Hírlevél feliratkozás
Kolozsi Ádám
2023. január 11. 04:34 Adat, Világ

Felgyorsult a magyarok fogyása Erdélyben, 30 év alatt ötmillióval csökkent Románia népessége

Tíz éve egy utólagos kiigazítással még sikerült legalábbis papíron Romániát 20 milliós országnak feltüntetni, de a friss népszámlálásnál erre már esély sem volt. A most kihozott 19 milliós szám a romániai demográfusok szerint még mindig irreális, a nagyfokú elvándorlás miatt a tényleges népesség a 18 milliót sem érheti el. A rendszerváltás idején még 23 millióan voltak.

Ez 20 százalékot is meghaladó veszteség három évtized alatt, ami ugyan kiemelkedő, de egyáltalán nincsenek vele egyedül a régióban. Van olyan keleti uniós tagállam (Lettország), ahol közel harmadával csökkent a népesség 1990 óta, és a jövőbeli kilátások is hasonlóan aggasztóak.

De érdemes közelebbről is megnézni a romániai népszámlálás múlt héten nyilvánosságra hozott számait. Ez még csak a gyorsjelentés, a mélyebb elemzéshez szükség lesz a részletesebb adatokra is. Ahhoz is, hogy lássuk: valójában mennyire ment előre a magyarok fogyása. Az első adatok drámai, 225 ezres csökkenésről, és alig egymilliós megmaradó magyarságról szóltak. Ennek azonban részben módszertani okai lehetnek, illetve az, hogy szokatlanul sokan nem nyilatkoztak a nemzetiségükről. Hogy miért nem, még nem teljesen világos, valószínűleg az online egyéni kitöltéssel függ össze, amit az etnikai-nyelvi-vallási blokk kitöltése nélkül is le lehetett zárni.

A valós fogyás az első becslések szerint ennek nagyságrendileg a fele-kétharmada lehet, de az, hogy tíz év alatt legalábbis 10 százalékkal kevesebb lett a magyar Romániában, így is gyorsuló fogyást jelez. Markó Béla korábbi RMDSZ-elnök ezért részben a kettős állampolgárság intézményét okolta, de az egyelőre elérhető adatok alapján kevésbé az elvándorlás, inkább az elöregedés a fő ok.

“Korábban a magyarok romániai átlagot meghaladó természetes veszteségét ellensúlyozta, hogy a magyarok között kisebb volt az elvándorlás. Most ez már nincs így, és megfigyelhető az identitásvesztés is, hiszen tíz év alatt megduplázódott a magyar nyelvű románok száma az önbevallások szerint. Ténylegesen ezek alapján olyan 130 ezres lehetett az erdélyi magyarok vesztesége az elmúlt tíz évben”

– mondta a G7-nek Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója. Veres Valér, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézetének igazgatója ennél valamivel nagyobb, 170 ezer körüli veszteséggel számol. Pontosabb becsléseket majd májusban, a települési szintű adatok közreadása után lehet tenni.

Az erdélyi magyar nyilvánossághoz képest a román többségi társadalomban nem vertek túl nagy viharokat a népszámlálási adatok. Romániában eleve kevésbé van jelen a nemzethalál-diskurzus, mint a herderi jóslaton szocializálódott Magyarországon. Talán azért is, mert a nyílt népesedéspolitika a Ceaușescu-féle erőltetett népességnövelési mánia miatt kevésbé számít elfogadottnak. Az abortusztilalommal fémjelzett politika miatt akkoriban ilyen “viccek” terjedtek Romániában:

Az 1967. év kezdetétől a nemi erőszak termelő munkának minősül, és mint ilyen nem büntethető.  

Miközben a lerohasztott egészségügy révén Romániában volt a legmagasabb a csecsemőhalandóság Európában, a diktatúra az államadósság visszafizetése mellett a népességszaporulatot állította be legfőbb sikerének. „A gazdasági stabilitás jelen viszonyai között mindannyian közös örömmel ünnepeltük azt a gyermeket, akinek születésével hazánk lakossága átlépte a 23 milliós határt. Szabad nép vagyunk, saját sorsunk formálói. Nagyszerű országunk erős, fejlett gazdasággal rendelkezik, amely teljes mértékben részese a modernizáció folyamatának” – jelentette be Ceaușescu 1988-ban, a legnagyobb ínség idején.

1990 után a születésszám gyorsan visszaesett, az EU-csatlakozás után pedig megindult a tömeges elvándorlás. Népességarányosan Románia a legnagyobb népességkibocsátó az Európai Unióban: a lakosság durván 20 százaléka más tagállamokban él.

Az olasz, francia, német, spanyol bevándorlási statisztikák alapján összesen négymillió román állampolgár él életvitelszerűen külföldön. A közös európai módszertani elvek szerint ők már nem számítanak bele a romániai lakosságba – így hát hiába van nagyjából ma is 23 millió román állampolgár (ebben benne van az a 700 ezer moldovai is, akik kettős állampolgárok lettek), a tényleges romániai népesség a mérvadó becslések szerint már csak 17-18 millió körül lehet.

Ehhez képest a mostanit megelőző, 2011-es népszámláláson úgy hozták ki a 20 milliós számot, hogy egy utólagos, ad hoc módosítással még bő egymillió embert lényegében hozzáadtak a 19 millió ténylegesen megszámlálthoz a nagy állami nyilvántartásokból, például az alapján, hogy papíron volt romániai cégük vagy jövedelmük. A népszámlálási adatok állami regiszterekből való kiegészítése más országokban is terjed, a magyar népszámláláson is éltek ezzel – a romániai megvalósítás azonban sok kritikát kapott, mert menet közben döntöttek így, és a módszertan sem volt átlátható.

