Hírlevél feliratkozás
Kolozsi Ádám
2023. június 4. 04:31 Közélet, Világ

Magyar B-terv: kimenekítenék a gyerekeket az állami iskolarendszerből Kárpátalján

Van egy mondás: ha a kutyák verekednek, nem vigyáznak egymás bolháira. Most mi, kárpátaljai magyarok vagyunk a túszok Magyarország és Ukrajna között

– rögzíti a helybéli református lelkész, miközben azt tudakolja, kinek is írunk, mert független sajtó, olyan most végképp nincs. „Minket minden oldalról kihasználnak. Bocsánat, hogy így mondom, de mi vagyunk a labda”, és a magyar kisebbség elleni ukrajnai jogkorlátozásokat a gyarmatosításhoz hasonlítja. „Az ukrán kormány azt mondja, neked nem jó az, hogy te magyar vagy, vagy hogy magyar iskolába jársz, mert nem tudsz érvényesülni az ukrán társadalomban. Hát hadd döntsem el én, hogy indián akarok lenni, vagy sem. Ahelyett, hogy adnának nekem egy olyan tankönyvet, amiből meg tudok tanulni jól ukránul.”

Kárpátalját ugyan szokták mostanában a „béke szigetének” titulálni, hiszen ez az egyetlen megye Ukrajnában, ahol lényegében nem voltak harci cselekmények, de a helyi magyarok közül többen így is túszhelyzetben érzik magukat. Nemcsak azért, mert a helyben maradt katonaköteles férfiak között vannak, akik a besorozás veszélye miatt inkább ki sem lépnek nappal a házból, a nagypolitika is ezt az érzést erősíti.

2014, de különösen tavaly február 24. óta az ukrán nacionalizmus tovább erősödött, a korábban elvben biztosított kisebbségi jogok egy sor területen csorbulnak, és ennek a háború előtt is csak bő százezres, ukrajnai léptékkel marginális magyarság az egyik fő kárvallottja. Az ukrajnai magyarellenességet fokozza az oroszbarátnak látott különutas magyar külpolitika, ami ugyan a kárpátaljai magyar érdekek védelmét hangsúlyozza, de a vehemens budapesti retorika közvetve szintén a helyi magyarságra üt vissza. A kárpátaljai magyar érdekvédelem most könnyen putyinista címkét kaphat akkor is, ha valódi jogsérelmekről van szó.

A valós etnikai helyzetről és jogkorlátozásokról tucatnyi interjút és háttérbeszélgetést folytattunk április óta Kárpátalján, részben magyar döntéshozókkal. Erről egy cikksorozatban számolunk be. Ebben az első cikkben az oktatásra fókuszálunk, ahol az ukrán törvényi változások miatt szeptembertől radikális változások jönnek, a magyar nyelvű oktatás nagyon nehéz helyzetbe kerül.

A magyar külpolitika részben erre hivatkozva készül blokkolni Ukrajna EU-csatlakozási folyamatát. Mindeközben a háttérben már nagyban zajlik egy magyar „B-terv” előkészítése: az ukrán állami rendszerből a kárpátaljai magyar diákokat egy az utolsó pillanatban megszervezni próbált új, alapítványi/egyházi fenntartású magyar iskolarendszerbe csatornáznák át, aktív magyar állami támogatással.

„Szeptember elsején a valóság rá fogja rúgni az ajtót itt mindenkire” – mondta a minap brüsszeli sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter az ukrán tagjelölti folyamat és konkrétabban a kárpátaljai magyar iskolaügy kapcsán. A magyar külpolitika az OTP önmagában mérsékelt jelentőségű kijevi feketelistázása mellett a magyar kisebbség jogsérelmeire hivatkozva blokkolná Ukrajna uniós támogatását, és a 2014 után elvett kisebbségi jogok visszaadásához köti a magyar hozzájárulást.

Az említett oktatási ügy a még 2017-ben elfogadott ukrán oktatási kerettörvényből következik, annak kisebbségi szempontból legérzékenyebb passzusai ugyanis csak most, a 2023/24-es tanévtől lépnénk hatályba – hacsak nem fogadják el azt a frissen beadott ukrán módosító javaslatot, ami egy évvel ezt ismét elhalasztaná.

