Tavaly június végén a 42 termékből összeállított bevásárló kosarunk 21 759 forintba került négy bolt, az Aldi, a Lidl, a Penny és a Tesco átlagában. Idén június utolsó napján ugyanezért átlagosan 25 325 forintot kellett fizetnünk, ami azt jelenti, hogy a saját, nem hivatalos, szubjektív mérésünk szerint az éves összehasonlítású élelmiszer-infláció 16,4 százalékra esett vissza. A csúcsot tavaly október végén 55 százalékon mértük, ehhez képest alacsony ez az adat, de még egy hónap alatt is nagy, bő 10 százalékos volt az esés.

A bevásárló listánkat, amely három és fél éve változatlan, erre a csillagra kattintva lehet megnézni^*Burgonya (piros) 3 kg
Cukor, 0,5 kg
Liszt, 1 kg
Olaj (napraforgó), 1 l
Vaj, 0,25 kg
Félbarna kenyér, 3 kg
Zsemle, 0,5 kg
Kifli, 0,5 kg
ESL tej 1,5%, 1 l
ESL tej 2,8% ,1 l
Tejföl 20%, 0,5 l
Natúr joghurt, 0,5 l
Kefir, 0,5 l
Paradicsom, 1 kg
TV paprika, 0,5 kg
Sárgarépa, 0,5 kg
Fehérrépa, 0,2 kg
Alma, 1 kg
Banán, 0,5 kg
Örölt kávé (100% Arabica) 0,25 kg
Csirkemell, 1 kg
Pulykamell, 1 kg
Sertés darált hús, max. 20% zsírtartalom, 0,5 kg
Sertéspárizsi, 0,2 kg
WC-papír, kétrétegű, 200 lap
Coca-Cola, 1 l
Zabital, 1 l
Rizs, (min. “A” minőség) 0,5 kg
Spagetti tészta, (durum) 0,25 kg
Tojás, 10 darab
Vöröshagyma, 0,25 kg
Kígyóuborka, 1 darab
Szénsavas ásványvíz, 3 l
Só, 0,05 kg
Rögös túró, 0,2 kg
Gouda sajt, 0,2 kg
Sertéskaraj, 1 kg
Trappista sajt, 0,2 kg
Kakaós/fahéjas csiga, 0,2 kg
Uht tej, 1,5% 1 l
Uht tej, 2,8% 1 l
Narancs, 0,3 kg, az adatfelvételünk módszertana pedig a mondat végén lévő csillagra kattintva nyílik meg^*Minden terméknél fajlagos árat rögzítünk, kilogrammot, litert, darabot, vagy a WC-papír esetében lapot.
Mindig az adott termék éppen elérhető legolcsóbb változatát vesszük figyelembe.
Ha akciós egy termék, akkor a nem akciós árral számolunk azért, hogy egy-egy rövid távú, de nagyarányú átmeneti árcsökkentés a havi adatokban ne okozzon nagy kilengést.
Minden olyan áreltérést akciónak tekintünk, amelyet a vásárló a boltban egyértelműen azonosítani tud. Ezek jellemzően: 1)Akció feliratú címke 2)Százalékos árengedményt jelző címke 3)Egy alacsonyabb és egy magasabb árat tartalmazó címke, akár “akció” felirat és/vagy százalék jelzés nélkül.
Amennyiben csak egy ár látható a címkén, akkor annak színétől és formájától függetlenül számunkra eldönthetetlen, hogy akciós-e a termék, ezért nem akciósnak tekintjük.
A kiszerelést nem vesszük figyelembe annak érdekében, hogy a termék fajlagos ára hosszú távon is összehasonlítható maradjon. Példa: Egy termékből minden hónapban egy kilót veszünk a legkisebb elérhető fajlagos áron, akkor is, ha ez az ár a kétkilós kiszereléshez tartozik. Ezzel biztosítjuk, hogy ha a termék egykilós kiszerelését kivezetik, és például bevezetik helyette az 1,25 kilós változatot, az összehasonlításunk visszamenőleg is helytálló marad.
Bizonyos termékeket pontosabban definiálunk, mint másokat. A különböző zsírtartalmú tejeket például külön terméknek tekintjük, a burgonyák vagy az almák között azonban nem teszünk minőségi különbséget. Utóbbiaknál azt feltételezzük, hogy az árérzékenyebb vásárlók sem tekintik ezeket olyan külön termékeknek, amelyek nem versenyeznek egymással..