Veres Valér szerint az lehetett a cél, hogy “az Európai Unión belül Románia relatív súlya ne csökkenjen lényegesen, mert a népesség számától függ az európai parlamenti képviselői mandátumok száma, a költségvetési kulcsok és a döntéshozatal rendszere az Európai Bizottságon belül. A másik ok lehet pszichológiai: mégiscsak húszmillió fölött vagyunk Romániában!”

Kiss Tamás úgy látja, hogy a népszámlálásokra általában is érdemes úgy tekinteni, mint ahol nem annyira a valóság objektív bemutatása a fő cél, mint inkább a politikailag motivált reprezentáció.

“A mostani népszámlálás sem a tisztánlátást fogja erősíteni. Hivatalosan ez a 19 milliós szám lesz a romániai népességszám, miközben tudjuk, hogy a tényleges ennél jóval alacsonyabb”

– mondta a kutató a G7-nek.

A mostani romániai népszámlálás során nem utólag igazították a módszertant a kívánt számokhoz, mint tíz évvel ezelőtt, hanem eleve nagy teret hagytak annak, hogy a gyakorlatban a nem otthon élők is bekerülhessenek a romániai lakosok közé. Az online önkitöltéssel technikailag bárki élhetett, az is, aki például állandó jelleggel Magyarországon vagy éppen Franciaországban él, de annak sem volt különösebb akadálya, hogy a valóban Romániában élő családtagok írják be az idegenbe szakadt rokonukra vonatkozó adatokat. Bár ez elvileg szabálytalan lenne, életszerű, hogy ezt a darabszámra fizetett kérdezőbiztosok is szorgalmazták – főleg, ahol (mint az a megyei adatok szórásából sejthető) a regionális statisztikai vezetők is erre buzdították őket.

A természetes népmozgalmi adatokat, vagyis hogy hányan születnek és hányan halnak meg, a népességnyilvántartásból Romániából is elég pontosan lehet tudni – ez alapján 645 ezres volt a természetes veszteség az elmúlt tíz évben. A bizonytalanság nem is ekörül, hanem az elvándorlás körül van. A 19 milliósra kihozott össznépesség alapján 2011 óta 420 ezres volt a migrációs veszteség: ennyivel többen hagyták el Romániát, mint amennyien (vissza)érkeztek. A gond, hogy más országok adatai alapján sokkal inkább egy egymilliós szám sejthető.

“A tízéves népességveszteségnek mintegy az 50 százaléka természetes fogyás, ami abból fakad, hogy többen halnak meg, mint amennyien születnek. A többi viszont még a hivatalos adatok szerint is migrációs veszteség”

– foglalja össze az adatokat Veres Valér. Mint a kolozsvári magyar szociológus kiemeli, Bukarest vonzáskörzete kivételével minden megye népessége csökkent, bár Erdély valamivel kevésbé, mint Havasalföld, vagy Moldva déli része. A fejlettebb megyék (Kolozs, Szeben, Brassó) csak minimálisan, a fejletlenebbek gyorsabban veszítik el lakosságukat. A magyarok száma azonban még a kedvezőbb becslés esetén is gyorsabban csökken a román átlaghoz képest.

Bár a gyerekszámban nincs jelentős etnikai különbség, de az eleve öregebb korfa, a korábban született kevesebb gyermek azt eredményezi, hogy 85 ezer magyarral lett az elmúlt évtizedben Erdélyben és Partiumban kevesebb. Ehhez járul hozzá a kivándorlás – hogy mennyire, azt pontosabban csak a későbbi adatokból lehet majd látni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért kérdezik meg a népszámláláson, amit már úgyis biztos tud az állam?Az idei az utolsó, teljes körű megkérdezésen alapuló népszámlálás, a jövőben ezt az állami adatbázisok használatával helyettesítik a tervek szerint.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Világ demográfia Erdély határon túli magyarok népszámlálás Románia Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2024. február 19. 11:19 Adat

Egyre kevesebb fiatal termeli meg a nyugdíjasok jövedelmét

Magyarország a középmezőnyben van az Európai Unióban az időskori függőségi rátája alapján.

Bucsky Péter
2024. február 19. 04:34 Adat, Közélet

1360 milliárdot költött az állam a Rogán-féle kommunikációra 2015 óta

A közbeszerzések közel háromnegyede került Balásy Gyula cégeihez a Nemzeti Kommunikációs Hivatal tenderein.

Debreczeni Anna
2024. február 18. 13:13 Adat, Élet

Tarolnak a társkereső alkalmazások, egyre többen hajlandóak fizetni is értük

Csaknem 5 milliárd dollárosra (1800 milliárd forint) nőtt az online társkereső alkalmazások piaca 2022-ben, amit toronymagasan vezet a Tinder.

Fontos

Gergely Péter
2024. február 19. 16:39 Pénz

Itt tart most a kamatrali az állampapírok és a bankbetétek között

Megnéztük, vajon vesztésre állnak-e még a bankbetétek az állampapírokkal szemben.

Nagy Zsolt
2024. február 19. 14:19 Vállalat

Elhízott amerikaiak hozták meg a jólétet egy 16 ezer fős dán kisvárosnak

A Novo Nordisk olyan mértékű iparűzési adót fizet, hogy az önkormányzat csökkenteni tudta a lakosok adóterheit.

Hajdu Miklós
2024. február 18. 18:03 Élet, Vállalat

Az egykor legnépszerűbb autómárka lassan háttérbe szorul a magyar piacon

Elvesztette az Opel a kivételes népszerűségét a magyarországi újautó-piacon.