A törvény már megszüntette a kisebbségi tannyelvű iskolákat, így a 101 kárpátaljai magyar iskola formálisan már most sem minősül annak. Az alapvető változás viszont szeptembertől jönne, onnantól fogva csak egyes osztályok/csoportok működhetnek majd kisebbségi nyelven. Az elemiben (4. osztályig) ez még minden órán így lehet, ötödiktől felfelé viszont a tanórák 40 százalékát már államnyelven, vagyis ukránul kell oktatni, középfokon (ez a 10-12. évfolyamokat jelenti) pedig 60 százalékot. Ezzel lényegében megszűnnek az eddigi, önkormányzati fenntartású magyar tannyelvű líceumok, és érettségizni sem lehet magyarul, ami a felvételi esélyeket is rontja.

Ez a 2017-es oktatási törvény alapozta meg a Magyarország és Ukrajna között az elmúlt években egyre jobban eszkalálódó konfliktust, de az elmúlt hat évben alig sikerült elérni elmozdulást. A kárpátaljai magyarok két legnagyobb szervezete, a Fidesszel szoros kapcsolatot ápoló KMKSZ és a hajdan a szocialistákhoz kötött UMDSZ ugyan elküldte a maga árnyékjelentését az Európa Tanácshoz, a törvényt asszimilációs kényszerintézkedésnek tartó Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) saját javaslatcsomagot készített, a magyar állam pedig Romániával együtt a Velencei Bizottsághoz fordult. A nemzetközi szakértői fórum saját, eleve némileg óvatosan megfogalmazott javaslatainak többségét azonban Ukrajna nem építette be, az ukrán alkotmánybíróság szerint az oktatási törvény megfelel az alkotmánynak.

A magyar közoktatást, illetve a kisebbségi nyelven való oktatást, amit még a szovjet időkben is engedtek, most számolja fel az ukrán állam

– mondta nekünk Darcsi Karolina, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség titkára egy beregszászi kávézóban, miközben azt a gyakran hallható magyar érvet hangsúlyozza, hogy nem új dolgokat kérnek, csak azokat a jogokat, amik a kilencvenes évek óta megvoltak.

Darcsi Karolina. Fotó: Szabó Milán / G7

Ő úgy látja, Kárpátalján a mindennapokban nincs probléma, a magyarellenes megnyilvánulások „a hágón túlról”, vagyis Ukrajna más régióiból érkeznek. „Az alapfeszültség az orosz-ukrán konfliktusból adódik, és abból, hogy az ukránok most vannak a nemzetállam-építés folyamatában, aminek van egy nacionalista éle. Mivel az oroszokat eddig nem sikerült legyőzni, ilyenkor a tipikus reakció, hogy találunk egy kisebb másikat. Na, ezek lettek a kárpátaljai magyarok.”

Az, hogy az oktatási törvény legérzékenyebb passzusai csak évek múltán lépnek hatályba, elvileg felkészülési időt is jelenthetett volna, de érdemi változások nem történtek, csak annyi, hogy öt évvel kitolták a törvény hatályba lépését, valamint a magánoktatási intézmények mentesültek a törvény alól – emeli ki Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke, egyetemi tanár.

Könnyen lehet, hogy végül újabb egy év lesz majd az átállásra: az ukrán oktatási minisztérium ugyanis a napokban beadott egy törvénymódosító indítványt, mely a 2024/25-ös tanévre halasztaná a kisebbségi tannyelvű oktatás átalakítást szabályozó passzust. Az esetleges halasztásnak feltehetően külpolitikai okai vannak: a Velencei Bizottság hamarosan benyújtja ajánlásait az ukrán nemzetiségi törvénnyel kapcsolatban; Kijev ennek akarhat elébe menni azzal, hogy elhalasztja az egyik legkritikusabb változást – de ezt még a parlamenti többségnek is meg kell szavaznia Kijevben.

Ez azonban önmagában nem oldja meg a kérdést, a magyar nyelvű oktatás jövője továbbra is bizonytalan.

Mindenki azt mondta, hogy valahogy majd alakul még ez, úgyis finomodik. Magyarországon is azt gondolták, hogy ezt lehet majd kezelni. Hát nem lehetett

– mondja Spenik Sándor, az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán-Magyar Oktatási-Tudományos Intézetének igazgatója.