Az alábbi ábra jól mutatja a fordulatot, bár a grafikont érdemes a bázis hatással együtt értelmezni: egy éve már eleve magasak voltak az árak, vagyis csak egy magas alapról emelkedett 12 hónap alatt viszonylag mérsékelten a legújabb érték.

Ha azt nézzük, hogy ténylegesen hány forint volt az egyes hónapokban a bevásárlás átlagos költsége, akkor sokkal simítottab görbét kapunk. Látszik, hogy a költségek 2021 vége óta folyamatosan emelkedtek, és csak 2023 februárja óta mérséklődnek, de még így is nagyon messze vannak attól a korábbi korszaktól, amikor minimális volt az árak változása.

A négy boltban mért konkrét kosárértékeket ebben a cikkben nem tesszük közzé, de a hírlevelünk következő számában közöljük.

A hírlevélre itt lehet feliratkozni.

A Központi Statisztikai Hivatal holnap hozza nyilvánosságra a hivatalos inflációs adatait, és ezek után nem lenne meglepő, ha abban is jelentős mérséklődés szerepelne.

Visszatérve még a bázis hatáshoz, ha nem az egy, hanem a két évvel ezelőtti átlagos kosárértékből indulunk ki (amikor még nem volt felfutóban az infláció), akkor 50,5 százalékos drágulást látunk, egy hónappal korábban ez még 58,5, két hónapja pedig 63,4 százalék volt. A drágulás ütemének lassulása tehát a békeidőkhöz képest is jelentős.

Mi történt egy hónap alatt, azaz júniusban? A 42 termékből álló kosarunkban alig találunk olyat, amelyik drágult volna, csak a fehérrépa, a kávé, a WC papír, a Coca-Cola, a szénsavas ásványvíz, a sertéskaraj és a narancs került többe, de az emelkedés a legtöbb terméknél nem volt jelentős.

Csökkenést viszont a 42-ből 20 terméknél mértünk, és sok esetben a mérték is nagy.

A legolcsóbb paradicsom és paprika például 34-35 százalékkal olcsóbb lett egyetlen hónap alatt, és ez még akkor is meglepő, ha egyértelmű, hogy belefutottunk az említett zöldségek főszezonjába.

A nem árstopos tejeknél, amelyek nem szezonális termékek, egyetlen hónap alatt 11-15 százalékos csökkenést tapasztaltunk, a legolcsóbb sajt- és savanyított tejtermék félék 6-16 százalék között estek vissza.

Mivel az adatokat június utolsó napján vettük fel, a fenti árcsökkenésekben még nincs benne az állami árfigyelő rendszer hatása, hiszen az júliusban indult el. Ezt talán majd a július végi adataink mutatják meg, augusztustól pedig jön az árstop kivezetése, amelyet (meglehetősen bonyolultan) úgy alakítottak ki, hogy ne sokkolja az inflációs adatokat. Ennek eredményét várhatóan csak szeptember elején, az augusztus végi adatok értelmezésekor láthatjuk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar boltláncok átmenet nélkül vezethetik ki az árstopotSzinte követhetetlenül bonyolulttá válik az árstop kivezetése, de a lényeg, hogy csak a nagy multiknál marad a kötelezően veszteséges értékesítés.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Élet Aldi élelmiszer fogyasztói kosár infláció kiskereskedelem Lidl Penny Tesco Olvasson tovább a kategóriában