalatok alapján érzékelhető számban valószínűleg csak Ausztriára korlátozódik ez a jelenség. (Az alábbi grafikonon Magyarország nevére kattintva eltüntethetők a magyar adatok, így könnyebben kivehetővé válik a többi érték.)

A minden szomszédos országra elérhető adatok alapján 2019/2020-ig a 2010/2011-es tanév óta a legkevésbé Romániában csökkent a magyar általános iskolások száma (-2 százalék), ezt követi Szlovákia és Magyarország (5-5 százalék), majd Szerbia -30 százalékkal. Kárpátalján volt egyedül bővülés, méghozzá 17 százalékos. Az utóbbi önmagában örömteli, de a trendet valószínűleg megfordítja a háború által felgyorsított elvándorlás, és nem segít az ukrán nyelvtörvény sem, amelynek hatásaival és az arra adott magyar reakciókkal az utóbbi hónapokban több cikkben és interjúban is foglalkoztunk.

A középfokú oktatásban is Romániában csökkent legkevésbé a magyar diákok száma: 12 százalékkal lettek kevesebben tíz év alatt. Szerbiában és Magyarországon negyedével csökkent a számuk, Szlovákiában 28 százalékkal, Ukrajnában pedig 30 százalékkal – az utóbbi esetében idő kell, hogy az egyre több általános iskolás elérje a középfokú oktatást*De a háború által felgyorsított elvándorlás ezt is kétségessé teszi..

Csökkenő finanszírozás, lecsúszó színvonal

Az oktatásban eltöltött idő mellett természetesen annak színvonala is lényeges, de ezt nem olyan egyszerű összehasonlítani, mert az OECD által végzett PISA felmérésekben szomszédaink nagyobb része nem vett még részt. Így a térségbeli Csehország, Lengyelország és a balti országok adatait szerepeltettük a szomszédos Ausztria, Szlovákia és Szlovénia mellett.

Magyarország a korábban sem túl erős eredményeit jelentősen rontotta, míg a térségbeli országok különösen matematikai képességekben javultak. Az utóbbi évtized alapján a három fő készségben (a nevükre kattintva böngészhetők az eredmények a grafikonon) rosszul állunk: a régióban összességében csak Szlovákiában mértek rosszabb eredményt az utolsó, 2018-as adatok szerint.

Ez alapján seregható a magyar oktatás színvonala a régióban, és egyre messzibbnek tűnik nemhogy a fejlett országok, de akár csak Csehország vagy Szlovénia színvonalának megközelítése is.

A magyar oktatás minőségi mutatóinak romlása azért is érdekes, mert a szomszédos országokhoz mérten nem csökkent érdemben az elmúlt években az oktatásra fordított állami forrás a gazdasági kibocsátáshoz mérten. Igaz, 2010 előtt az egyik legmagasabb volt a magyar oktatási kiadás a térségben, csak Szlovénia előzött meg minket. Mára azonban csak Szlovákia, Szerbia és Románia van mögöttünk. Kifejezetten érdekesek a – 2019-ig szóló – ukrán adatok, amelyek mutatják, hogy kevésbé tehetős országban is lehet arányaiban jóval többet az oktatásra fordítani, mint idehaza.

Egyre kevésbé vonzó magyar felsőoktatás

Az általános iskolai és a középfokú oktatásban nem érhető el állampolgárság szerint a diákok száma, de a felsőoktatásban igen. A legtöbb magyar külföldre az Egyesült Királyságba, Hollandiába, Dániába és Németországba megy egyetemre, de egyre több diák tanul a szomszédos országokban is.

Az 1990-es években elképzelhetetlennek tűnt volna, de ma már sok magyar tanul romániai egyetemen, különösen népszerű a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem pszichológia szaka. A kevésbé tehetős magyarországi diákok számára a határon túli magyar egyetemek jelentik az egyetlen megfizethető oktatást a kormány által nem támogatottnak ítélt szakokon, ahol akár évi milliós tételt is jelent a tandíj itthon. Romániában és Szlovákiában is ingyenesek a magyar nyelvű képzések, ráadásul a nyugati egyetemekkel szemben a megélhetési költségek sem sokkal magasabbak.

A szomszédos országokból Magyarországra érkező diákok száma érdemben nem változott 2012 és 2021 között, amikorra minden országra volt elérhető adat. Az ide érkezők legtöbbje határon túli magyar, főként Szerbiából és Romániából. Szlovákiából viszont jóval kevesebben érkeznek, mint egy évtizede.

Eközben a magyar diákok egyre nagyobb része keresett külföldön felsőoktatási lehetőséget, a szomszédos országok közül a legtöbben Ausztriában. A többi szomszédos országban átlagosan 3,5-szeresére emelkedett a magyar állampolgárságú tanulók száma: Szlovákiában a nyolcszorosára, Romániában pedig a 2,2-szeresére nőtt a számuk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar tanárok sokkal jobb fizetést kapnak a határon túlA román tanárok másfélszer jobban élnek, mint a magyarok, de a szerbiai tanárok is tehetősebbek a magyaroknál.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarok Kárpátalján: politikai skizofréniában, apadó jogokkalA magyar külpolitika számára így maradnak a hangzatos kiállások, de a kárpátaljai magyarok érdekében tenni korlátozottan tud.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFelgyorsult a magyarok fogyása Erdélyben, 30 év alatt ötmillióval csökkent Románia népességeNépességarányosan Románia a legnagyobb népességkibocsátó az Európai Unióban: a lakosság durván ötöde más tagállamokban él.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Élet felsőoktatás határon túli magyarok határon túli oktatás mobilitás Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Hajdu Miklós
2024. június 21. 11:51 Adat, Pénz

A magasabb fizetéseket már nem emelik annyira, mint az alacsonyabbakat

Elszakadt egymástól az átlag- és a medián keresetek növekedése, de nem olyan mértékben, de a jövedelmi egyenlőtlenségek érdemben nem változtak.

Hajdu Miklós
2024. június 19. 13:51 Adat

Háromszázezer dolgozó hiányozhat addigra, ameddig a kormány szerint plusz 500 ezernek kéne munkába állnia

Háromszázezer dolgozó hiányára számít 2030-ra a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) előrejelzése.

Jandó Zoltán
2024. június 18. 10:38 Adat

Jó eséllyel újabb csúcsot dönt a héten a hazai napelemes áramtermelés

Hétfőn nagyon közel voltunk hozzá, hogy az idén hatodszor is megdőljön a hazai napelemes villamosenergia-termelés rekordja.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. június 20. 05:05 Pénz, Vállalat

Miért emelik a cégek az áraikat a várható idei infláció többszörösével?

A béremelésekhez és a verseny hiányához is köze van annak, hogy néhány szolgáltató szektorban a tavalyi inflációt közelítő mértékben emelték idén az árakat.

Mészáros R. Tamás
2024. június 19. 05:03 Közélet

Az EU-csatlakozás korunk legnagyobb gazdasági csodája

A 2004-es bővítés globális összevetésben is példátlan felzárkózást hozott a térségünkben. Egy erről szóló friss tanulmány a magyar gazdaságpolitikát és az ukrán csatlakozásról szóló vitákat is más megvilágításba helyezi.

Torontáli Zoltán
2024. június 18. 16:30 Tech, Vállalat

Közép-kelet-európai versenytársak szorítják ki a magyar tőkét a magyar e-kereskedelemből

A Foxpost eladása újabb jele annak, hogy a régióban hosszabb távon a magyar cégek nem rúgnak labdába.