Spenik nem lát már rá esélyt, hogy az oktatási szabályozást újraírnák, és az elvett oktatási jogokat visszaadnák az érintett közösségeknek. „Az én tapasztalatom azt mondja, hogy ez az egész hazugság. Persze, módosítások lehetségesek. De a tapasztalatom, hogy még egyetlenegy olyan módosítást sem vittek végig, ami a kisebbségeknek jó lett volna.”

Spenik Sándor. Fotó: Szabó Milán / G7

Az ukrán szabályozás visszatérő érve, hogy a magyarok nem tudnak elég jól ukránul, ezért – és a társadalmi integráció érdekében – kell ukránosítani a képzési nyelvet. A jelentős részben falvakban élő kárpátaljai magyarság nyelvtudása valóban sokszor gyenge, a határon túli magyar közösségek közül náluk a legrosszabb az államnyelv ismerete. Emögött ott van, hogy 1991 előtt az iskolákban is az orosz, nem pedig az ukrán volt az oktatott nyelv, de a társadalmi státusz, a határhoz közeli elhelyezkedés, az elmúlt években csak erősödő Budapest felé fordulás és nem utolsó sorban az iskolai ukránnyelv-oktatás színvonala is.

Spenik Sándor szerint azonban ez csak kifogás, amit szerinte az is alátámaszt, hogy semmilyen oktatásmódszertani reform nem történt az elmúlt években. Az ukrán állam nem biztosított képzett nyelvtanárokat, így sok – főleg falusi – magyar nyelvű iskolában szakképzettség nélkül tanította csak az államnyelvet aki tudott, és éppen ráért.

„Fontos az anyaország nyelvét beszélni mindenkinek. Én ragaszkodom ahhoz, hogy a kárpátaljai magyarok nem az ukrán nyelvoktatás ellen vannak”  – hangsúlyozza Babják Zoltán, Beregszász polgármestere. Szerinte a fő kérdés, „amit nagyon rosszul kezelt a szakértői csapat minden oldalról”, hogy milyen módszerrel kell az ukrán nyelvet oktatni a magyarok számára. „A pedagógiai tervek minden tíz évben változtak. A hangsúly azon a módszertanon van, amit az ukrán oktatási igazgatóság ráerőszakolna a magyarokra. Nem szabad a gázpedált a padlóig nyomni.”

Vannak, akik szerint a gyakorlatban lehetnek kiskapuk a törvény alkalmazásában, például hogy a testnevelést, a rajzot és más „kiegészítő” tárgyakat tartják majd papíron ukránul, miközben a fő tárgyak maradnak magyar tannyelvűek. Az biztos, hogy sok múlik majd a helyi hatóságok hozzáállásán, és bár ez Kárpátalja megyében viszonylag kedvező, ez egy beépített bizonytalanság a rendszerben. A 10. évfolyamban kezdődő líceumokban pedig már jövő évtől a tanórák 60 százalékának ukránnak kell lennie – ez sok beérkező magyar diáknak komoly gondot fog okozni.

Szabó Árpád, a beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium igazgatója. Fotó: Szabó Milán / G7

Szabó Árpádnak, a beregszászi Bethlen Gábor Líceum igazgatójának már nem kell ezzel birkóznia: 24 év után jövőre ő amúgy is nyugdíjba megy. Iskolája pincéjében most óvóhely, az épület előtt homokzsákok. Hátul viszont már nagyban zajlik az építkezés, egy teljesen új épületet kapnak, szeptemberben már itt kell kezdődnie a tanításnak.

Mikor ránézek az új épületünkre, úgy érzem, már nem éltem hiába

– mondja a iskolakertben az igazgató egy Sepsiszentgyörgyről ajándékba kapott székelykapu és egy kopjafa előtt. Utóbbi valamikor a Vereckei-hágón állt, ukrán nacionalisták döntötték le állítólag, valaki pedig elhozta Beregszászra, ahol újra felállították. Az új iskola magyar állami forrásból épül. Tág terek, levegős aula: 450-es tervezési létszámmal kalkuláltak, noha ilyen sokan valójában már évek óta nincsenek úgy sem, hogy 11 évfolyamosra bővítették az oktatást, és könnyen lehet, hogy már nem is lesznek soha. Most vagy 300-an lehetnek, a felsőbb évfolyamokon már csak egy-egy osztályt tesznek ki a gyerekek. Nagyon sok család elment, ha addig nem, a fiúk többségét 16-17 éves koruk körül Magyarországra viszik a szülők a sorozás elől.

A hivatalos adatok szerint a háború óta körülbelül tíz százalékkal csökkent a beiratkozások száma a beregszászi járás magyar nyelvű iskoláiba. Legalábbis papíron, a valóságban ugyanis a hivatalos létszámnak sok iskolában csak az 50-70 százaléka jár most ténylegesen – említi Zubánics László UMDSZ-elnök. A többieket is beíratták, de a család valójában már Magyarországon vagy máshol van, a látszat fenntartása leginkább az intézmény fennmaradása miatt fontos.

Az állami finanszírozáshoz szükséges minimális osztálylétszám elérése már az orosz támadás által kiváltott exodus előtt is sok településen gondot okozott. Nem ritka, hogy a magyar iskola már csak a roma diákok miatt létezhet, a beregszászi városi tanintézmények harmada most is cigány iskolának számít. A magyar anyanyelvű romákra égető szüksége van tehát a kárpátaljai magyar intézményrendszernek, a cigánytáborok ugyanakkor a magyarországinál masszívabb szegregációban élnek, az elcigányosodó iskolákból pedig a nem roma szülők a szomszéd településre vagy nem állami intézményekbe viszik át a gyerekeket.

Az alapítványi és egyházi oktatás mint alternatíva mostantól azonban a teljes kárpátaljai magyar stratégia alapköve lehet, hogy elkerüljék az ukránosítást. A magyar közösség képviselői az oktatási törvény megváltoztatásában nem bíznak, jogszabályi szinten a fő hangsúlyuk már nem is ez, hanem a magyar kisebbség státuszának megváltoztatása, és a krími tatárokhoz hasonlóan őshonos kisebbségként való elismerése. Ez többek között az anyanyelven való oktatást is megengedné, óvodától egészen az érettségiig.

A magyar döntéshozók ugyanakkor az elmúlt hónapokban elkezdtek kidolgozni egy B-tervet, amelyről a nyilvánosságban idáig még óvatos utalások is alig hangoztak el. Ez új alapokra helyezné a kárpátaljai magyar közoktatást: a magyar diákokat egy részben újonnan felállítani kívánt egyházi és alapítványi intézményhálózatba csatornáznák át ötödik osztálytól kezdve, amivel lényegében magánosítanák a kárpátaljai magyar közoktatást. Az elképzelés szerint ideális esetben már szeptembertől ebben tanulna a Kárpátalján maradt magyar gyerekek többsége.

Mint megtudtuk, már javában zajlik magyar állami támogatással az új épületek kialakítása, bővítése, noha a szükséges ukrán akkreditáció még nincsen meg.

Az új magyar iskolahálózat azt használná ki, hogy a kisebbségi nyelvű oktatást korlátozó oktatási törvény csak az állami intézményekre vonatkozik. A magyar koncepciót áprilisban, zárt körben, a KMKSZ áprilisi közgyűlésén Orosz Ildikó, a kárpátaljai magyar érdekképviselet meghatározó, Budapestre is jól bekötött vezetője ismertette. Ugyanő a beregszászi főiskola elnökeként az intézmény szenátusa előtt is beszélt arról, hogy a főiskola gyakorlóiskolai hálózatot hoz létre, „melynek célja Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros vidékein profil szerinti líceumok megteremtése”.

Több forrásból megerősített információink szerint ez a főiskolai fenntartásban működő szaklíceum-hálózat a szintén kibővíteni kívánt egyházi intézményekkel együtt lényegében teljesen lefedné Kárpátalja magyarlakta járásait, és ötödik osztálytól elsősorban ide kívánnák átterelni a magyar anyanyelvű gyerekeket.

Az érettségiző diákok 40 százaléka már idáig is magánintézményekben, a hat kárpátaljai egyházi líceumban, valamint a főiskola szakgimnáziumában tanult a régióban. Ezt kívánják most jelentősen kibővíteni. A beregszászi főiskola ezért alapította meg a közelmúltban a P. Frangepán Katalin Gimnázium nevét megkapó iskolahálózatot, melyben a tervek szerint szeptember elsejétől négy helyszínen, Tiszapéterfalván, Nagydobronyban, Nagyszőlősön és Beregszászon indulna el az oktatás. Van, ahol már eleve megvolt az ingatlan: Nagydobronyban például üresen állt a szakképző centrum épülete, miután a szakképző intézetet tavaly február 24. után gyakorlatilag átmenekítették Mátészalkára, hogy ne sorozzák be a diákjait. Máshol átcsoportosítanak, és van, ahol használaton kívüli egyházi ingatlanokat bérelnek ki. De az egyházi intézmények is bővülnének: Beregardón például a reformátusok vennék bérbe a hajdan tőlük államosított iskolaépületet, hogy immár egyházi fenntartásban működtessék az oktatást a településen.

A kárpátaljai református püspök is arra számít, hogy többen akarják majd magán- és egyházi iskolába adni a gyereküket. „Ha az ember nem döntheti el, hogy milyen oktatási intézményben, milyen nyelven kívánja taníttatni a gyermekét, akkor jogsérelem éri, és ezt nehezen tudjuk elviselni” – fogalmazott nekünk Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke.

Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke. Fotó: Szabó Milán / G7

„Most a háború miatt ez ellen keveset tudunk tenni, de látni kell, hogy a mi gyerekeink kárpátaljai szinten az ukrán iskolákhoz képest is a legjobbak között vannak. Az állami iskolákkal szemben nekünk szabad óraválasztási lehetőségünk van: több órában, más módszerrel tanítunk, nem abból indulunk ki, hogy mindenki alapból tud ukránul, és jó eredményeink vannak.” 

A meglévő, bővülő és az újonnan létrehozott, összesen tíz magyar tannyelvű iskola együtt évfolyamonként körülbelül 800-900 gyereket tudna felszívni, amivel nagyjából ide csatornázódnának át azok a középiskolások, akik még Kárpátalján maradtak, és továbbra is magyar iskolába akarnak járni.

Ezeket az intézményeket döntő mértékben a magyar állam fogja nemcsak fejleszteni, de ha elindultak, a következő években jelentős részben közvetve fenntartani is, fizetni a béreket, ösztöndíjakat, kollégiumokat. Az átalakításnak nemcsak hrivnyában mérve van azonban komoly ára. Ha ötödik osztálytól a magyar gyerekek átkerülnek ebbe a struktúrába, az önkormányzati fenntartású iskolákat a legtöbb helyen le kell építeni: mivel a magyar gyermeklétszámmal nem lehet mindkettőt fenntartani, azokban csak az elemi (1-4. osztály) maradna.

A bezárásokról az önkormányzatok dönthetnek, de mint megtudtuk, a magyar többségű településeken a gyakorlatban ezt nem hivatalos egyeztetéseken már most koordinálják a helyi magyar politika képviselőivel és az iskolafenntartókkal.

Babják Zoltán, Beregszász magyar polgármestere azt hangsúlyozta a G7-nek, hogy a magániskolák létrehozása kistérségenként még csak terv és lehetőség, a megvalósulásuk még nem 100 százalék. Mint kiemeli, a demográfiai válság általánosabb jelenség, Magyarországon is kevesebb gyermek születik, Ukrajnában is részben azért szükséges az oktatási reform, mert a szovjet időkben épült falusi iskolák mára korszerűtlenné váltak, a kapacitásuk nincs kihasználva.

Emiatt elkerülhetetlennek tartja a falusi önkormányzati fenntartású iskolák leépítését, akár iskolabezárásokat is. Ha ugyanis nincs meg az oktatási hatóság által előírt osztálylétszám, az önkormányzatoknak kell a kiegészítő finanszírozást állnia, amire nem lennének képesek, és ennek nem is lenne sok értelme, ha közben felállt egy magyarnyelvű magán iskolarendszer.

Ezt a reformot 2023/24-ben, ha akarjuk, ha nem, meg kell lépnünk. Az a megszokott rendszer, hogy egy falunak van egy középiskolája, meg fog szűnni. Az elemi iskolai oktatáshoz, az 1-4-hez ragaszkodunk: minden egyes tanyán, faluban, ahol idáig volt iskola, ezután is lennie kell. De feljebb lehet, hogy buszoztatással, beszállítással, központosított iskolarendszerrel fogjuk tudni ezt kivitelezni

– mondja, amikor az intézményátalakításról kérdezzük.

Babják Zoltán, Beregszász polgármestere. Fotó: Szabó Milán / G7

Babják Zoltán nem tart attól, hogy a falusi iskolák leépítése miatt kiürülnének a falvak, a központosítástól pedig az oktatási színvonal javulását várja, még ha tudja is, hogy a szülők nem mind lesznek elégedettek a reformmal. Az oktatás nyelve azonban csak így maradhat magyar – hangsúlyozza.

Más kérdés, hogy hosszú távon ennek milyen hatásai lesznek: mennyire lesz hatékony az ukrán nyelv oktatása a különböző intézményekben, hogy tudják majd letenni a csak ukránul abszolválható érettségit, és mennyire erősíti meg a magyarországi továbbtanulás trendjét az átalakulás, ami közvetve a Kárpátaljáról való további elvándorlást is erősíti. A párhuzamos magyar oktatási rendszer felállításának egyelőre nincs hivatalos ukrán akkreditációja, a remélt szeptemberi kezdésig alig három hónap van hátra.

A cikk a kárpátaljai kisebbségi helyzetről szóló cikksorozat részeként, a Journalismfund támogatásával, a European Local Cross-border Journalism Grants program keretében készült, együttműködésben a romániai Sinopsissal.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSötétség reggel: kárpátaljai magyar gyerekek az iskolai óvóhelyenA csongori falusi iskola gyerekeit három különböző pincébe vezénylik le. A kicsiknek még istenes, őket oda viszik, ahol éjjel működött a kazán. Ebből még érezni most is valamit. A nagyobbaknál viszont tíz fok sincs.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHogy kerül Csányi Sándor és az OTP az ukrán feketelistára?Magyarország minden Ukrajnának adandó segítséget blokkol, amíg nem veszik le az OTP-t az ukrán szankciós listáról - erről is egyeztetnek hétfőn Brüsszelben, a külügyminiszterek tanácsán.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Máshol pénz van, itt szeretet” – csodával határos módon megmenekült az ország legnagyobb menekültszállójaAmikor elkészítettük riportunkat a Madridi úton, úgy volt, hogy heteken belül be kell zárniuk, ám tegnap este jött a váratlan és pozitív fordulat.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Világ iskola Kárpátalja kisebbség oktatás Ukrajna Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Hartvig Áron
2024. április 10. 04:34 Közélet

Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár

A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.

Pletser Tamás
2024. április 9. 04:34 Közélet

Zsákutcába fut az elektromos autózás, ha nem lesznek jóval hatékonyabbak az akkumulátorok

Olyan lett az akkumulátor, mint a napelem, a gyártás mennyiségének növelésével már nem lehet érdemi költségcsökkentést elérni, az alapanyagok ára pedig emelkedni fog.

Avatar
2024. április 7. 04:34 Közélet

Idén minden család megkapja a támogatott árú gáz teljes mennyiségét? – észrevételek az MVM tájékoztatásához

Az átalányt fizető gázfogyasztók számlái mostantól nem ugranak meg, de szakértő szerzőnk levezetése szerint ennek eddig sem lett volna szabad megtörténnie.

Fontos

Kiss Péter
2024. április 11. 04:34 Pénz

A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni

Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.

Hajdu Miklós
2024. április 8. 04:34 Vállalat, Világ

Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak

A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.

Miklós László
2024. április 6. 04:34 Közélet

Azért volt nálunk átlagon felül drága az élelmiszer, mert megnövelték a forgalmi adókat

Nem az ársapka, hanem a kiskereskedelmi adó megemelése növelte az élelmiszer-inflációt. A kormány azonban máshogy is hozzájuthatott volna a pénzéhez – írja szakértő szerzőnk.